A vártnál alacsonyabbak, a jelenlegi áraknál azonban így is akár hétszer magasabbak az augusztustól hatályos új energiaárak. A kormány egy héttel a rezsicsökkentés felszámolásának bejelentése után tisztázta az új feltételeket. Az alacsonyra húzott átlagnál többet fogyasztók rosszul járnak, ők többszörös rezsiszámlákat fizethetnek a fűtési szezonban.
Július 13-án hirdette ki az energia-vészhelyzetet a kormány, de a megváltozott feltételek részleteinek a kidolgozására még további egy hétre volt szükség. Így csak most, július 21-én jelentek meg az energiaárakat átíró, ezzel az eddigi rezsicsökkentést átszabó kormányrendeletek. A két időpont közötti egy hétben maga a kormány is elképesztő adatokkal riogatta az embereket. A kormány honlapján megjelent tájékoztató szerint például egy ma 7 ezer forint körüli villanyszámla rezsicsökkentés nélkül, piaci áron számolva nagyjából 50 ezer forint lenne, s nagyjából ezekkel a piaci árakkal kell számolnia az átlag fölött fogyasztóknak augusztustól. Az sem segített a helyzet megértésében, hogy az áramszámlákon kötelezően feltüntetett rezsicsökkentési tájékoztatás nem ezeket a számokat mutatta. Ott azt láttuk, hogy a mai 7 ezres számla a rezsicsökkentés nélkül körülbelül 9 ezer forint lenne, akkor honnan jöhetett a kormány 50 ezres becslése?
A megértésben segít, ha megnézzük a rezsicsökkentésről szóló törvényt. A többször módosított, 2013-as döntés arról szól, hogy a fogyasztó számlája nem lehet magasabb gáz esetében a 2013. novemberében alkalmazott díj 93,5, áram esetében a 94,3 százalékánál (2013. évi LIV. tv.). A számlákon tehát nem a mai piaci árhoz képest elérhető megtakarítást jelzik, hanem a 2013-as lakossági árhoz mért csökkentést. Ennek valóban sokszorosa a közlemények szerinti piaci ár.
Az átlagos fogyasztás felett lesz drágább a rezsi, de az átlag alacsony
A veszélyhelyzet bejelentésekor a kormány azt közölte, hogy a jövőben az átlag fölött fogyasztók fogják a magasabb tarifát fizetni. Szerintük ez a fogyasztók egyharmadát érinti, vagy annál is kevesebbet. A tapasztalatok azonban mást mutatnak: a saját számláik alapján sokan azt látják, hogy nem fognak beleférni a havi vagy éves átlagfogyasztásnak nevezett keretekbe. A gond a számítás módszerével lehet: ha átlagoljuk gázfűtéses, gázbojleres és az elektromos fűtéses és vízmelegítéses lakások gáz- vagy áramfogyasztását, mindkét esetben irreálisan alacsony átlag lesz a végeredmény. Például az így kapott áramátlagba biztosan nem fog beleférni az a fogyasztó, akinél be sincs kötve a gáz, elektromos árammal fűt, és azzal melegíti a vizet is. Valójában a háztartások nagyobb része egész évben vagy csak a téli hónapokban jóval az átlag fölé kerül fogyasztásban, így a korábbi számla többszörösét lesz kénytelen kifizetni augusztustól.
Az új szabályok szerint tehát a mostani lakossági tarifa maradhat meg
- áram esetén 2523 kWh éves fogyasztásig
- gáz esetén pedig 1729 köbméter, azaz 59.132 MJ éves fogyasztásig.
Ezekig a határokig tehát mindenkinek marad a “rezsicsökkentett” ár. A határ feletti fogyasztás viszont alaposan megdrágul.
Éves keret, napokra lebontva
Újdonsága a rendeletnek, hogy mindkét energiahordozó esetén éves keretet állapít meg, holott a korábbi bejelentésben havi korlátokról is szó volt. Ez nem került bele a végleges szövegbe. Ez némi könnyebbséget adhatna azoknak, akik csak időszakosan, a fűtés miatt fogyasztanak többet, míg a nyári hónapokban alacsony a fogyasztásuk. Nem így lesz, az éves keret mellé ugyanis napi arányosítást is bevezetnek. Ez úgy történik, hogy a szolgáltató naponta az éves keret 1/365-öd részét számolja el. Azaz ha kapunk egy 30 napra szóló számlát, akkor azt figyelik, hogy ez magasabb fogyasztást jelent-e az éves keret 365-öd részének a 30-szorosánál. Azaz havonta veszik figyelembe a keretösszeget. Hiába fogyasztunk nyáron keveset és férnénk bele az éves keretbe, télen akkor is magas számlát fogunk kapni. Gyakorlatilag az érvényes amiről a bejelentés szólt: áramnál havi 210 kWh, gáznál havi 144 köbméter a határ.
Ugyancsak újdonsága a szövegnek, hogy a gázfogyasztást MJ-ban is meghatározták. A köbméter alapú elszámolás nehézkes lenne, az energiaszolgáltatók ugyanis fűtőértéket, MJ-t számláznak a fogyasztónak és nem köbmétert.
Havi átalány esetén
Aki éves elszámolásban jelenleg havi átalányt fizet, annak felbecsülik az éves várható fogyasztását, és ez alapján számolják ki a havi mennyiségeket. Tehát ugyanúgy, ahogy ma is történik, a várható éves mennyiség alapján meghatároznak egy havi keretet. Ha az átlag fölötti, akkor a többletet az emelt díjjal kell fizetni.
Az átlag feletti fogyasztásra többszörös, de nem piaci ár
Az átlag fölötti fogyasztókra a kormány bevezetett egy új kategóriát: ők nem piaci áron, hanem egy mesterségesen kialakított, úgynevezett lakossági piaci áron fognak energiát vásárolni. Ezt az árat negyedévente fogják meghatározni. És a lényeg, ennek a bruttó, áfával növelt tarifája:
- elektromos áram A1 és A2 árszabás esetén: 70,104 Ft/kWh (Az A1 a normál tarifa, az A2 kétzónás, megkülönbözteti a csúcsidőszakot a völgyidőszaktól)
- B (alap) árszabás esetén: 62,884 Ft/kWh (vezérelt áram, a régi éjszakai tarifa)
- gáz augusztusban és szeptemberben: 21,416 Ft/MJ
- gáz októbertől decemberig: 22,002 Ft/MJ.
Elektromos áram esetén az emelt díjak nem vonatkoznak a GEO és a H tarifára (a GEO tarifát többnyire hőszivattyúkhoz alkalmazzák, napi 2 órás üzemszünettel vehető igénybe, a H tarifa pedig a megújuló energiaforrásból származó fűtés működtetésére, keringető szivattyúk, kompresszorok üzemeltetésére való, s csak október-április között használható).
Jelenleg a rezsicsökkentett áram kilowattóránként 36 forintba kerül. Így például egy eddig 250 kWh áramot használó lakás villanyszámlája eddig 9 ezer forint volt, most csak kis mértékkel emelkedik, 10.454 forint lesz. Havi 400 kWh esetén viszont már nagyobb a különbség: az eddigi számla 14.400 forint volt, most 20.969 forint lesz.
A gáz ára jelenleg nagyjából 102 forint köbméterenként, ez 700 forint fölé emelkedik. A gáz fűtőértéke ugyanis köbméterenként 33-35 MJ, így a köbméterenkénti ár szeptemberig 706-749 közé kerül, a fűtési szezonra pedig 726-770 forintra emelkedik. Aki havi 200 köbméter gázt használ fel, az eddig 20.400 forintos számlát fizetett. Októbertől viszont ez 55-58 ezerre emelkedik.
Társasházak
A rendelet kitér a társasházak helyzetére is. Erről a korábbi bejelentésben egy szó sem esett, nem lehetett tudni, hogyan kell számolni a társasházi lakások fogyasztását. Társasház és lakásszövetkezet esetén a határértékek növekednek. Egyszerűen a lakások számával kell felszorozni a megállapított határértékeket, és az ezt meghaladó fogyasztásra fizeti a társasház a magasabb díjat. Ez tehát azt jelenti, hogy nem veszik figyelembe az egyes lakások eltérő jellegzetességeit (méret, lakók száma). A társasházaknak augusztus 15-ig nyilatkozniuk kell az épületben lévő lakások számáról, ha igénybe akarják venni ezt a kedvezményt.
További kedvezmények a rendelet alapján nincsenek. A nagycsaládosok megkapják az eddigi gázárkedvezményt, de ennél többet nem (3 gyermek után 61.560 MJ, minden további gyermek után pedig további 10.250 MJ fogyasztásig érvényes a kedvezményes tarifa). Nem került bele a rendeletbe azoknak a támogatása sem, akik csak árammal fűtenek, gázt nem is használnak, így a gázdíjra vonatkozó kedvezményt igénybe sem tudják venni.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a számlák alapos növekedésére kell felkészülnünk: a megadott határnál nagyobb fogyasztásnál az áram ára duplázódik, a gázé pedig hétszeresére nő a következő hónaptól.
Forrás: 259/2022 kormányrendelet, 6/2022 és 7/2022 MEKH rendelet
Nagy Csaba
