A jövőben a korábbinál sokkal nagyobb figyelemmel fogja ellenőrizni az adóhatóság a munkaviszonyok jogszerűségét. Keresni fogják azokat a vállalkozásokat, amelyek tömegesen jelentik át korábbi alkalmazottaikat vállalkozóvá, főleg kisadózóvá. A szabályokon még nem szigorítottak, de az ellenőrzéseknek nagyon is kiemelt célterülete lesz majd a bújtatott foglalkoztatás. Az építőipar és a vendéglátóipar is azok között a területek között van, amelyek a legnagyobb figyelmet kapják az ellenőrzések során.
Tavaly ősz óta rendszeresen olvashatunk arról, hogy a kormány a kisadózás feltételeinek a szigorítására készül. Ennek az a hivatalos magyarázata, hogy sok vállalkozás nem arra a célra használja a kisadózás lehetőségét, amire kellene. A Pénzügyminisztérium szerint sok a visszaélés az álláshelyek átminősítésével kapcsolatban. Bár konkrét esetek, lezárt vizsgálatok és kiszabott bírságok nem kerülnek napvilágra, a minisztérium szerint tömegével alakulnak át korábbi alkalmazotti munkahelyek vállalkozói jogviszonnyá. Az ilyen visszaélések megakadályozására szeretnének szigorítani a kisadózás feltételein – erre azonban az ígérgetések ellenére nem került sor és valószínűleg ebben az évben nem is kerül napirendre. Szigorítani fognak azonban az ellenőrzéseken, és egyre több vizsgálatot tartanak majd e területen.
Tény, hogy a kisadózás vonzó lehetőség nagyon sok munkáltató számára. A kisadózókra sok helyen nem vállalkozóként tekintenek. Sokszor ugyanolyan helyzetben vannak, mint az alkalmazottak, csak kevesebbe kerülnek. Hiába vállalkozók, pontosan ugyanazt várják el tőlük, amit az alkalmazottaktól. Ez kényelmes megoldás, de nem helyes: a vállalkozói jogviszony soha nem lehet annyira kötött, mint a munkaviszony.
Az, aki az alkalmazottakhoz hasonlóan kezeli a kisadózóként neki bedolgozó alvállalkozókat, nagyon hamar megbukhat egy ellenőrzésen. Az adóellenőrök átlátnak a látszatintézkedéseken. Hiába lehet „papíron“ igazolni, hogy a kisadózó vállalkozóként működik, ha nyilvánvalóan a főnök utasításai alapján dolgozik és semmi önállósága nincs a munkavégzésének.
A munkaviszonytól elhatárolás szempontjai
A kisadózásról szóló törvény alap hozzáállása az, hogy ha valaki 1 millió forintnál többet számláz nekünk, akkor ő valójában nem vállalkozó, hanem bújtatott alkalmazott. Ezt az előzetes vélelmet akkor dönthetjük meg, ha a felsorolt szempontok közül legalább kettőt teljesíteni tudunk.
Ha tehát kisadózó vállalkozóval szerződünk, igyekezzünk úgy alakítani a megállapodás feltételeit, hogy a lehető legtöbb szempontnak meg tudjon felelni. Fontos tudni, hogy az adóhatóság alaposan megvizsgálhatja a cégünk működését, átnézhetik a dokumentumokat, kérdéseket tehetnek fel. Hiába írunk egy minden elvárásnak megfelelő szerződést, ha a valóságban kiderül, hogy a vállalkozónak mondott kisadózó kötött munkarendben dolgozik, van főnöke, aki utasításokat ad neki, és minden szempontból munkaviszonynak tűnik az, ahogyan működik.
Milyen szempontokat vizsgálnak a törvény alapján?
- A kisadózó a tevékenységét nem csak személyesen végzi vagy végezheti.
Ha egy vállalkozót megbízunk egy feladattal, akkor nem írjuk elő a számára, hogy ki végezze, vagy kivel végeztesse el a munkát. Ha hívunk egy villanyszerelőt, hozhatja magával a segédjét is. Erre nincs befolyásunk. A munkaviszony viszont más, csak személyesen lehet teljesíteni. Ha felveszek egy pincért kisadózóként, nem mondhatja azt, hogy most egy ismerőse fogja helyettesíteni, mert kiszervezte neki a mai munkavégzést. A legtöbb esetben, ha a munkát csak személyesen lehet elvégezni, az munkaviszonyra utal.
- Az éves bevétel legalább a fele nem egy cégtől származik.
A kormány által elképzelt ideális kisadózó például egy lakossági szolgáltatást végző mester, aki naponta több ügyféllel is találkozik. A bevétele ügyfelek százaitól érkezik. Ennek ellenére sok olyan kisadózó van, aki egy vagy kevés számú nagy ügyfélnek dolgozik csak, tőlük származik a bevétele jelentős része. A törvény azt sugallja, hogy akinek csak egy ügyfele van, az valószínű, hogy alkalmazotti viszonyt tart fenn. Önmagában persze ez a szempont sem dönt
- ő, hiszen egy nagy ügyféllel is lehet valódi vállalkozói viszonyt fenntartani.
- A megbízó nem ad utasítást a tevékenység végzésének a módjára vonatkozóan. Továbbá a tevékenység végzésének a rendjét a kisadózó saját maga határozza meg.
Ha a kisadózó vállalkozó kötött munkarend szerint dolgozik, például 8-16 óra között kell elvégeznie feladatát, akkor ez valószínű, hogy nem vállalkozás. A vállalkozótól eredményt, a feladat teljesítését várjuk el. Az alkalmazottnak pedig előírjuk, hogy mit és hogyan tegyen. Ha a jogviszonyt valódi vállalkozói viszonynak akarjuk mutatni, akkor az eredményt követeljük meg, s ne a munkavégzés folyamatát igyekezzünk szabályozni! Ezt az önállóságot például biztosan nehezebben tudjuk igazolni, ha a kisadózó névre szóló, az alkalmazottakkal azonos munkaidő-b
eosztáson szerepel.
- A tevékenység végzésének a helye a kisadózó birtokában áll. Továbbá a szükséges eszközöket és anyagokat sem mi adjuk a kisadózónak.
Nehezebb a vállalkozói jogviszonyt igazolni, ha a kisadózó a cég telephelyén, irodájában dolgozik. Ha mégis ez a helyzet, akkor szabályozzuk részletesen a hely és az eszközök h
asználatának rendjét. Fizet-e bérleti díjat a telephelyért vagy a szerszámokért? Mi alapján engedjük át neki a saját eszközeinket? Ne feledjük: a kisadózó egy tőlünk független vállalkozó. Ha az esz
közeinket használja, az éppen olyan, mintha a szomszéd cég dolgozójának adnánk át valamit használatra. Rendezni kell, hogy ki, mit, milyen feltételekkel használhat.
- A kisadózónak van egy legalább heti 36 órás állása másik cégnél.
A legerősebben akkor mosódik össze a kisadózás a munkaviszonnyal, ha az így dolgozó vállalkozónak itt van a főállású munkaviszonya is. Az is gyanús az ellenőrzések során, h
a korábban főállásban volt valaki ugyanannál a vállalkozásnál, ahová most kisadózóként számlát ad.
Kiket vizsgál a NAV?
A NAV elsősorban nem a kisadózókat fogja vizsgálni, hanem azokat a vállalkozásokat, amelyek befogadják a kisadózók számláit. Hiszen egyértelmű, hogy ha a kisadózással munkaviszonyt lepleznek, akkor a kisadózót megbízó vállalkozás van erőfölényben, ő alakítja ki a feltételeket.
Ha bírságra kerül sor, akkor is a katást alkalmazó vállalkozást éri nagyobb csapás. Ilyen
kor be kell fizetni az elmaradt adókat, járulékokat. A kisadózónak a bevétele 15 százalékát kell befizetnie adóként és 18,5 százalékát járulékként. Mindezt a már befizetett katán kívül, a havi 50 ezer forintokat ugyanis nem lehet beszámítani. Az őt foglalkoztató cégnek viszont minden elmaradt adót és járulékot, ami a foglalkoztatáshoz kapcsolódik, s erre kapja még a bírságot is. Ez utóbbi az összes be nem fizetett adó 50, vagy akár 200 százaléka is lehet, ha az adóhatóság szándékos adóelkerülést állapít meg.
Hogyan készüljünk fel az adóellenőrzésre?
Elsőként tekintsük át a kisadózás feltételeit, s vizsgáljuk meg, hogy a velünk ka
pcsolatban álló kisadózókat melyik szempont mennyire érinti. A kisadózó alvállalkozókkal kötött szerződésekben részletezzük a bírálati szempontokat jelentő feltételeket. Azaz térjünk ki arra, hogy ki biztosítja az eszközöket, a munkavégzés helyét, van-e utasítási joga valakinek a kisadózó felett vagy nincs. Mivel a NAV mindig az ügyletek valódi tartalmát vizsgálja, fontos az is, hogy a szerző
Kérhet a NAV nyilatkozatokat is tőlünk. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy nem vagyunk kötelesek nyilatkozni a saját vállalkozást érintő vizsgálattal kapcsolatban. Ha azonban azért talált meg minket az adóhatóság, mert egy másik, ellenőrzött társasággal állunk kapcsolatban, és ennek a vizsgálatnak a keretében kérdeznek, akkor nem lehet megtagadni a nyilatkozattételt.
Nagy Csaba
