Leállította a kormány az állami kifizetéseket. Az állam alá tartozó szervezetek csak béreket és juttatásokat fizethetnek ki október végéig, semmilyen más számlát nem rendezhetnek. Átnéztük, milyen kifizetések kerülhetnek veszélybe.
A Telex internetes újság jutott a nyomára egy nyilvánosan ki nem hirdetett kormányhatározatnak az állami kifizetések zárolásáról. Erről egy úgynevezett kétezres határozat született – ezek a 2000-rel kezdődő számozású határozatok nem titkosak ugyan, de nyilvánosan nem hirdetik ki őket, nem jelennek meg a közlönyben sem.
A Telexhez eljuttatott határozat szerint a kormány október végéig leállít minden kifizetést az állami cégektől, állam alá tartozó szervezetektől „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása miatt“.
A kiszivárgó információk szerint 4 kivételt engedélyeztek a tilalom alól:
- önkormányzatok gyermekjóléti, egészségügyi, köznevelési kiadásai
- bérek és személyi juttatások
- nemzetközi szerződésekhez kötött kiadások és
- a 2014-2020-as uniós programok kifizetései.
A probléma legsúlyosabban azokat érinti, akik valamilyen állami szervezet beszállítói, alvállalkozói. Ide tartozhatnak a minisztériumi takarítóktól kezdve mindazok a cégek, melyek például állami intézmények számítástechnikai eszközeit működtetik külsős vállalkozóként. Gyakorlatilag egy zárcserét, vagy kulcsmásolást sem fognak kifizetni mostantól az állami intézmények.
Aki tehát közvetlen szerződéses kapcsolatban áll egy intézménnyel, az biztosan nem jut most a pénzéhez akkor sem, ha a megbízásban szereplő feladatot már elvégezte. Folyamatos teljesítés esetén sincs kifizetés, miközben a teljesítést elvárják szerződés szerint (például takarítási szolgáltatásnál). Szintén ne nagyon számítsunk a most megrendelt szolgáltatások árának a rendezésére. Például aki egy állami intézmény rendezvényére termet ad, cateringet biztosít, valószínű, hogy nem fog határidőre a pénzéhez jutni.
Valószínűleg azzal a megoldással is találkozni fogunk az előttünk álló hetekben, hogy nem a kifizetést tolják el későbbre, hanem eleve lemondják az előkészítés alatt álló beszerzést vagy programot.
Nemrég például a kórházakkal kapcsolatban derült ki, hogy hogyan kell értelmezni a kifizetési korlátot. Az intézmények a szokott úton csak a béreket fizethetik ki, mást nem, még a gyógyszereket sem. Valamennyi beérkező számlát fel kell tölteniük egy online felületre, ahol a minisztérium egyenként fogja átvizsgálni a kifizetés indokoltságát. Csak azoknak a számláknak a kifizetését engedélyezik, melyek a betegek ellátásához közvetlenül kapcsolódnak. Így például a gyógyszerszámla kifizethető lesz, a karbantartás és más szolgáltatások már nem valószínű.
Bajba kerülhetnek azok a szervezetek is, melyek támogatást kapnak az államtól. Mindazokat érinti ez a fék, akik nem jogszabály alapján, hanem egyedi döntésekkel jutnak valamilyen támogatáshoz – legyen szó egy civil szervezetről, művészeti csoportok vagy bármi más támogatási célról.
Valószínű, hogy a jogszabályon alapuló kifizetések nem esnek a tilalom alá. Ilyen például a csok folyósítása, vagy a lakásfelújítási támogatás, melynek utolsó igénylései ezekben a hónapokban kerülhetnek be az Államkincstárhoz (az igényléseket december végéig lehet benyújtani).
Az okok nem ismertek
Nem tudjuk, hogy a kifizetések leállítása pénzhiányt jelent-e vagy valami mást. A Telex szerint valószínűbb az utóbbi magyarázat. Vélhetően a kormányfő nem igazán elégedett a nyáron bevezetett takarékossági intézkedések végrehajtásával és most alapos vizsgálatot indít a túlköltekezés megakadályozására.
De az sem zárható ki, hogy összefüggés van a költségvetés rekordszintű hiánya és a mostani intézkedés között. Augusztusban a költségvetés hiánya elérte az éves tervezett összeg 91%-át, több mint 2800 milliárd forintot. Ehhez jönnek az őszi gáz- és villanyszámlák a tavalyihoz képest tízszeres áron. A kormány elrendelte ugyan saját intézményei számára a 25%-os kötelező energiacsökkentést, de nem tudni, hogy egy ennek hol, milyen hatékonysággal tudnak megfelelni. Ez lenne a rosszabbik verzió. Ha ugyanis a mostani kifizetés stop mögött az az egyszerű ok áll, hogy kiürült a kassza, akkor aggódhatnak az érintett vállalkozások, hogy valóban csak október végéig kell-e türelemmel lenniük.
Kárpótlásról nincs szó
Egyelőre arról sincs szó, hogy ezért a késedelmes kifizetésért az állam majd kárpótolja-e valamilyen módon az érintett vállalkozásokat. Például fizet-e késedelmi pótlékot, nem többet, csak annyit, amennyit a ma hatályos jogszabályok is előírnának. Vagy inkább hoznak egy gyors rendeletet arról, hogy a háború miatti veszélyhelyzet okán a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket eltérően kell alkalmazni az állami kifizetésekkel kapcsolatban. Tartunk tőle, hogy ez utóbbi lesz a valószínűbb.
Nagy Csaba
