Fizethet-e euróban a vendég?

Fizethet-e euróban a vendég?

Elfogadhatjuk-e a külföldi pénzt a vendégektől, és hogyan kell ilyenkor a számlát kiállítani?

Magyarország törvényes fizetőeszköze a forint, de a törvények a vállalkozások számára lehetővé teszik az euróalapú elszámolásokat is. Semmi akadálya nincs annak, hogy valaki euróban vagy akár más választott valutában számoljon el a vevőjével. A törvény csak azt szabályozza, hogy ilyen esetben milyen árfolyamon kell forintra átszámolni a külföldi pénzben kifejezett összegeket.

Ha eurót fogadunk el, akkor két kérdést kell tisztázni:

– forintban vagy euróban írunk-e számlát, vagy ütjük be a pénztárgépbe az összeget és

– milyen árfolyamot használunk a váltáshoz?

Elszámolás euróban

Döntés kérdése, hogy eurós fizetés esetén euróban vagy forintban akarunk-e elszámolni a vendéggel. Ha euróban, akkor a számlának, nyugtának is eurósnak kell lennie. Ilyenkor nincs pénzváltás, a vendég euróban fizet és eurós számlát kap érte. Ennek nyugtaadás esetén az a feltétele, hogy a pénztárgép alkalmas legyen kétféle valuta kezelésére (vannak ilyen gépek).

És az is kell, hogy az árainkat euróban is meghatározzuk. Tehát nem a forintban elszámolt költést váltjuk át euróra, hanem eleve kiírjuk az árjegyzékre az árakat euróban is. Étteremben például feltüntetjük az étlapon az ételek árát forintban és euróban is. Ha a vendég euróban fizet, akkor abban is számolunk, és euróban számlázunk. Ilyenkor tehát nincs átváltás.  

Ha forintra váltunk

A másik lehetőség, hogy mindent forintban számolunk, de készpénzes fizetésnél az eurót is elfogadjuk. Valójában ilyenkor az történik, hogy megvásároljuk a vendégtől az euróját, majd az így váltott forinttal rendezzük a számlát. A számla, nyugta forintban készül, a forintösszeggel kell elszámolni. Ezektől független a kifizetés előtti pénzváltás. A törvény ezt megengedi: a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kifejezetten említi, hogy a kereskedelemben az áruk, szolgáltatások külföldi pénzben történő kifizetése nem minősül pénzváltási tevékenységnek, tehát semmi külön engedély nem kell hozzá.

Eurós fizetésnél az alkalmazott árfolyam kiválasztására kell odafigyelnünk. Két lehetőségünk van, ezeket az áfatörvény 80. paragrafusa írja le:

– vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzétett árfolyamát kell használni,

– vagy egy bank deviza eladási árát, ami a számla kiállításakor érvényes.

A kettő közül a kereskedelmi banki árfolyam használata az egyszerűbb. A nemzeti bank árfolyamát ugyanis csak akkor alkalmazhatjuk, ha ezt előre bejelentjük az adóhatóságnak. A bejelentés egész évre szól: ha ezt az árfolyamot választjuk, akkor kötelező lesz ezt alkalmazni az összes devizás ügylet forintra váltásakor egészen a bejelentést követő naptári év végéig.

Fontos, hogy az alkalmazott napi árfolyamot mindig ki kell függeszteni az üzletben (ezt az eurót elfogadó boltokban is így láthatjuk).

Arra ügyeljünk, hogy a számla csak abban a pénzben fizethető, amiben kiállítottuk. Forintos számlát nem fizethetünk ki euróval. A pénztárgépben, a számlán, a könyvelésben ilyenkor mindig csak a forint­összeg jelenik meg. Azaz át kell váltani forintra az eurót. Az üzletben valutapénztárt kell használni, oda tesszük be a vendégtől kapott eurót.

Visszaadni forintban és euróban is lehet. Általában az eurós visszaadást sehol nem használják, hiszen nincs annyi euró váltópénz. Visszaadni a forintban elszámolt összeg alapján kell. Például a vendég fizet 56.400 forintot a szállásért. Az OTP mai euró eladási árfolyama 359,71 forint, azaz a számla összege 156,79 euró. A vendég 200 eurót ad. Ebben az esetben a 200 eurót számoljuk át forintra, ami 71.942 lesz. A visszajáró pénz így 71.942–56.400=15.542 forint lesz.

Ha van aprónk és euróban adunk vissza, akkor előbb a szállásdíjat váltjuk át euróra, s így fizetjük ki a 200-156,79=43,21 euró visszajárót.

Nagy Csaba