A március 12-én bevezetett hatósági intézkedések egyelőre nem lehetetlenítik el a turisztikai vállalkozások működését. Nyitva lehetnek az éttermek, a szálláshelyek fogadhatják a vendégeiket. Rendezvényeket is lehet tartani, bár ezeket már érintik a korlátozások.
Magyarországon március 11-én rendelte el a kormány a koronavírus miatti veszélyhelyzetet az ország egész területén. Már másnap, 12-én megjelentek az első korlátozó intézkedéseket tartalmazó rendeletek.
Az intézkedések részeként visszaáll a határforgalom ellenőrzése a nyugati országrészben, egyelőre Ausztria és Szlovénia felől. Általános beutazási korlátozást nem léptettek életbe. Az ország területére csak az egyes meghatározott területekről érkező utasok nem léphetnek be. Az első intézkedések ezt négy országra korlátozták. Március 11-től nem léphetnek be az ország területére az Olaszországból, Kínából, Koreából és Iránból érkező személyszállító autóbuszok, vonatok és repülőgépek, továbbá ezen országokból érkező nem magyar utasok.
A magyar állampolgárságú utazók beléphetnek az országba, de a határ átlépésekor orvosi vizsgálatra kötelezhetők. Ha nem áll fenn a koronavírus gyanúja, akkor az országba belépő magyar utazó köteles 14 napra otthoni karanténba vonulni. A járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi őket, a karantén betartását a rendőrség ellenőrzi. Az otthoni karanténban tartózkodó emberek ellátásáról az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk.
Tömegrendezvényeket nem szabad tartani
A veszélyhelyzetre tekintettel tilos az ország egész területén zárt téren 100 főnél, szabadtéren 500 főnél több személy részvételével rendezvényt tartani. A korlátozás érvényesítése a rendező, illetve a hely üzemeltetőjének a felelőssége. Ez érinti a mozikat, színházakat, koncerthelyszíneket, diszkókat, egyszóval minden olyan programot, ami rendezvénynek minősül.
A rendezvényszervezők egy része azt a megoldást választotta, hogy megtartja a programot, ám a résztvevők számát 100 főre korlátozzák. Ha ehhez a megoldáshoz folyamodunk, vegyük figyelembe a helyiségben tartózkodó kiszolgáló és biztonsági személyzet létszámát, esetleg a műsort adó emberek számát is (pl. zenészek). A 100 fős korlátozás nem a vendégekre, hanem a programon résztvevő emberek számára vonatkozik, így beleérthetjük a rendezőket és a személyzetet is.
Sajnos, maga a korlátozást elrendelő jogszabály is kétértelmű volt, s nem tisztázta például azt sem, hogyan kell érteni a 100 fős létszámhatárt. Egy mozi esetében például nem mindegy, hogy termenként, vagy az intézmény egészére nézve kell-e a 100-as határhoz igazodni. E cikk írásáig a mozik inkább az előbbi megoldást választották, azaz termenként korlátozták 100 főben a nézőszámot. Hivatalos állásfoglalás a kérdésben még nem született.
Nem csak a mozik, hanem más rendezvények szervezői is élhetnek a létszám csökkentésével. Az esküvői rendezvényszervezők, ceremóniamesterek például azt javasolták, hogy tartsák 50-80 fő alatt a meghívott vendégek létszámát. Továbbá fontolják meg, hogy a 60 évnél idősebb és 6 évnél fiatalabb vendégek ne vegyenek részt az összejöveteleken. De legjobbnak azt tartják, ha megrendezik az esküvőt, a közös mulatságot pedig egy későbbi időpontra halasztják.
További rendelkezések:
- a felsőoktatási intézményekben szünetel az oktatás. A hallgatók nem látogathatják az intézményeket. Ebbe az intézmények beleértik a kollégiumokat is, tehát azonnali hazaköltözésre szólították fel a diákokat. Ennek lebonyolítása intézményenként eltérő. Az oktatás folytatódhat, de csak távoktatással, például interneten keresztül. Az egyetemi dolgozók munkavégzésének a korlátozásáról nem szól a rendelet.
- felfüggesztették a külföldi nyelvtanulási programot és a külföldi iskolai kirándulásokat. A már lefoglalt kirándulásokat le kell mondaniuk az intézményeknek.
- iskolai szünetet az általános és középiskolákban nem rendeltek el, sőt, megtiltották, hogy az intézményvezetők vagy a tankerületek saját hatáskörben rendeljenek el szünetet a diákoknak.
