A kiterjesztett gyártói felelősség kapcsán nehéz eldönteni, hogy vendéglátóként mikor kell EPR díjat fizetni. Jó hír, hogy a szakértők most már úgy foglalnak állást, hogy a kiszállított étel csomagolásának EPR díját a csomagolószer gyártója vagy forgalmazója fizeti.
A gyártó vagy forgalmazó fizet
Maga a jogszabály egyelőre nem változott, a “megfejtése” viszont igen. A szakértők álláspontja most az, hogy a csomagolóanyag gyártójának, forgalmazójának kell az EPR-díjat megfizetni, nem pedig annak, aki megtölti azt.
A szabályozás ugyanis megkülönbözteti a csomagolóanyagokat és a csomagolást. A csomagolóanyag attól lesz csomagolás, hogy beletesszük például a megrendelt ételt.
A csomagolásról szóló 442/2012. kormányrendelet egyértelműen felsorol-
ja ezeket a termékeket:
- papír vagy műanyag hordtasakok (pl. cukrászdában, lángososnál, pizzériában, étteremben)
- eldobható tányérok, poharak
- szendvicses zacskók, alufólia.
Az EPR-rel foglalkozó szakértők szerint éttermi házhozszállításkor ezért a csomagolás után az EPR-díjat a csomagolóanyag belföldi gyártójának vagy forgalmazójának kell megfizetnie.
Ne feledjük! Ha külföldről vásárolunk csomagolóanyagot, mi leszünk a forgalmazók, így mindenképp nekünk kell megfizetni az EPR-díjat.
Tipp: Rögzítsük szerződésben a csomagolóanyag felhasználási célját!
A helyzetet egyszerűsíthetjük, ha a beszállító vállalkozás felé írásban rögzítjük, hogy a csomagolóanyagot az értékesítés helyén megtöltjük, ezért az EPR díj a gyártót terheli. Ez szerepelhet a szerződésben vagy a megrendelésben, és érdemes a számlán szereplő árumegnevezésben is rögzítetni. Miután a gyártó tudja, hogy mire használjuk a legyártott csomagolóanyagot, minket már nem terhel EPR-díj.
Ételhordó EPR-díja
Ha újrahasználható, azaz körforgásos csomagolóanyagot, pl. műanyag ételhordót használunk, szintén nem kell megfizetnünk az EPR-díjat. Ez is a gyártót terheli. Mi csak abban az esetben leszünk EPR-díjfizetők, ha mi gyártjuk vagy külföldről vásároljuk az újrahasznosítható csomagolóanyagot.
Az étlap után a nyomda fizeti az EPR-díjat
Vendéglátó vállalkozásként talán eszünkbe se jut, hogy bizonyos esetekben az étlap után is fizetni kell EPR-díjat. Ez a kötelezettség akkor állhat fenn, ha étlapunk reklámhordozónak minősül. Ilyen eset, ha a menün vállalkozásunk logóján felül más vállalkozások logója, elérhetősége is szerepel, pl. egy sofőrszolgálatot vagy szálláshelyet is feltüntetünk rajta.
A jó hír, hogy ebben az esetben is a forgalomba hozó – általában a nyomda – fogja megfizetni az EPR-t. Be fogják kalkulálni az áraikba, meg nem ússzuk, de legalább a bevallásával nem kell foglalkoznunk. Ha viszont saját magunk nyomtatjuk az étlapot, a törvény szerint mi leszünk a forgalomba hozók, így nekünk kell megfizetni az EPR-t, ha más céget is szerepeltetünk rajta.
Foglalkozzak az EPR-rel vagy sem?
Nehéz egyenlőre eldönteni, hogy vendéglátósként vagy szálláshelyszolgáltatóként érint-e bennünket az EPR. Aki külföldről vásárol bármilyen terméket, bármilyen mennyiségben, és az csomagolva érkezik, az érintett lesz. Aki csak belföldön vásárol terméket annak is tanácsos a MOHU-nál regisztrálnia. Szakértők szerint így legfeljebb az önbevallásunk alapján kiderül, hogy nem vagy minimális díjtételt kell fizetnünk.
Ki fogja ellenőrizni, ki fog büntetni érte?
Az EPR-rel kapcsolatban ma még nagyon is jellemző a kivárás, halogatás. Nem csoda, egyelőre homályos, hogy kinek, milyen mértékben kell foglalkozni vele. És persze sok múlik majd az ellenőrzés hatékonyságán is. A MOHU-nak nincs jogi eszköze az ellenőrzéshez, de fontos tudnunk, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság továbbra is illetékes a kérdésben. Az sem lehetetlen, hogy a jövőben az ellenőrzés átkerül a NAV-hoz. Erre utaló jel, hogy a fémhulladék-kereskedőket a MOHU-val kötött szerződés alapján 2024. január 1 -től a NAV pénzügyőrei ellenőrizhetik. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben az EPR-el kapcsolatos ügyek is átkerülnek az adóhatósághoz .
Ha nem fizetünk, akkor megtilthatják a forgalmazást is
Nemcsak pénzbüntetést vonhat maga után a szabályok megsértése, hanem az EPR-kötelezett termék forgalmazását is korlátozhatják. Pl. ha külföldi csomagolóanyagban szállítjuk házhoz a rendeléseket, és nem fizetünk EPR-díjat, akár búcsút is mondhatunk ennek a szolgáltatásunknak.
Sebestyén Szabolcs
