Megbízással vagy alkalmi munkavállalóként előnyösebb-e a foglalkoztatás? Ez a kérdés joggal merülhet fel, ha hetente csak néhány órára akarjuk igénybe venni valakinek a munkáját. Például megbízunk valakit a szállóvendégek utáni takarítással, de ez nem jelent több munkát napi 1-2 óránál, és nem is minden nap kell. Melyik lehet így a legelőnyösebb alkalmazási forma?
Több lehetőségünk is van, ha csak rövid időre, heti vagy napi pár órára szeretnénk igénybe venni valakinek a munkáját. Olyan megoldást kellene keresnünk, ami a legkevesebb közteherrel jár és viszonylag egyszerű az adminisztrációja.
Tegyük fel, hogy takarítót akarunk felvenni egy kis vendégházhoz, ahol nincs minden nap új szállóvendég. Heti 5-6 óránál nem tesz ki többet a munkaidő. Azt viszont nem tudjuk, hogy mikor kell dolgoznia, hiszen ez attól is függ, hogy mikor érkeznek vendégek.
Ilyen rövid idejű, kevés pénzzel járó munkára többnyire nem éri meg vállalkozást indítani. Még a legolcsóbb vállalkozási formáknak is vannak állandó költségeik. Hiába a kedvezőbb adózás, akkor is kell iparűzési adót, kamarai hozzájárulást fizetni, adóbevallást készíteni, esetleg könyvelőt foglalkoztatni. Kisadózóként meg mellékállásban is havi 25 ezer forint az adó.
Nyugdíjas után nem kell járulékot fizetni
Havi 25 ezer forintból persze megélni nem lehet, így egy ilyen munkát egészen biztosan valami más állás vagy nyugdíj mellett fog ellátni valaki. Akkor pedig jóval kedvezőbb az adózás.
Ha nyugdíjast foglalkoztatunk, akkor semmilyen járulékkal nem kell számolni, kizárólag a jövedelemadót kell levonni a fizetéséből. Nincs minimum járulékfizetés sem, hiszen egyáltalán nincs járulék. Ez a legolcsóbb megoldás, mindössze havi 3.750 forint szja-t kell a bruttó bérből befizetni. A nettó jövedelem így 21.250 forint.
Hasonlóan kedvező a helyzet, ha a nyugdíjas vállalkozást alapít, és számlát ad a munkájáról. Egyéni vállalkozó nyugdíjasnak sem kell a járulékokat fizetnie, tehát hasonlóan kedvező lesz a végeredmény.
„Mellékállású” vállalkozó
A másik lehetőség a másodállású vállalkozás folytatása (nem nyugdíjasként). Ha a vállalkozónak van heti 36 órát elérő főállása, akkor nem kell járulékot fizetnie. Csak a tényleges bevétele után adózik. Ilyenkor nem kell számolnia vállalkozói kivéttel és az azt terhelő járulékokkal. A bevételéből levonja a költségeit, majd fizet
– 9% vállalkozói jövedelemadót – 2.250 Ft
– és a fennmaradó összegből 15% osztalékadót – 3.413 Ft.
A szabadon elkölthető jövedelme tehát 19.337 forint lesz.
Kedvező újdonságot hoz az átalányadózás változása 2022-től. Az átalányadózó vállalkozó bevételét a minimálbér feléig adómentessé teszik. Azaz ha valaki csak havi 25 ezer forintot keres, akkor egyáltalán nem kell majd adót fizetnie. Vállalkozóként ez lesz a legkedvezőbb forma.
Részmunkaidős szerződés
Ha a leendő takarítónknak nincs főállása, vagy nem nyugdíjas, akkor már járulékot kell fizetni. Az első lehetőség az állandó munkaszerződés. Kevés munkaóráról van szó, így kössünk részmunkaidős szerződést! Nem kell napi 4 vagy 6 órát kikötnünk – köthetünk szerződést heti 6 órás munkaviszonyra is. A legegyszerűbb megoldás, ha a munkaszerződést kötetlen munkaidőre kötjük. A dolgozónak tehát átlagban heti 6 órát kell ledolgoznia, de ennek beosztása rajta múlik. A beosztás így az érkező vendégektől függ, de a kötetlen munkaidő miatt így nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni a ledolgozott órákról.
Számoljunk mondjuk ezer forintos órabérrel, vagy megállapodhatunk havi fix 25 ezer forintban is. Sajnos a részmunkaidő közterhei 2020-ban nagyon megemelkedtek. A kormány előírta, hogy a munkáltatónak akkor is meg kell fizetnie legalább a minimálbér 30%-a utáni járulékot, ha a tényleges jövedelem ennél alacsonyabb. Így a havi 25 ezer forintos bér után is a 167.400 forintos minimálbér 30%-a, azaz 50.220 forint után kell járulékot fizetni. A dolgozónak ebből a tényleges kifizetés utáni járulékot kell állnia, a különbözetet a munkáltató fizeti. A közterhek és a nettó fizetés tehát így alakulnak:
– bruttó bér: 25.000
– a munkavállalótól levont tb-járulék (18,5%): 4.625 Ft
– a munkavállalótól levont szja (15%): 3.750 Ft.
– a munkáltató által fizetendő járulékrész (a ténylegesen fizetett 25 ezer és a minimálbér 30%-a közötti különbség 18,5%-a): 4.666 Ft
– szociális hozzájárulási adó a minimálbér 30%-a alapján (15,5%): 7.784 Ft.
Alkalmazottunk nettó bére így 16.625 forint, a vállalkozás teljes költsége pedig 37.450 forint lesz.
Megbízási szerződés
Ha nem akarjuk az illetőt alkalmazottként állományba venni, akkor köthetünk vele megbízási szerződést is.
Megbízás esetén a fizetendő közteher attól függ, hogy a megbízási díj eléri-e a minimálbér 30%-át. Számításba kell venni a megbízás idejét is. Azt kell kiszámolnunk, hogy az egy napra eső megbízási díj eléri-e a minimálbér 30%-nak a 30-ad részét, azaz idén az 1.674 forintot. Ha a díj ennél magasabb, akkor tb-t is kell fizetni a megbízási díj után, a dolgozónk pedig biztosított lesz. Ha ennél alacsonyabb az összeg, akkor a munkáltató levonja a jövedelemadót, ő maga pedig szociális hozzájárulási adót fizet.
A megbízási szerződés kevés anyagi előnye, hogy erre nem vonatkozik a részmunkaidővel szemben elvárt minimum járulékfizetés. A közterheket tehát csak a ténylegesen kifizetett összeg után kell számolni. Mivel a megbízás önálló tevékenységnek számít, a megbízott költséget is levonhat a bevételeiből. Ha ezt nem számlák alapján teszi, akkor egy 10%-os költségátalányt érvényesíthet.
A 25 ezer forintos havi bruttó összeget és az 1.674 forintos határt figyelembe véve azt látjuk, hogy ha a megbízás 15 vagy több munkanapra szól, akkor még nem kell tb-t fizetni, mert az 1 napra eső összeg a határ alatt marad. Ha viszont a megbízás 14 vagy kevesebb napra szól, akkor már ezzel is számolni kell.
Ha tehát a takarítónk ugyanúgy összesen 25 ezer forintot kap a hónapban, a megbízása pedig 15 napra szól, akkor ennek a közterhei a következők lesznek:
– bruttó kifizetés: 25.000 Ft
– levonható költségrész (10%): 2.500 Ft
– levonandó szja (25.000-2.500 15%-a): 3.488 Ft
– munkáltatót terhelő szocho (15,5%): 3.875 Ft.
A munkáltató költsége így 28.875 forint, a dolgozó nettó jövedelme pedig 21.512 forint.
Ha tb-vel is számolnunk kell, mert a megbízás 14 vagy kevesebb napra szól, akkor a fenti összegek még a dolgozótól levont 18,5% tb-vel emelkednek – viszont a dolgozónak van biztosítása a bejelentett napokra. A munkáltató költsége így ugyanúgy 28.875 forint, a dolgozó nettó jövedelme pedig 17.349 forintra csökken.
Alkalmi munka egyszerűsített munkaszerződéssel
A legkevesebb adminisztrációval járó megoldás az egyszerűsített munkaszerződés. Hátránya, hogy ezzel nem foglalkoztathatunk valakit állandó jelleggel. Ez valóban csak alkalmi munkára felel meg igazán. Folyamatosan 5 napra, egy hónapban legfeljebb 15 napra, egy évben 90 napra szólhat az alkalmi szerződés.
A fizetendő közteher alacsony, ha egész napos foglalkoztatásról van szó. Napi ezer forintot kell fizetni, ami mindent fedez. A bérnek viszont el kell érnie a minimálbér 85%-át. Ha órabérben foglalkoztatjuk a dolgozót, akkor ez legalább 819 forintos órabért kell, hogy jelentsen.
Ha szabályosan akarunk eljárni, akkor minden olyan napra bejelentenénk a takarítót, amikor ő munkát végez. Ez mondjuk heti 3 nap, azaz havi 12 nap. Erre 12 ezer forint közterhet kell fizetnünk. Takarítónk viszont jól járhat, mert a neki adott pénzből már semmit sem kell levonni. Ha megadjuk neki a 25 ezret, akkor azt nettó bevételként el is teheti. A teljes költség viszont így magasabb, hiszen összesen 37 ezer forintunkba kerül a foglalkoztatás. A dolgozó a bejelentés szerint napokra rendelkezik tb-vel, biztosítottnak számít.
A közterhek az egyes foglalkoztatási formák szerint a következőképpen alakulnak:
|
Bruttó bér (vagy vállalkozói díj) |
Munkáltató (vállalkozó esetén: kifizető) összes költsége |
Nettó jövedelem |
|
|
Nyugdíjas alkalmazott |
25.000 | 25.000 |
21.250 |
|
Másodállású, nyugdíjas vállalkozó |
25.000 | 25.000 |
21.250 |
|
Másodállsú, nem nyugdíjas vállalkozó |
25.000 | 25.000 |
19.337 |
|
Másodállású, átalányadózó vállalkozó 2022-től |
25.000 | 25.000 |
25.000 |
|
munkaszerződés |
25.000 | 37.450 |
16.625 |
|
Megbízás tb-jogviszony nélkül 15 napra |
25.000 | 28.875 |
21.512 |
|
Megbízás tb-jogviszonnyal 14 vagy kevesebb napra |
25.000 | 28.875 |
17.349 |
|
Egyszerűsített munkaszerződés 12 napra |
25.000 | 37.000 |
25.000 |
A nem mellékállásoknál az összehasonlítás vesztese látszólag az egyszerűsített munkavállalás – ez kerül nekünk majdnem a legtöbbe munkaadóként. Alkalmazottunk viszont ezzel jár legjobban. Fordítsuk meg a kérdést és nézzük meg, hogy mennyibe kerülne nekünk, ha mindenképpen nettó 25 ezer forintot szeretnénk adni a takarító kezébe!
|
Bruttó bér (vagy vállalkozói díj) |
Munkáltató (vállalkozó esetén: kifizető) összes költsége |
Nettó jövedelem |
|
|
Nyugdíjas alkalmazott |
29.412 | 29.412 |
25.000 |
|
Másodállású, nyugdíjas vállalkozó |
29.412 | 29.412 |
25.000 |
|
Másodállsú, nem nyugdíjas vállalkozó |
32.320 | 32.320 |
25.000 |
|
Másodállású, átalányadózó vállalkozó 2022-től |
25.000 | 25.000 |
25.000 |
|
munkaszerződés |
38.000 | 48.045 |
25.270 |
|
Megbízás tb-jogviszony nélkül 15 napra |
32.700 | 37.769 |
25.016 |
|
Megbízás tb-jogviszonnyal 14 vagy kevesebb napra |
41.800 | 45.675 |
25.017 |
|
Egyszerűsített munkaszerződés 12 napra |
25.000 | 37.000 |
25.000 |
Így már egyértelműen láthatjuk, hogy az egyszerűsített munkaszerződés lehet a legjobb megoldás erre a néhány órás foglalkoztatásra.
Nagy Csaba
