Számos olyan körülményt láthatunk a gazdasági életben, melyek riasztóak lehetnek az idegenforgalom újraindulása szempontjából. Milyen szezon rajzolódhat ki a háború, üzemanyaghiány, áremelkedések fenyegető árnyékában 2022 nyarára?
E cikk írásakor eddig három alkalommal repült be egy-egy katonai drón Magyarország légterébe. Az első legalább 40-50 percet tartózkodott magyar terület fölött, majd átlépte a határt és Horvátországban, Zágrábban zuhant le.
Az eset azt mutatja, hogy a háború nagyon közel van hozzánk. Bár itt nem dörögnek a fegyverek és reméljük, később is kimaradunk a tényleges harcokból, a háború hatásait nem kerülhetjük el.
Az idegenforgalomnak égetően nagy szüksége lett volna az idén a külföldi turisták visszatérésére. A koronavírus két éve a vendéglátásból és szállásadásból élők utolsó tartalékait emésztette fel. Mindenki arra számított, hogy 2022 talán végre újra egy jó év lesz. Letehetjük a maszkokat és kinyithatjuk újra az ajtókat. Erre a kapunkon dönget egy háború és mindaz, amit magával hoz – menekülteket, bizonytalanságot, inflációt, újabb gazdasági összeomlást. Mi várhat ilyen körülmények között az idegenforgalomra?
A szomszédunkban dúló háború közelsége önmagában is a nem teljesen biztonságos országok csoportjába löki Magyarországot. Az ország turisztikai vonzereje ezzel csökken. Ahol háború van, ott nincs turizmus, tehát nagy valószínűséggel a külföldi vendégek elmaradására kell számítanunk ebben az évben is. Ez újra jelentős forgalomkieséssel jár.
A belföldi kereslet is megroppanhat a tavalyi évhez képest. A belföldi forgalom 2021 nyarán rekordokat döntött. A járványban éppen két hullám között voltunk, az emberek élvezték a pillanatnyi felszabadulást. Jó szezont zártak a szállásadók és a vendéglátók is.
A körülmények azonban 2021 nyarához képest alaposan megváltoztak. Az infláció hatásait semmilyen területen nem tudjuk kikerülni. Tavaly az éttermek a vendégek visszacsábítása érdekében szinte egyáltalán nem emeltek árat, nagyrészt a járvány előtti árszinten működtek. Idén ez már nem tartható. Az alapanyagok árnövekedése olyan mértékű, hogy ez önmagában is kétszámjegyű növekedést jelent majd az elkészített ételek árában. A vendéglőkre az élelmiszerár-rögzítés sem terjed ki, az infláció itt rögtön megjelenik a végtermék árában is.
Az alapanyagok drágulása mellett az éttermi árakat jelentősen növeli az energia díja. A vállalkozások egy része ugyan be tudott lépni az egyetemes fogyasztói körbe, így jogosult a „rezsicsökkentett“ áramdíjra, ám ez csak néhány hónapra érvényes. A nyári szezon kezdetére véget ér ez az időszak, s a kisvállalkozók újra piaci áron lesznek kénytelenek vásárolni az áramot. Az áramnál azonban sokkal nagyobb gondot jelent a gázárak emelkedése. Az étterem ezt már kénytelen továbbhárítani, nem lehet kigazdálkodni az ételkészítés költségeinek ilyen mértékű növekedését.
A következő csapás az üzemanyag. Az áremelkedés okozta problémákat eddig a november óta élő árrögzítésnek köszönhetően a szőnyeg alá lehetett söpörni. Március elejére azonban kaotikussá vált a helyzet: a szomszédos országokban legalább 200 forinttal magasabb áron vásárolható az üzemanyag, ami jelentős benzinturizmust indított el. Az alaposan elszúrt gazdaságpolitika hatása, hogy minél többe került a világpiacon az üzemanyag, Magyarországon annál több fogyott belőle. Eredménye: március elejére áruhiány, majd az árrögzítési szabályok drasztikus megváltoztatása. Így gyakorlatilag az árufuvarozók kicsúsztak az árrögzítésből, s 480-ról legalább 700 forintra emelkedő árakkal kell szembesülniük szinte egyik napról a másikra. Ez is azonnali áremelkedést hoz magával: a szállítási díjak jelentős növekedésével kell számolnunk már tavasszal, ez pedig még tovább fogja tolni felfelé a nyersanyagok beszerzési árát.
Ha még mindig nem kapkodjuk eléggé a fejünket, akkor számolnunk kell a tovább növekvő bérekkel is. Nincs elegendő személyzet és ez a hiány annál nagyobb lesz, minél közelebb jutunk a nyári szezonhoz. Azt fogjuk látni, hogy a vendéglők egy része egészen irreális bérekkel próbálja majd magához csábítani a képzett dolgozókat, mások pedig egyszerűen ki sem nyitnak majd a szezonra, mert nem tudnak beszállni ebbe a versenybe. Az idegenforgalmi központoktól távolabbi vendéglők pedig egyszerűen csak vegetálnak majd, hiszen egy vidéki családi étterem működésében nem lehet megtermelni azokat az összegeket, amibe így egy jó szakács kerülni fog. Lesz majd valamilyen személyzet, de nem kizárt, hogy a vendégek is meg fogják érezni a minőség romlását, a kiszolgálás lassulását a hiányzó emberek miatt.
A becslések szerint mindezeket a hatásokat legalább 15, de inkább 30-50 százalékos éttermi áremelkedéssel lehet csak ellensúlyozni. Ez azonban teljesen át fogja rendezni a vendégkört. A vendégek az élet más területein is érzékelni fogják az árváltozásokat és a mindenütt növekvő bizonytalanságot. Ez legtöbbször azzal jár, hogy visszafogják a kiadásaikat. Az első áldozatai ennek a spórolásnak a beruházások és a nem létszükségletet jelentő fogyasztási kiadások. Az étterem, a nyaralás, a kirándulások sokaknál egészen biztos, hogy ebbe a kategóriába esnek.
A fogyasztás visszaesését gyorsítani fogja a SZÉP-kártya felhasználásának a változása is. Azzal, hogy a kormány lehetővé tette a kártyán lévő pénzek élelmiszerre költését, milliárdokat vont el a turisztikai ágazattól. Az a pénz nagyon fog hiányozni a nyáron, amikor valahogyan be kellene lendíteni a hazai vendégforgalmat.
Nagy Csaba
