Július 1-től lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség, vagy ahogy mindenki beszél róla: az EPR. A cél az, hogy a hulladékkezelés költségeit fizettessék meg az előállítókkal is, így a cégek számára ez fizetendő díjakat is jelent majd. Elsősorban a gyártók és a forgalmazók érintettek, de egy vendéglátással foglalkozó vállalkozás is könnyen belefuthat az EPR-be. Elég, ha házhoz szállítással foglalkozunk, vagy külföldi olajat, sütőzsírt használunk. A szállásadók sincsenek biztonságban, ha például külföldről hoznak be takarókat, terítőket, máris fizetniük kell. Egy konferencián szakértők világítottak rá a legfontosabb tudnivalókra: mikor, mire vonatkozik az új szabályozás?
EPR, kiterjesztett gyártói felelősség: mi ez?
Az EU jó ideje arra próbál mindenkit rávenni a gyártóktól a felhasználókig, hogy a lehető legkevesebb hulladék kerüljön a lerakókba, és amit lehet, azt próbáljunk újrahasznosítani. A szeméttelepre kerülő hulladék tárolása a legdrágább és a legszennyezőbb. Az ártalmatlanítás és újrafelhasználás viszont drága. Lassan kialakult az a gondolat, hogy ezeket a költségeket ne csak azok fizessék meg, akik kezében az adott termék hulladékká válik, hiszen a felhasználó csak egy utolsó szem ebben a láncban. A költséget viseljék a gyártók és a forgalmazók is. Ezt jelenti a kiterjesztett gyártói felelősség. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha nyomon lehet követni a termék útját a gyártól a hulladékká válásig. Ehhez kellenek a regisztrációk és a mennyiségekről szóló nyilvántartások. (Ennek részleteiről a Júliustól a MOHU viszi a szemetet című cikkben olvashat.)
Nem vagyok gyártó, mégis érint engem is?
Az EPR magyar elnevezése „kiterjesztett gyártói felelősség“. Ezt sokan félreértik, és úgy gondolják, hogy csak a gyártókra vonatkoznak az új szabályok. Nem így van. A kifejezésben nem a „gyártó“ a lényeg, hanem a „kiterjesztett“. Éppen arról van szó, hogy azt a felelősséget, amit a gyártónak kellene viselnie, szétterítik a láncban álló összes szereplő között.
Lássuk, kikre vonatkozik az EPR!
Érintettek azok, akik EPR-rel érintett termékeket
- belföldön forgalomba hoznak
- vagy saját célra felhasználják, például más termék gyártásához.
Az EPR hatálya alá tartozik a csomagolóanyag, az egyszer használatos műanyagok és a sütőolaj, zsír is. Így érintettek lesznek mindazok a vállalkozások, melyek külföldről bármilyen terméket becsomagolva hoznak be az országba. A csomagolóanyagok kivételével alapvetően a külföldről behozott EPR-köteles termékek jelentenek kötelezettséget, hiszen az itthon vásároltak esetében a gyártó, forgalmazó foglalkozik az EPR-rel, s fizeti ki a díjat.
De érintettek azok a vállalkozások, amik csomagolnak, függetlenül attól, hogy a csomagolószert belföldről vagy külföldről szerezték be. Itt azonban lesz két eset:
- ha az értékesítés helyén csomagolunk, például a cukrászdában a vevő előtt csomagoljuk be a süteményeket, akkor a csomagolóanyag eladóját terheli az EPR.
- Ha viszont már csomagoltan szállítjuk ki az ételt, akkor már minket.
Egy étterem például Szlovákiából vásárol tejet és tojást, mert olcsóbb a hazainál. Mindkét termék papírkartonokban érkezik. Ez a csomagolás EPR alá tartozik, tehát ez után díjat kell fizetni. A sütőolajat is külföldről vásárolják, szintén olcsóbb a hazainál. Csakhogy az olaj is EPR-köteles termék. Az étterem házhoz szállítást is végez. A menüt egyszer használatos műanyag dobozokba csomagolva szállítják ki a futárok. A dobozok is az EPR alá tartoznak, ezek után is díjat kell fizetni. Tehát máris három különböző jogcímen érintett az étterem az EPR előírásaiban.
Az EPR a kisvállalkozókra is vonatkozik?
Igen, mindenkire érvényes. Sajnos az EPR körüli egész tájékoztatás olyan körülményes és bonyolult, amilyen nyelvezetet csak a nagyvállalatok használnak. Sok kisvállalkozó erre okkal gondolhatja, hogy őt nem is érinti ez az egész. De sajnos nem így van: már az első flakon külföldről vásárolt étolajtól vagy az első becsomagolt adag ételtől kezdve adminisztrációs és díjfizetési kötelezettségünk van.
Mikor nem kell az EPR-rel foglalkoznom?
Alapesetben csak azoknak nem kell az EPR-rel foglalkozni, akik
- csak belföldről vásárolnak alapanyagokat, termékeket,
- és nem használnak csomagolóanyagot, vagy csak helyben csomagolnak.
EPR és környezetvédelmi termékdíj köteles termékek
Az EPR díjat bizonyos termékekért és a keletkező csomagolási hulladékért fogjuk majd fizetni. Az EPR-köteles termékek nagy része a környezetvédelmi termékdíj köteles termékek közül került ki, azonban további árukat is bevontak a körbe. A 80/2023. kormányrendelet a jövőben két különböző termékkört különböztet meg: a tisztán környezetvédelmi termékdíj-köteleseket és az EPR köteleseket.
TIPP: Mindig a termék vámtarifaszáma dönti el, hogy EPR vagy termékdíj fizetési kötelezettségünk van-e. Ezt a 2011. évi LXXXV. törvény 1. számú mellékletében találjuk meg.
Többszöröse az eddigi termékdíjnak
Hónapokig úgy kellett készülni a változásokra, hogy fogalmunk sem lehetett a fizetendő díjakról. Ezt a rendeletet alig egy hónappal a hatályba lépés előtt, június elején adta ki a kormány. S bár a termékdíjakat elengedik, ennek kevésbé örülhetünk, hiszen az EPR díj jóval magasabb lesz az előzőleg fizetett termékdíjnál.
Az EPR díjat – hasonlóan a termékdíjhoz – súly alapján számítják. Ugyanez érvényes a lebontott csomagolásra is. A papírcsomagolás termékdíja például eddig kilónként 19 forint volt, ez lesz most 173. A műanyag 57 helyett lesz 219 Ft. Ráadásul a kevés hulladékot termelő kisvállalkozások a termékdíjat átalányban is fizethették: papír csomagolóanyag használata után például évi 500 kg-ig mindössze évi 12 ezer forint átalányt kellett fizetni. Ugyanez – ha kiszámoljuk – most majd 86.500 Ft EPR-díjat jelent a vállalkozónak. Átalány pedig nincs, el kell számolni mindennel
A legfontosabb minket érintő díjváltozásokat a táblázatban mutatjuk.
| Termékdíj (Ft/kg) | EPR díj (2023. július 1.) (Ft/kg) | |
| Műanyag (a műanyag hordtasak kivételével) | 57 | 219 |
| Fém ital-csomagolószer | 57 | 186 |
| Papír | 19 | 173 |
| Üveg | 19 | 77 |
| Egyéb | 57 | 129 |
| Sütőolaj és zsír | - | 36 |
| Textil-termékek | - | 145 |
| Fa bútorok | - | 17 |
A házhoz szállítás, az ételek becsomagolása, italok palackozása fog fájni
Láthatjuk, hogy ha vendéglátással foglalkozunk, nagy valószínűséggel érintettek leszünk EPR ügyben. Étteremként, cukrászdaként egyértelműen a csomagolás fájhat a legjobban, hiszen mind a külföldről, mind belföldről beszerzett csomagolóanyag használata után EPR díjat kell majd fizetnünk. Ha előre csomagolva töltjük meg étellel a dobozt pl. házhozszállításnál, nincs kibúvó, EPR díjat fogunk fizetni. De ha az üzletünkbe betérő vendégnek, frissen csomagoljuk be a kért süteményt, ételt, akkor a csomagolóanyag belföldi gyártója állja az EPR-t.
Ez könnyen azt jelentheti, hogy kétfelé kell választanunk a csomagoláskészletet, hiszen:
- a helyben csomagolt ételek doboza után a gyártó fizet EPR-díjat (pl. ha a vendég hazaviszi a maradékot vagy helyben vásárol elvitelre)
- a házhozszállított ételek csomagolása után viszont nekünk kell.
Azt még a csomagolóanyag-gyártók sem látják, hogy nekik honnan kéne tudniuk, hogy mi történik az eladott dobozaikkal. Valószínűleg valamilyen nyilatkozatot fognak kérni tőlünk. Arra készüljünk, hogy ha más nem, valamilyen módon nyilván kell majd tartanunk, hogy mennyi csomagolóanyagot használtunk egyik vagy másik célra. (Amint biztosat tudunk, tájékoztatni fogjuk önöket.)
Borászatként, ha borunkat palackozva hozzuk forgalomba, akkor mi magunk válunk forgalmazóvá, így EPR díjat is fizetni fogunk. A szakemberek azonban még bíznak abban, hogy az újracsomagolásoknál és betétdíjas termékeknél július 1-ig változtatnak a jogszabályon.
Olaj és zsír: csak ha külföldről szerezzük be
Az EPR rendelet a sütőolaj- és zsírfelhasználásra is vonatkozik, tehát ha külföldről vásároljuk ezeket, akkor fizetünk értük és a csomagolásukért is. De itt csak a sütésre gondoljunk! Ha az olajat, zsírt nem sütéshez, hanem alapanyagként használjuk, akkor nincs EPR kötelezettség, csak a lebontott csomagolás után. Azaz ha pl. külföldön vásárolt zsírt vagy olajat egy péksütemény készítéséhez használjuk fel, azaz belegyúrjuk a tésztába akkor nem lesz EPR fizetési kötelezettségünk, hiszen hulladék sem keletkezik. Aki viszont ebben az olajban hekket vagy fánkot süt, annak fizetni kell.
Textíliák, bútor, konyhai berendezés külföldről
Vendéglátóként és szállásadóként akkor is számíthatunk EPR díjra, ha a különböző lakástextíliákat, fabútorokat külföldi áruházakból vásároljuk. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ha belföldről vásárolunk, akkor ezeket a terheket a gyártó és a forgalmazó fizeti meg.
Hasonló a helyzet a számítógépek, a szórakoztató elektronika és a konyhai berendezések beszerzésével is. Ha eddig Szlovákiából rendeltünk az irodába számítógépet vagy nyomtatópapírt, hogy így spóroljunk, akkor érdemes lesz megfontolni a dolgot a jövőben. Hiszen ebben az esetben mind a termékért, mind pedig a csomagolás után EPR-díjat kell fizetnünk. Ugyanez érvényes bármilyen munkagépre, nagyképernyős tévére vagy ipari sütőre is. Ha belföldön vesszük meg, nincs EPR díj, ha külföldön, akkor fizetünk, mint a katonatiszt.
Mikor nem kell EPR díjat fizetni?
Nem kell EPR díjat fizetnünk, ha legalább 60%-ban külföldre értékesítünk, és a csomagolóanyag, valamint az EPR köteles termék elhagyja az országot.
Hogyan kell bevallani?
A termékdíjat a NAV-nak valljuk be és fizetjük be negyedévente, tárgy hó huszadikáig. Az EPR díjat a hulladékkezelési koncessziót elnyerő MOL hulladékkezelési társaságának, a MOHU-nak fogjuk fizetni.
Ehhez elsőként egy regisztrációra lesz szükség, melyről a Júliustól a MOHU viszi a szemetet című cikkünkben talál bővebb útmutatást. Az EPR bevallást negyedévente kell elkészíteni nyilvántartásaink, pl. számlák, nyugták alapján, ez alapján fogja a MOHU kiállítani a számlát. A külföldön vásárolt eszközöket, csomagolóanyagot mindig abban a negyedévben kell bevallani, amikor a vásárlás történt (teljesítés kelte a számlán). A nagyobb értékű eszközöknél, melyeknél értékcsökkenéssel számoljuk el a költségeket, ez tolódhat. Ott akkor kell bevallani és fizetni, amikor költségként szeretnénk elszámolni.
A MOHU számlájának kézhezvételétől lesz lehetőségünk a számla javítását vagy helyesbítését kérni, ha annak tartalmával nem értünk egyet. Ezután önrevízióra, javításra már nem lesz lehetőség. A számlát 15 napon belül kell befizetni.
Dupla adminisztrációs kötelezettség
Arról már a NAV berkeiben többször lehetett hallani, hogy az új rendszerrel együtt sajnos minden környezetvédelmi termékdíjhoz kapcsolódó kötelezettséget továbbra is meg kell tenni. Vagyis a termékdíjas termékekről továbbra is a NAV felé kell elkészíteni a nyilvántartást és bevallást, az EPR díjasokról pedig a MOHU felé szolgáltatunk adatot.
Ki fizet a végén?
Ne legyenek illúzióink: az EPR díjat minden valószínűség szerint a beszállítóink be fogják építeni az áraikba, vagy valamilyen más formában átterhelik ránk. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) szerint az eddigi termékdíjaknál jóval magasabb EPR díj a végfelhasználókon fog lecsapódni, s tovább emeli az előrecsomagolt élelmiszerek, valamint bizonyos szolgáltatások árát.
A Gazdasági Versenyhivatal ugyanakkor egy közleményében arra figyelmeztet, hogy jogsértő az EPR díj összehangolt áthárítása a végfogyasztóra, ami akár súlyos bírságokkal is járhat az érintett cégek számára. A GVH szerint egyébként áremelés helyett a csomagolásokat kellene fenntarthatóbbá tenni, hiszen a környezetbarát csomagolások díja jóval kevesebb, mint a műanyagoké.
Sebestyén Szabolcs
