Vendéglőink tele vannak szabálytalanul működő kamerákkal, s csak a szerencsének köszönhető, hogy még nem kaptunk érte komolyabb adatvédelmi bírságot. Az adatvédelmi hatóság azonban egyre többször foglalkozik a munkahelyi megfigyelések kérdésével, így itt az ideje szabályossá tenni a rendszereket.
– Nézd, itt a konyha, a vendégtér, a kiszolgálópult, mindent látok a telefonról és bármikor rögzíteni is tudom a felvételeket – meséli büszkén a belvárosi szórakozóhely tulajdonosa. Aztán mutatja tovább: – Itt a másik üzlet, 6 kamera van bent, 6 a ház körül, mindenkit látok, aki csak megközelíti a sarkot. A kamerák ragyogó minőségű élőképet adnak, a rögzítésnek köszönhetően pedig mindennek nyoma marad, ami a belvárosi utcán történik. Jobbak a szórakozóhelyre felszerelt kamerák, mint a város térfigyelő kamerái. Ezt a rendőrök is megszokták már, így ha bármi balhé van az éjszaka is forgalmas utcán, először ide jönnek a felvételért. – Fogtak már néhány tolvajt a kameráinkkal, két éve szilveszterkor meg szintén a mi felvételünkkel derült ki, hogy nem véletlenül gyulladt ki a ház előtt álló fa koronája. Szépen látszott a gyújtogató, még bele is mosolygott a kamerába – meséli a tulajdonos.
A sztorik alapján úgy tűnik, hasznos és megtérülő beruházás volt a drága kamerarendszer telepítése. Arról nem is beszélve, hogy a vagyonvédelem mellett így tartja szemmel a vállalkozását. Ebéd közben is „mozizik“, percenként rápillant az üzletek élőképét mutató telefonos alkalmazásra. Minden alkalmazottját látja, pontosan tudja, ki, mikor, mit csinál, mikor megy ki egy percre, mennyire ég a keze alatt a munka. Ez így roppant hatékony, kézre álló, jól működő rendszer – és szinte minden elemében teljesen szabálytalan. Egy alapos vizsgálat után az adatvédelmi hatóság milliókra bírságolná a vállalkozót, mert annyi ponton szegi meg a kamerahasználatra vonatkozó előírásokat.
Mennyire veszik komolyan a szabályokat?
A legtöbb vállalkozó ma nem sokat foglalkozik a kérdéssel. Ezen nem is csodálkozunk, hiszen kevés olyan cégről hallani, ahol zajlott ilyen vizsgálat, és tényleg volt érte büntetés is. Az adatvédelmi hatóságnál ma legtöbb esetben a kamerahasználat és a munkahelyi adatkezelés miatt jelentik fel a vállalkozókat – vélik az adatvédelmi szakemberek. Az ügyek azonban hosszú ideig húzódnak, és lassan jutnak el a bírság kiszabásáig. A NAIH, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020-ban egy 600 ezres és egy kétmilliós bírságot vetett ki ebben a témában, a többi ügy még nem jutott el a bírságolási szakaszba.
Mi miatt büntetnek?
Az adatvédelmi jogszabályok nem tiltják a kamerás megfigyelést, csak azt várják el, hogy tartsuk tiszteletben az érintettek jogait. Korrekt tájékoztatás, átlátható és mindenki által megismerhető szabályok – ezek a legfontosabbak. És az, hogy a megfigyelés senkinek a jogaiba ne avatkozzon bele a szükségesnél nagyobb mértékben. Ezeket vizsgálja az adatvédelmi hatóság is. A büntetéssel végződött esetben például egy gyár éttermében volt felszerelve néhány kamera teljesen elfogadható céllal, a gyakori lopások megelőzésére. A dolgozók szóban erről annyi tájékoztatást kaptak, hogy „na, emberek, mostantól működnek a kamerák“. Azonban nem kaptak információt
– se a felvételek céljáról, jogalapjáról,
– se felhasználásáról, a megtekintésre jogosult személyek kilétéről.
A felvételeket állítólag nem rögzítették, ám nem lehetett tudni, hogy ki férhetett hozzá a kamerák által közvetített képekhez. A hatóság a megfelelő jogalap hiánya, az adattakarékosság elvének megsértése és a tájékoztatás elmaradása miatt szabta ki a büntetést.
Ugyanennél a cégnél egy műhelyt is megfigyeltek, ahol két ember dolgozott. A kamera egy összeszerelő asztalt figyelt. Részben vagyonvédelmi okokból, részben azért, hogy a gyártási technológia betartását és a munkafolyamatokat figyelemmel kísérjék. A kamerával gyakorlatilag egész nap ellenőrizni lehetett az itt dolgozók munkáját. A hatóság lajstroma szép hosszú lett: elmarasztalta a céget a célhoz kötött adatkezelés, a szükségesség és adattakarékosság elvének megsértése miatt, megfelelő jogalap, valamint a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt.
Szabályosan is használhatók a kamerák
A kamerák használatát semmilyen törvény sem tiltja, s nem is kell túl nagy erőfeszítés az előírások betartásához. Könnyen kialakítható egy szabályosan működő rendszer, s akkor nem kell tartani a hatóság megjelenésétől sem.
Az adatkezelés célja, jogalapja
Abból induljunk ki, hogy a valakiről készített képmás személyes adatnak minősül. Tehát e képek rögzítését, tárolását és nyilvántartását csak az adatvédelmi szabályok betartásával lehet elvégezni.
Az első feladat az adatkezelés céljának a meghatározása. Legtöbb esetben ez a vagyonvédelem lesz, de mindig akadnak kivételek. Például az említett esetben, a munkaasztal bekamerázásával a vállalkozó arról akart megbizonyosodni, hogy a dolgozók az utasítások szerint végzik az összeszerelést. Ám nehézséget okozhat, hogyha eltérések vannak a kamerák működési célja között, mert akkor minden kamerára külön-külön kell meghatározni az adatkezelés célját. Ez csak akkor dolgozható ki az összes kamerára együttesen, ha nincs különbség a használati céljaik között.
Az adatkezelés céljának meghatározása után ki kell választani a használat jogalapját. A jogalap csak azok egyike lehet, amit az adatvédelmi rendelet előír. Sok helyen az érintett hozzájárulását adják meg lehetséges jogalapként. Arra hivatkoznak, hogy aki bemegy egy jól láthatóan bekamerázott étterembe, az ezzel meg is adja a hozzájárulását. Csakhogy ez nem megfelelő jogalap. A hozzájárulás ugyanis bármikor visszavonható, a gyakorlatban azonban ez kivitelezhetetlen. Gondoljunk csak bele: bemegy a vendég az irodába és követeli, hogy az étteremben készült felvételekről töröljük ki az őt érintő részeket?
Amit itt használhatunk, az a GDPR, azaz az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogalap, azaz a vállalkozás jogos érdeke (6. cikk (1) bekezdés f) pontja). Ehhez azonban egy érdekmérlegelési tesztet kell készítenünk. Fel kell mérni, hogy
– az alkalmazott megoldás mennyiben sérti mások jogait
– van-e megoldás e jogsértés csökkentésére
– és nincs-e más mód a kívánt cél elérésére.
Az adatkezelés csak akkor lesz jogszerű, ha igazolható, hogy pl. vagyonvédelmi érdekünk erősebb, mint az érintett vendégeknek a felvételkészítés miatt sérülő személyiségi joga.
Nehezíti a dolgot, hogy a jogos érdeknek egy konkrét és valós érdeknek kell lennie. Például konkrét vagyonvédelmi érdek, ha volt már korábban lopás vagy lopási kísérlet, vagy ha igazolható az erős veszélyeztetettség. A konkrétumokat nélkülöző helyzet azonban nem elegendő indok. Ha nincs tényleges fenyegetettség, az adott területen nem kiugróan magas a betörések, lopások, rongálások gyakorisága, akkor ez nem igazolja a vállalkozás jogos érdekét a megfigyelésre.
A jogos érdek megállapítása ráadásul nem örökre szól, azt időről-időre felül kell vizsgálni. Ha például valóban lopásveszélyes volt a környék, de a rendőrség fellépése ezt idővel megváltoztatta, akkor már nem lehet indokolt a kamerák működése sem.
Azt is meg kell vizsgálni a felszerelés előtt, hogy más módszerrel, az érintettek kisebb sérelmével nem lehet-e elérni ugyanazt a célt. A bekamerázott üzleteivel büszkélkedő cégvezető például biztosan találhatna más módszert is dolgozóinak az ellenőrzésére, mint a folyamatos megfigyelést.
Mit és hogyan figyelhetünk?
A kameráira büszke vállalkozó eljárása nemcsak a folyamatos megfigyelés miatt sérti a törvényt, hanem a megfigyelt terület nagysága miatt is. Az egyik kamera a szórakozóhely előtti területet figyelte, de olyan széles látószöggel, hogy azon a belvárosi utca mindkét oldalának gyalogos forgalma is tökéletes HD minőségben látható volt. Márpedig ez törvényt sértő helyzet. A kamerák elhelyezésének szabályait a magánnyomozói tevékenységről szóló törvény tartalmazza. Ez kimondja, hogy kamerarendszer kizárólag magánterületen használható. Emellett tilos kamerát elhelyezni olyan helyen, ahol az az emberi méltóságot sértheti: öltözőben, mosdóban, próbafülkében stb.
A magánterülete való korlátozás azt is jelenti, hogy az étterem külső kamerája nem figyelheti az utcát, nem jelenhetnek meg rajta olyan emberek, akik nem lépnek be a bejáraton.
A kamerahasználat nem terjedhet ki a dolgozók egész napos, folyamatos megfigyelésére sem. Így az is szabálytalan, hogy ha az étterem konyhájában úgy helyezzük el a kamerákat, hogy azzal folyamatosan figyelemmel kísérhessük a bent dolgozók munkáját.
A felvételek tárolása
Meg kell határoznunk azt is, hogy meddig fogjuk őrizni a felvételeket. Nem ülhetünk rajtuk bármeddig. Mint minden más feltételt, az adatok tárolásának időtartamát is pontosan meg kell határozni és indokolni kell. Minden adatot csak addig tárolhatunk, amíg ahhoz igazolható érdekünk fűződik. Ha például a felvételeket az éjszakai betörések megelőzésére használjuk, akkor másnap reggel már nincs szükség rájuk (ha nem történt rendkívüli dolog éjjel).
Biztonsági intézkedések
A felvétel minket véd, de nekünk is védenünk kell a felvételen szereplők jogait, ezáltal magukat a felvételeket. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a felvételt senki ne láthassa, akinek erre nincs szüksége, nincs rá felhatalmazása. Egy esetben például egy bentlakásos intézmény lakószintjének a folyosójára kerültek ki kamerák. A lakók rendszeresen bejárkáltak a személyzethez, hogy „tekerd már vissza nekem a videót, hadd lássam, mikor ment el itthonról a Teri“. Adatvédelmi rémálom egy ilyen helyzet. Felelősek vagyunk a felvételekért, azok biztonságáért, elvesztésükért, sérülésükért és a jogosulatlan adatkezelésért is. Lehetőség szerint zárjuk el a tárolt felvételeket, zárjuk be a helyiséget, ahol monitorok vannak, lássuk el jelszóval a hozzáférést lehetővé tevő számítógépeket. Szabályozzuk pontosan, hogy mihez, ki, milyen indokkal férhet hozzá. Csak az láthassa a felvételeket, akinek ez a feladata. A hozzáférésekről legyen pontos nyilvántartásunk. Például írjunk jegyzőkönyvet minden olyan esetről, amikor valamelyik felvételt valamilyen indokkal vissza kellett nézni.
Vannak-e adatfeldolgozók?
Nem hagyhatjuk ki annak az átgondolását, hogy fogunk-e adatfeldolgozót igénybe venni. Ez elvontnak tűnő kérdés, de könnyebb átlátni, ha végiggondoljuk, kinek a munkája szükséges a kamerák használatához. Van-e külön cég, amelyik üzemelteti azokat? A felvételeket saját lemezen tároljuk vagy az interneten, egy tárhelyszolgáltatónál vagy felhőtárhelyen? Ha nincs is felvétel, csak az élő képeket figyeli egy portás, ő a mi vállalkozásunk alkalmazottja, vagy egy külső biztonsági céghez tartozik? Mindenki adatfeldolgozó lesz, aki nem a mi vállalkozásunk alkalmazottja és bármilyen köze van a felvételek kezeléséhez.
Az alvállalkozókkal adatfeldolgozói szerződést kell kötni. Ebben írjuk elő, hogy a személyes adatokat csak a szerződés által meghatározott célból és a kapott utasítások alapján kezelhetik, önálló döntési jogosultságuk nincs. Az adatfeldolgozónak arról is nyilatkoznia kell, hogy munkája során az adatvédelmi rendelet és más jogszabályok előírásai alapján fog dolgozni.
Tájékoztatás
Sokan buknak el azon is, hogy a kamerák használatáról nem készítenek megfelelő tájékoztatókat. Bármilyen rendszert építünk fel, az érintetteknek erről alapos, részletekbe menő tájékoztatást kell kapniuk. Fontos a szóhasználat. Nem elfogadtatjuk velük a kamerahasználatot, és nem is hozzájárulást kérünk. Tájékoztatni kell őket az adatkezelés körülményeiről.
A kamerákkal kapcsolatos tájékoztatásnak két részből kell állnia. Egyrészt még a megfigyelt területre történő belépés előtt tájékoztatnunk kell az érintetteket arról, hogy itt kamerák jelenlétére kell számítaniuk. Ez egy ajtóra ragasztott matrica, tábla is lehet. A belépés után viszont szükség van egy alaposabb tájékoztatásra is. Ennek tartalmaznia kell az adatkezeléssel kapcsolatosan minden szükséges információt.
Az érintettek jogai
Ahogy bármilyen más adatkezelésnél, a kamerás megfigyelés esetén is az érintetteknek joguk van a gyűjtött adatok megismerésére. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki a felvételeken szerepel, megtekintheti a felvételt és akár másolatot is kérhet azokról. Nem is kell indokolnia, hogy mi célból van erre szüksége.
Nagy Csaba
