Egységesítette és alaposan megemelte a kormány a vállalkozói vízdíjakat. Ahol eddig olcsóbb volt a víz, ott most háromszoros díjnövekedésre kell számítani. Egy köbméter víz és csatornadíj áfa nélkül 1.457 forint lett, és alaposan megemelték a havi alapdíjakat is.
A víz- és csatornadíj ma településenként változik attól függően, hogy az adott térségben a vízmű milyen költséggel tudja a szolgáltatást biztosítani. Ahol közel a kút és sok a fogyasztó viszonylag kis területen, ott alacsonyabb díjakat lehet megállapítani. Ahol viszont messziről kell a településre szállítani a vizet, közben bonyolult átemelőket, szivattyúkat kell építeni és a szennyvizet is több tíz kilométerre kell csővezetéken elszállítani, ott jóval drágább a szolgáltatás. Például a Fővárosi Vízművek területén Budapesten 218,90 forint a lakossági köbméterdíj, Biatorbágyon pedig 423,40 forint, holott ott is a Fővárosi Vízművek a szolgáltató. Minél ritkábban lakott egy térség, annál drágábban jut oda a víz – a legnehezebb helyzetben így az aprófalvas térségek vannak.
Ráadásul a vízre is érvényes 2013 óta a rezsicsökkentett ár. A szolgáltatók nem árazhatják be a valós költségeiket, mert nem emelhetnek a 2013-ban megállapított tarifák fölé. Pedig a valós költségek ma már ennél jóval magasabbak lennének.
Egyelőre csak a vállalkozások vízdíjához nyúltak hozzá
Idén ősszel már sok szó esett arról, hogy a gáz- és áramdíjak után a rezsicsökkentett vízdíjak rendszere sem fenntartható. Akkoriban azt rebesgették, hogy a víz esetében is hasonló rendszert fognak bevezetni, mint a többi közműnél: a viszonylag alacsony ár csak egy meghatározott fogyasztásig jár, fölötte piaci árat kellene fizetni. Egyelőre azonban ilyen változás nem jelent meg.
A vállalkozói vízdíjakhoz azonban most hozzányúltak. A lépés meglehetősen erőteljes: az ország területén egységes és kötelező vízdíjakat hirdetett meg a kormány a nem lakossági fogyasztók számára.
Az egész országban egységes tarifák lesznek
A nem lakossági fogyasztók, azaz vállalkozások és intézmények eddig is piaci díjakat fizettek, nem a mesterségesen alacsonyan tartott rezsicsökkentett árat. Viszont a díjak itt is területileg eltértek egymástól, azaz egy nagyvárosban olcsóbb volt a szolgáltatás, mint távolabbi kis falvakban. Budapesten például az üzleti szolgáltatás 252,60 forintba kerül, szemben a 218 forintos lakossági vízdíjjal. Nagyjából ezt a 15-20%-os különbséget találjuk minden településen a lakossági és közületi díjak között. Az országban jelenleg több mint 900 féle díjszabás van érvényben.
Többszörösére nőhet a számla
Az új díjrendszer az eddigihez hasonlóan két elemből áll.
Egyrészt meghatároznak egy alapdíjat, ami szintén a fogyasztással arányos. A díj nagysága a vízmérő átmérőjétől függ. Egy korábbi rendelet szerint az állami tulajdonú víziközmű társaságok a legkisebb, 13-20 mm közötti átmérőjű vízmérőkre 280 forintos havi alapdíjat kérnek a vállalkozásoktól. Az új rendelet szerint a 13 mm-es bekötésre havi 841 forintot, a 20 mm-es bekötésre viszont már havi 1991 forintot kell majd fizetni. A szennyvíz alapdíja már a legkisebb bekötés esetén is 1661 forint lesz.
A víz ára köbméterenként 576 forint lesz egységesen az országban. A szennyvíz elvezetésére pedig köbméterenként 881 forintot kell fizetni. Ez Budapesten például dupla vízdíjat és több, mint dupla csatornadíjat jelent az eddigihez képest.
Nézzünk egy másik várost is példaként! Sopronban eddig 315 forintos nem lakossági alapdíjat kellett fizetni vízre és szennyvízre is, ehhez jött a 270,7 forintos vízdíj és 289,20 forintos csatornadíj. Egy 15 köbméteres havi fogyasztás így alapdíjakkal együtt 8.958,40 forintba került egy vállalkozásnak. Ugyanez január elsejétől áfa nélkül 24.357 forintba fog kerülni.
Vízdíjak 2024. január elsejétől nem lakossági fogyasztók részére (ÁFA nélküli árak)
| Fogyasztástól függő díjak | |
| Vízdíj | Csatornadíj |
| 576 Ft/m3 | 881 Ft/m3 |
| Alapdíjak | ||
| Bekötés átfolyási átmérője (mm) | Vízvezeték havi alapdíj | Csatorna havi alapdíj |
| 13 | 841 | 1661 |
| 20 | 1991 | 3932 |
| 25 | 3110 | 6144 |
| 30 | 4479 | 8848 |
| 40 | 7963 | 15729 |
| 501 | 12442 | 24576 |
| 65 | 21027 | 41534 |
| 80 | 31851 | 62916 |
| 100 | 49768 | 98306 |
| 125 | 77762 | 153603 |
| 150 | 111977 | 221188 |
| 200 | 199071 | 393224 |
| 250 | 311048 | 614412 |
| 300 | 447909 | 884753 |
| 300 fölött | 609654 | 1204247 |
Forrás: 25/2023 EM rendelet
Lakossági vagy vállalkozói szerződése van?
A rezsicsökkentés már 10 éve arra kényszeríti a vízműveket, hogy veszteségesen vagy éppen csak minimális nyereséggel szolgáltassanak. Nem csoda, hogy az elmúlt években megpróbálták növelni a behajtás hatékonyságát. Ennek egyik eleme volt az is, hogy egyes helyeken megpróbálták átminősíteni a lakossági szerződéseket üzletivé, hogy magasabb díjat szedhessenek. Számíthatunk arra, hogy ez a törekvés 2024-ben erősödni fog a háromszoros árkülönbség miatt. A helyi vízművek mindent el fognak követni azért, hogy ahol csak vállalkozás működik, ott kikényszerítsék a vállalkozói szerződés megkötését.
Ez sok esetben valóban indokolt. Egyáltalán nem volt ritka, hogy egy meglehetősen vízigényes fodrászüzlet vagy kocsimosó lakossági díjon vásárolta a vizet, mert az ingatlan kibérlésekor nem módosították a korábbi szerződéseket. Az egyik legkirívóbb példa egy szikvíztöltő kisiparos ügye volt, aki szintén lakossági árat, mondjuk literenként 40 fillért fizetett a vízért, amit 100 forintért adott tovább az ügyfeleknek. Teljesen jogos, hogy a szolgáltatók felgöngyölítik ezeket az eseteket, és nem engedik a lakossági tarifákon való élősködést.
Ám egyes vízszolgáltatók minden olyan helyen, ahol vállalkozás be van jegyezve, megkövetelik a vállalkozói szerződést, és ehhez a mellékmérő felszerelését a lakossági és az üzleti fogyasztás elkülönítésére. Ez inkorrekt eljárás azokkal szemben, akik vállalkozóként talán semmi vizet nem fogyasztanak. Például egy mellékállásban működtetett webáruház, egy otthonról egyedül dolgozó mérnök vállalkozása mennyi vizet fogyaszt?
A víziközmű-törvény szerint lakossági felhasználó az a természetes személy, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, hanem saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a szolgáltatást. Ide sorolandó még a társasház és a lakásszövetkezet is. Aki tehát jövedelemszerző gazdasági tevékenység érdekében fogyasztja a vizet, az nem lakossági fogyasztó. Ám pusztán azért nem lehet üzleti jellegűnek minősítheti egy család vízfogyasztását, mert az ingatlan egy vállalkozás székhelye is egyben.
Egyértelmű azonban, hogy egy vízfelhasználással működő vállalkozás, mint például egy szálláshely, egy büfé, étterem nem működhet lakossági tarifával. Akinek ilyen szerződése van, számítson arra, hogy ezt mindenképpen módosítania kell, ha nem akarja, hogy akár öt évre visszamenőleg követeljék tőle a lakossági és az üzleti díjak különbségét.
Nagy Csaba
