A sikeres vendéglátók és szállásadók szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Általános szervizdíjat szeretne bevezettetni a Szállodaszövetség az alapszolgáltatások után, hogy ebből tudják fedezni a szállodai személyzet béremelését – írta a Világgazdaság. A szervezet szerint a munkaerőhiány akadályozza a szálláshelyek működését, s béremelés nélkül nem lehet érdemben változtatni ezen helyzeten. A növekvő bérekhez viszont plusz forrás kell, ezen segítene a szervizdíj. 

Szervizdíjat, vagy hivatalos nevén felszolgálási díjat ma csak a vendéglátásban működő vállalkozások számíthatnak fel. Ez a felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, egy 2005-ös miniszteri rendelet szerint. Fix vagy százalékos összegét a rendelet nem korlátozza, csak annyit ír elő, hogy a felszolgálási díjat a számlán elkülönítve kell feltüntetni. Az így begyűjtött pénzt teljes egészében fel kell osztani azok között, akik az üzletben közreműködnek a vendéglátásban.

A Szállodaszövegség valami hasonló rendszer bevezetését szeretné elérni a szállodai alapszolgáltatások után is. Alapszolgáltatásnak a szállást tekinthetjük, így a plusz díj a szállásdíjban jelentkezne, míg például a wellnessrészleg használata vagy a széfbérlet mentes lenne alóla. A begyűjtött díjból a szálloda összes dolgozója részesülne. 

Erről egy interjúban Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke beszélt. Azzal indokolta a javaslatot, hogy a szállodák működését már most is fékezi a munkaerőhiány, holott csak 50-60 százalékos a hotelek kihasználtsága. Egyszerűen nincs már ahhoz elég ember, hogy magasabb kihasználtság mellett is megfelelően ki tudják szolgálni a vendégeket, működtetni tudják a szállodákat. Új emberek kellenek, ám az ő felvételüknél a nyugat-európai szállodai bérekkel kell versenyezni. 

A szállásdíjat nem akarják növelni, de a dolgozók többet kapnának

A szervizdíj bevezetését ugyanakkor úgy gondolják, hogy a jelenlegi szállásdíj egy része alakulna át. A vendég ugyanannyit fizetne, mint most, nem növekedne a szállás költsége. 

Változatlan szállásdíjak mellett a javaslatnak az lehet az értelme, hogy a szervizdíj kedvező feltételekkel adható. Így van ez ma a vendéglátásban. A munkaadó az így felosztott összeg után nem fizet járulékot vagy szociális hozzájárulási adót. A személyzetnek a pénzre jogosult tagjai fizetnek a kapott összeg után 18,5 százalékos tb-járulékot. Jövedelemadót viszont nem kell levonni tőlük sem az ezen a jogcímen kapott összeg után. A munkaadó tehát valóban növelni tudja a személyzet jövedelmét, ha fizetésemelés helyett szervizdíjként fizeti a többletet. 

A munkáltató a változás hátrányát akkor érezheti, ha magas költségei miatt már nincs miből megadnia ezt a plusz jövedelmet a dolgozóinak. Ha a szervizdíj beépül a szolgáltatás mai árába, akkor ez számára azt is jelenti, hogy ezzel az 5-10 százalékkal csökken a szabadon elkölthető bevétele. Eddig választhatott, hogy ebből bért vagy más költséget fizet. Ha ez a pénz nem sima bevétel lesz, hanem szervizdíj, akkor a vállalkozás egyéb költségeire kevesebb pénz jut abban az időben, amikor többszörösére növekvő energia- és üzemanyag-árakkal, növekvő inflációval kell számolnia a vállalkozásoknak. 

Nagy Csaba

%d bloggers like this: