Közeledik a karácsony, lassan tervezhetjük a dekorációt, aminek központi eleme a karácsonyfa. Évek óta zajlik a társadalmi és tudományos vita, hogy vajon a műfenyő vagy a vágott fenyő, esetleg a földlabdás élő a legkörnyezetkímélőbb megoldás. Dr. Polgár András a Soproni Egyetem docense egy előadásban tette tisztába a helyzetet, mi pedig ezen túl is adunk választási lehetőséget.
A vágott fenyő drága, de tudatos megoldás
A vágott fenyő illata belengi a helyiséget, egy impozáns méretű karácsonyfa pedig központi eleme lehet a dekorációnknak. A legfontosabb érv ellene az, hogy kivágjuk a természet ajándékát. Pedig ezeket a fenyőket már eredetileg azért ültették, hogy a megfelelő magasság elérésékor otthonunk díszei legyenek. Ebből a szempontból párhuzamot vonhatunk a nyári kertek növényeivel, amiket a földből kihúzva jóízűen elfogyasztunk. A sarkított példán túl tegyük hozzá, hogy a faiskolában sorakozó fenyőfák 6-15 év alatt érik el a vágásra alkalmas magasságukat, addig pedig óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. Nyilvánvalóan a nevelésükhöz a gyorsabb növekedés miatt trágyára és öntözésre is szükség van, de még így is jobb választásnak tűnik a műfenyőnél. A Carbon Trust nemzetközi szervezet tanulmánya egyértelműen kimutatta, hogy egy darab vágott fenyő felnevelése, kitermelése és utána környezettudatos feldolgozása tizedannyira terheli meg a környezetet, mint a mesterséges legyártása.
A vágott fenyő egyértelmű hátránya a méterára. Fajtától függően 1.300-4.500 Ft között változik az idén, a határ pedig a csillagos ég. A másik negatívuma, hogy a száraz szobában előbb-utóbb elkezdi hullajtani a tűleveleit, amit takarítani kell. Ezért már előre úgy tervezzük meg a helyét, hogy kevesebb plusz munkát adjon munkatársainknak!
Olcsóbb a műfenyő, de rosszabb választás
A műfenyővel nincs ilyen probléma, nem hullajtja a leveleit, nem kell kivágni, előszedjük, leporoljuk, és sok éven keresztül is hasznát vehetjük újabb tízezres befektetés nélkül. Ám Dr. Polgár András szerint csak elsőre tűnik környezetkímélőbb megoldásnak a műfenyő. Már az alapanyagánál kezdődnek a gondok. Nem elég, hogy talán soha le nem bomló PVC-ből készül, de hogy megfelelő formába lehessen önteni, a gyártáskor ólomport is adagolnak hozzá, ami az évek tartós használata során akár a levegőbe is kerülhet. Ha pedig mondjuk törés, ágleválás miatt kidobjuk, és a hulladékégetőbe kerül, akkor a levegőbe jutó káros, mérgező anyagok miatt is aggódhatunk. További környezetvédelmi problémát jelent, hogy a műfenyők leginkább Kínából érkeznek konténerhajókon, ami az egyik legszennyezőbb szállítási mód. Mindent figyelembe véve egy műfenyőt legalább 5 évig, de még inkább 10 évig kell ahhoz használnunk, hogy azt mondhassuk, valamit tettünk a környezetért.
Ne a kuka mellé tegyük a karácsonyfát!
Egy 2 méter magas, vágott fenyő szénlábnyoma attól függ, hogy miként dolgozzuk fel január hatodika után. Ha a hulladéktelepre kerül, akkor egy ekkora fának kb. 16 kg a karbonlábnyoma, ugyanis a lebomlása során metán keletkezik, ami 25-ször környezetszennyezőbb gáz, mint a szén-dioxid. A földben ez megkötődik, ezért a szakember szerint a legjobb megoldás a felaprított mulcs szétszórása a kertbe, így akár 80 %-kal is csökkenthetjük a karbonlábnyomot. Ha az elégetése mellett döntünk, akkor azt kell tudnunk, hogy körülbelül annyi szén-dioxid szabadul fel az égés folyamán, mint amennyit megkötött a fa élete során. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy zárt térben pl. kandallóban, cserépkályhában ne fűtsünk fenyővel, ugyanis a benne lévő gyanta miatt magas hőmérsékleten ég, és a kéményt is kátrányosítja. Kályhában maximum gyújtósnak alkalmas.
Fenyőbérlés, kerti fenyő
A vágott és a műfenyőn túl léteznek egyéb megoldások. A legszerencsésebbek kertjében zöldell egy fenyőfa, amit feldíszíthetnek. Sőt ha van saját kerti fenyőfánk, akkor arról vághatunk ágakat beltéri dekorációnak is.
A földlabdás (konténeres) fenyőkről tudni kell, hogy maximum 10 napig bírják a benti meleget, folyamatos öntözést igényelnek, és a leveleit is vízzel kell permeteznünk. Emiatt nem is ajánlott hálózati áramról működő izzósort aggatni rá. Arra is figyeljünk, hogy ezeket a fákat nem szabad egyből a meleg szobába vinni. Átmenetileg egy nem fűtött beltéren helyezzük el, és ezt a fajta zsilipes eljárást alkalmazzuk a kerti kiültetés előtt is.
Az elmúlt években egyes kertészeteknél lehetett a labdás fenyőfákat bérelni is, ahol a visszaszállítás után 50 %-ban levásárolhattuk a fa árát. Ez az üzleti megoldás – figyelembe véve a labdásfenyők 26 ezer forintos minimum vételárát – remélhetőleg idén is folytatódik.
Az újrahasznosított „kézműves-fenyő“
Környezet- és pénztárcatudatos megoldás, ha kerti ágakból, természetes anyagokból alkotunk karácsonyfát. A „kézműves fenyő“ elkészítésekor csak a fantáziánk szabhat határt. Gyűjtsünk különböző méretű faágakat, amelyekből egy „karácsonyfa sziluettet“ idéző alapot készíthetünk úgy, hogy az alulról felfelé csökkenő méretű ágakat damillal vagy kötéllel rögzítjük. Az ágakat hagyhatjuk „csupaszon“ ekkor érdemes nyár vagy nyír ágakat választani, vagy pedig bevonhatjuk friss rozmaring, esetleg fenyő ágakkal. Erre aztán mindenféle, akár kézzel készített papír-, gesztenyedíszeket aggathatunk. A végeredmény pedig egy teljesen zöld, több éven át használható, természetesen lebomló karácsonyfa lesz. Ha esetleg kis vagy nagyméretű raklapunk hever valahol, akkor abból is vághatunk ki karácsonyfa-alakot.
Forrás: Dr. Polgár András előadása
Sebestyén Szabolcs
