Medence, jakuzzi vagy éppen dézsafürdő – a vendégeknek télen-nyáron fontos a fürdőzés. Nekünk azonban rengeteg szabálynak kell megfelelnünk, mivel még a magánszálláshelyeken lévő medencék, jakuzzik is közfürdőnek minősülnek.
Egy medence, pezsgőfürdő vagy dézsafürdő üzemeltetése bármilyen szálláshelyen közfürdőnek minősül, ezért több jogszabálynak is meg kell felelnünk – tudtuk meg a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztályától.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki szállásadóként hirdeti a medencéjét, annak minden, a fürdőkre érvényes szabályt be kell tartania. Egy esetleges ellenőrzésnél ugyanis nekünk kell bizonyítani, hogy a fürdőnk magánfürdőnek számít és nem közfürdőnek. – Egy zalai település panziója a Kisfaludy pályázat keretében egy jakuzzit létesített a vendégek kényeztetésére. A Nemzeti Népegészségügyi Központ ellenőrzéskor megbírságolta a tulajdonost, és eltiltotta a berendezés üzemeltetésétől, addig amíg nem tett eleget a jogszabályi kötelezettségeknek – osztja meg tapasztalatait dr. Mörk László, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke.
————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–
Mitől lesz közfürdő a jakuzzink?
A közfürdő fogalmát a 121/1996-os kormányrendeletben találjuk meg. Eszerint közfürdőnek minősül minden zárt területen épített nyilvános fürdési lehetőség (medence, kád, zuhany), ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehetők igénybe, legyen az az épületen belül vagy kívül.
Az MSZ-EN 15288 szabvány tovább pontosítja a meghatározást. Eszerint közhasználatú a létesítmény, ha az mindenki számára, vagy egy meghatározott csoport számára áll nyitva, és nem csupán a tulajdonos / bérlő / üzemeltető és családja használja, függetlenül attól, hogy a vendégek fizetnek-e belépődíjat. Vagyis minden közfürdő lesz, ami nem kizárólag magánhasználatra szolgál.
————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–
Mi minden kell hozzá?
A szigorú feltételek alól tehát nincs kibúvó. Lássuk, mivel jár az, ha mondjuk egy medencét szeretnénk a szállásunk udvarára!
- Üzemeltetési szabályzatot kell készíttetnünk egy megfelelő szakemberrel.
- Uszodagépésznek kell szavatolni és rendszeresen ellenőrizni az eszközök megfelelő állapotát.
- Üzemnaplót kell vezetnünk
- A fürdővizet rendszeresen vizsgálni vagy vizsgáltatni kell:
- naponta kétszer a pH-t, szabad és kötött klórtartalmat
- hetente az ammónium, nitrit, nitrát tartalmat
- 2 hetente: kolps, klorid, lúgosság, keménység
- a bakteriológiai kártevőket pedig havonta kell ellenőriztetni.
- Ivóvízbiztonsági engedélyt is be kell szereznünk a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, így szavatolhatjuk a vízminőséget.
- Meg kell felelnünk a 400 fő alatti közfürdők nyitásához szükséges minimális szakképesítésnek, vagyis úszómestert is alkalmaznunk kell.
Milyen lehet?
Vendégeinknek a csobbanás előtt előzetes zuhanyzási vagy lábmosási lehetőséget kell biztosítanunk, szóval ezeket is telepíteni kell a medence közelében. A medence körül a felületet csúszásmentes, szilárd, mosható burkolattal kell ellátni. Arra is ügyeljünk, hogy innen a csapadékvíz nem kerülhet a medencébe és a medence túlfolyóvályújába sem. Meg kell oldani a szennyvíz elvezetését is. A medence vize csapadékvízként is elvezethető, de a visszaforgató öblítő vizét szennyvízcsatornába kell vezetni.
A vízminőség
A medence üzemeltetőjeként a mi felelősségünk, hogy a közös víztérben ne terjedjenek a fertőzések. A vízben ugyanakkor nem lehetnek a bőrre, nyálkahártyára veszélyes anyagok sem, és esztétikai szempontból sem lehet kifogásolható.
Személyzeti feltételek
Medencénk, jakuzzink, dézsafürdőnk a hivatalos besorolás alapján 400 fő alatti közfürdőnek számít, így bizonyos végzettséghez kötik annak üzemeltetését. A következő végzettségű szakembereket kell alkalmaznunk, vagy velük szerződnünk:
- fürdővezető: középfokú iskolai végzettség (érettségi) és 5 év szakmai gyakorlat
- gépész: középfokú iskolai végzettség és alapfokú szakirányú végzettség vagy szakmunkás végzettség: vízműkezelő, vízforgató gépész.
- uszodamester: úszómesteri vagy uszodamesteri vizsga.
A munkavállalóknak rendelkeznie kell egészségügyi könyvvel, és időszakos orvosi vizsgálaton kell átesniük. Amikor a medence hozzáférhető, akkor egy elsősegélynyújtásban kiképzett személynek is szolgálatot kell teljesítenie. A szálláson ezen felül kötelező mentőládát is tartani, melyben az MSZ 13553-as szabvány szerint előírt mennyiségű és fajtájú gyógyszer, és kötszer legyen.
A balesetekről és a rosszullétekről naplót kell vezetnünk.
Gőzkabin és szauna
Amennyiben gőzkamrát, szaunát is használhatnak vendégeink, azokban a hőmérsékletet jól látható helyen fel kell tüntetnünk. Ezekben a helyiségekben hőmérőket kell elhelyezni, és lennie kell vészcsengőnek, vészjelző berendezésnek.
A pezsgőfürdők legnagyobb ellensége a legionella baktérium
A pezsgőfürdőknél a legionella baktériumra is kell figyelnünk. Ez a 300°C-nál melegebb fürdővizek esetén komoly fertőzésveszélyt jelent. Ezért a pezsgőfürdőknél havonta kell a vízmintát venni. Ha háromszor egymás után a baktériumszám nem éri el a határértéket, akkor negyedévente is elég ellenőrizni a fürdővizet.
Hivatalosan csak a megyei kormányhivatalok jóváhagyásával lehet medencénk
„Közfürdőnket” a megyei kormányhivatalok népegészségügyi osztályain lehet bejelenteni, és ők hagyják jóvá az üzemeltetési szabályzatunkat. Ennek díja: 34.900 Ft.
Az igényléshez csatolnunk kell két példányban az üzemeltetési szabályzatunkat.
Már régóta várják a szálláshelyek, hogy egyszerűsödjön az engedélyeztetés
Ezek az előírások már egy 26 éve érvényben lévő jogi szabályozás részei, és a szálláshely-üzemeltetők régóta sérelmezik a sok esetben kivitelezhetetlen részletszabályokat. Mörk úr beszámolt róla, hogy ezért a Magánszállásadók Országos Szövetsége indítványozta, hogy bizonyos esetekben könnyítsenek a feltételeken. Azt szeretnék elérni, hogy a kis, néhány főt befogadó szálláshelyeken, ahol a házigazdáknak van saját medencéje, annak használatát engedélyezze a hatóság. Hiszen az mindenki szerint ésszerűtlen, hogy eltiltsuk a frissítő megmártózástól a megszálló vendéget. Egy a területre rálátó szakértő névtelenül úgy nyilatkozott, hogy nem lepődne meg, ha a közeljövőben változnának az egyes szálláshelyekre vonatkozó feltételek.
Források:
A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. Korm. rendelet;
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. Korm. rendelet.
Sebestyén Szabolcs
