Úgy tűnik, a szállodaipar egyre nagyobb fenyegetést lát a magánszállásokra alapozott hálózatok működésében, mint amilyen az ismert Airbnb is. Ez abból látszik, hogy a szállodások szövetsége szívesen látná a magánszállások korlátozását, sőt még a kiadható engedélyek számát is erősen visszafognák.
Nem könnyű előremutató szakmai javaslatként látni a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének szeptember közepén megjelent javaslatát. Sokkal inkább az erősödő konkurenciaharc egyik fordulója, ami a versenytárs erős korlátozását szeretné elérni. Objektivitásról szó sincs: a javaslatok igen erős korlátozást jelentenek a számukra versenytársat jelentő legkisebb szálláshelyek számára.
A szobakiadás korlátozásának a szándéka nem újkeletű. A magánszállásokra alapozott Airbnb világszerte érezhető veszteséget okozott a szállodaiparnak. Az ötlet lényege, hogy a szálláshelyet valójában eladó cég nem rendelkezik saját szobákkal, szálláshelyekkel, csak közvetíti a hozzá csatlakozó tagok ajánlatait. A megoldás robbanásszerűen terjedt el a világ nagyobb városaiban. A vendég így a szállodánál olcsóbb szállást talál, miközben megismerheti a helyi magánlakások atmoszféráját. Nem csak az Airbnb működik így, csak ez a cég lett a legismertebb.
Felfalja az albérlet-piacot?
A megoldás rohamos terjedésével együtt jöttek a problémák is. A rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás szinte felfalja a nagyvárosok albérleti piacát. Ezt láthattuk Budapesten is. Árt a szállodáknak is. Az Airbnb álcája alatt egyre többen üzemeltettek feketén működő szállodákat, lakáshoteleket. Egyes belvárosi bérházakat szinte teljes egészében ilyen célokra vásároltak fel. A szobakínálat akár egy szállodáét is megközelíti, csakhogy a szállodai vendégeket védő törvényi, fogyasztóvédelmi garanciák nélkül.
A Forbes egy 2019-es cikke szerint Budapesten 2016 és 2019 között 70 százalékkal nőtt az Airbnb-lakások száma: 6.300-ról több mint 10 ezerre. Ennek a koronavírus-járvány vetett véget. Eltűntek a külföldi vendégek, így nem nagy meglepetés, hogy a kiadó lakások jelentős része újra megjelent az albérleti piacon.
A kormány 2020-ban szabályozni kezdte ezt a piacot, ám messzire nem jutottak. Annyi történt végül, hogy az önkormányzatok kezébe adták a szabályozás lehetőségét: ők dönthetnek arról, hogy a területükön korlátozzák-e a kiadott ingatlanok működését. Az önkormányzat előírhatja, hogy évente maximum hány napra adható ki egy szálláshely. Az önkormányzatnak ehhez külön rendeletet kell alkotnia. Ha ezt nem teszik meg, akkor nincs korlátozás.
Drákói szigorral lépne fel a Szállodaszövetség
A törvénymódosítást már 2020-ban elfogadták, az önkormányzatok azonban azóta sem mozgattak meg sok mindent a turisztikai lakáskiadások korlátozása érdekében.
A Szállodaszövetség azonban nem tett le arról, hogy elérje a versenytársak korlátozását, így most újra elővették a szigorúbb javaslatot. A korábbi tervek egyik-másik ötlete köszön vissza most a Szállodaszövetség felmelegített javaslatában. A korlátozás lehetőségét kivennék az önkormányzatok kezéből, kiterjesztenék országosra. Sőt, olyan szigorral is élnének, ami eddig fel sem merült a törvényhozókban: egyáltalán nem tennék lehetővé egy ideig új szálláshelyek létesítését.
A szervezet összesített javaslatai tartalmaznak észszerű elemeket is. Például szeretnék elérni, hogy egy NTAK regisztrációs számmal csak egy lakást lehessen hirdetni pl. az Airbnb-n. Ez valójában a hatályos törvény betartatását jelenti, hiszen minden szálláshelynek kötelező saját, külön azonosítószámmal rendelkeznie. Az is a vendégek érdekeit szolgáló korlátozás, hogy ne lehessen egy ingatlant, több különböző néven is meghirdetni.
Azok viszont már vitatható javaslatok, melyek erősen korlátoznák a magánszállásadók működési lehetőségeit. Néhány ilyen a dokumentumból:
– egy magánszemély maximum 3 lakást adhasson ki
– egy épületen belül korlátozzák a kiadható lakások számát, a lakások 5 vagy 10 százalékában
– korlátozzák a kiadható ingatlanok számát egy-egy városrészen belül
– tiltsák meg, hogy bizonyos időnél rövidebb időre is ki lehessen adni a lakást (például a lakáskiadás minimum 30 napra szólhat).
1-3 évre megtiltanák az új magánszállások létesítését
Legnagyobb jelentőségűnek az a javaslatuk látszik, ami egy az egyben megtiltaná új magánszálláshelyek létesítését 1-3 év közötti időtartamra. Ezt a járvány miatt hozott intézkedésnek szánják, „covid-help“ jelzéssel vezetve be a moratórium ötletét. Persze az új engedélyekre bevezetett tiltás csak a magánszálláshelyeket érintené, az új szállodákról nem esik szó.
Ezen túlmenően is szigorítanák a működési engedélyek kiadását:
– kötelezővé tennék a társasházi hozzájáruló nyilatkozatot, melyet néhány évente meg kellene újítani
– településképi bejelentéshez kötnék a szálláshely engedélyezését
– az épület külső homlokzatán is fel kellene tüntetni a NTAK azonosítót a szálláshely nevével, kötelezővé tett formátumú táblán
– kötelező lenne a 24 órás elérhetőség a működtetőnek és
– meg kellene váltani a szálláshelyhez tartozó parkolóhelyeket.
Természetesen ez nem a kormány álláspontja, hanem egy szakmai szervezet munkaanyaga. Ám vegyük figyelembe, hogy ez a szervezet elég nagy befolyással és tőkével rendelkezik ahhoz, hogy a turisztikai szektor irányítóira befolyással legyen. Így nem lesz meglepő, ha a javaslatokból valódi szigorítások is megvalósulnak.
Álságosnak tartják a javaslatokat
A meglehetősen harcias javaslatcsomagra a válasz is gyorsan megérkezett. A Magyar Apartmankiadók Egyesülete egy napon belül megfogalmazta válaszközleményét. Szerintük már a tanulmány kiindulási alapja is hamis, csúsztatásokkal van tele.
A Szállodaszövetség szerint a turisztikai lakáskiadás befolyásolja a lakások árának emelkedését is – az apartmankiadók szerint pedig ez lehetetlen, hiszen körülbelül 16 ezer magánszálláshelynek kellene befolyásolnia körülbelül egymillió budapesti lakás árát. Szerintük tény, hogy most, amikor a kiadó szálláshelyek száma harmadolódott, ötezer alá csökkent, az albérletek ára még mindig emelkedést mutat. Ráadásul vidéken is jelentős bérleti díj-növekedés volt az elmúlt években, és az ingatlanárak is folyamatosan felfelé kúsznak, holott ott elenyésző a turisztikai célra kiadó lakás. Álságosnak tartják a Szállodaszövetség felvetését, s inkább úgy vélik, hogy e logika alapján inkább szállodastopot kellene elrendelni, és lakásokat kellene építeni a szállodák helyén is.
A két fél közötti csörtén kívül érdekes gondolat, hogy a lakáskiadók szerint a járvány hatására a vendégek igénye a szállodák felől inkább a kisebb szálláshelyek felé fordult. Ezt azzal magyarázzák, hogy a koronavírus-járvány miatt megváltozott az emberek igénye, s a kisebb szálláshelyeket biztonságosabbnak, elszigeteltebbnek gondolják a hoteleknél. Nem vonzó a forgalmas recepció, a közös étterem, a közös levegőt keringető központi szellőzőrendszer.
A lakáskiadók emlékeztetnek arra is, hogy 2019-ben csak Budapesten az Airbnb-hez köthető idegenforgalom 18 ezer munkahely fenntartásához járult hozzá. Ez a szálláshelyek, vendéglők, üzletek és a közlekedés működtetéséből tevődött össze. A válság előtti évben a budapesti magánszálláshelyeken és egyéb szálláshelyeken 3,35 millió vendégéjszakát töltöttek el. A Szállodaszövetség javaslatai közül több olyan is akad, ami azonnal tönkretenné ezt a szektort éppen akkor, amikor a járvány után a turizmus éppen csak kezd talpra állni. A lakáskiadók szerint a vendégek nagy része, ha nem tud apartmant foglalni, akkor inkább másik célpontot keres, de nem fog szállodába menni. Nem tartják véletlennek, hogy egyetlen környező országban sem korlátozzák a kiadható napok számát, vagy lökik nehezen betartható intézkedésekkel a feketegazdaság felé a lakáskiadást.
Összességében a Magyar Apartmankiadók Egyesülete nem támogathatja egy olyan szervezet javaslatait, mely az apartmankiadók versenytársait képviseli, és olyan javaslatokat fogalmaz meg, melyek kizárólag saját piacuk féltéséből erednek. Döbbenetesnek tartják, hogy a szervezet korlátozni akarja a kiadható engedélyek számát miközben fel sem merül bennük, hogy az üresen kongó fővárosi szállodák miatt esetleg a szállodanyitási lehetőségeket kellene korlátozni.
Tartózkodó válasz az Airbnb-től
Az Airbnb is megszólalt a kérdésben. Tény, hogy a szervezet tartózkodott a merész hangú nyilatkozattól – valószínüleg pontosan érzik, hogy mennyire az ő bőrükre megy ki ez a játék. Nem akarják magukra haragítani a döntéshozókat. Közleményükben hangsúlyozták, hogy aktívan együttműködnek a szabályozókkal és a turisztikai szervezetekkel “a felelősségteljes és fenntartható turizmus népszerűsítése, a helyi családok támogatása és a magyar gazdaság fellendítése érdekében”. Továbbá felajánlották, hogy a szervezet segítséget nyújt Budapestnek három kérdésben:
– a helyi idegenforgalmi adó beszedésével kapcsolatban
– támogatják a felelős és fenntartható turizmust, valamint a jó szomszédsággal kapcsolatos kezdeményezéseket és
– megosztanák az összesített adatokat, hogy azok segítséget jelentsenek a bizonyítékokon alapuló, az emberek otthonainak megosztásával kapcsolatos szakpolitikai döntések kialakításában és a turizmus-helyreállítási trendek megértésében.
A Szállodaszövetség javaslatai itt érhetők el: bit.ly/Vendeg1
Az Apartmankiadók Egyesülete a Facebookon tette közzé válaszát: bit.ly/Vendeg2
Nagy Csaba
