A koronavírus megjelenése gyakorlatilag lenullázza az idegenforgalmi vállalkozások idei eredményeit. Magyarországon várhatóan nyár elején tetőzik a járvány. A tavaszi-nyári foglalások többségét a nagyobb szállodákban már most visszamondták. Olyan a helyzet, mintha eltörölték volna az idegenforgalmat. Mit tehetünk, mire számíthatunk?
Gyérülő forgalom és hatósági korlátozások a koronavírus miatt
A koronavírussal összefüggésben két tényező rombolja vállalkozásunkat: a kialakuló pánik miatt visszaeső forgalom és a bevezetett hatósági intézkedések. A vendégszám csökkenése már a betegség európai terjedésének kezdetén érezhető volt és csak fokozódott a helyzet súlyosbodásával. A félelemérzetből lemondott utazások, szállásfoglalások mellett pedig az utazást korlátozó hatósági intézkedések hatásával is számolnunk kell. Hogy ezekben meddig kell majd elmenni, még nem láthatjuk előre.
Mire számíthatunk?
Számítások szerint a turizmusban egy-két év kell ahhoz, hogy a korábbi forgalom visszaállhasson. A Magyar Turisztikai Ügynökség modellszámításai szerint 10-26 hónapra lesz szükség ahhoz, hogy az ágazat bevétele újra elérje majd a 2019-es szintet. Azért tág a határ (10 és 26 hónap), mert ez attól függ, hogy az ország hogyan kezeli majd a válságot, milyen intézkedéseket hoznak a károk enyhítésére. Ami már most, március közepén látszik: a járvány feltehetően júniusban tetőzik Magyarországon, így az idei idegenforgalmi szezon teljes visszaesésével kell számolni.
Mit tegyünk?
A járvány mindegyikünk életét meg fogja változtatni. Nemcsak ezekben a hetekben érezzük a hatását, hanem hónapokig, akár évekig is. A legfontosabb, hogy maradjunk nyugodtak, ne hozzunk hirtelen felindulásból döntéseket!
Kénytelenek vagyunk rövid távon is megszorító intézkedéseket hozni. Az első hatósági intézkedések egyikeként délután 3 órában határozták meg az üzletek záróráját. Sok vendéglőnek eddig az időpontig még forgalma sincs. Át kell gondolni, mi a helyes megoldás! Bezárni teljesen, átállítani a konyhát házhoz szállításra vagy csökkentett forgalommal csak a déli menüt szolgáltatni?
Számolnunk kell azzal, hogy a mostani rendkívüli helyzet nem két-három hétig fog tartani, hanem hónapokig. Próbáljuk meg elemezni a helyzetet! Gondoljunk át több változatot: számoljuk ki, hogy a most bevezetett működési modell fenntartható-e akár több hónapon keresztül is! Túléli-e a vállalkozás, ha nyár végéig csak házhoz szállítani tudunk?
Bármennyire is keserves, de végig kell számolni, hogy mi lesz, ha 10, ha 20, ha 50 százalékkal csökken a bevétel az elkövetkezendő hónapokban. Mi történik a vállalkozásunkkal, ha 5-10-20 hónapig tart a visszaesés? Van-e hitel, amit jövőre majd újra fizetni kell, fenntartható-e a napi működés, elegendő jövedelmet biztosít-e így is?
A munkatársak helyzete még nehezebb
Gondoljuk át a munkatársak helyzetét! Az alkalmazottak is látják a törölt foglalásokat és olvassák a híreket. Átlátják, hogy mi történik a turizmusban és aggódnak a munkahelyük elvesztése miatt. Legyünk velük őszinték! Tudniuk kell, ha biztonságban van az állásuk és azt is, ha az elhúzódó hatások vagy már azok megelőzése miatt a létszám csökkentésére kényszerülünk. Ezt tudniuk kell időben, hogy tervezhessenek ők is! Az is megnyugtató számukra, ha látják, hogy van gazdája a dolgoknak, a főnöknek van terve, van jövőképe a változások ellenére is.
Munkatársaink sorsáról alapvetően háromféleképpen dönthetünk:
- megtartjuk a létszámot, de a törvényi minimumhoz tartjuk magunkat, azaz a munka nélkül töltött időre nem kapnak bért
- megállapodunk velük valamilyen bérfizetésben (erre a munkajogi változások is lehetőséget adnak)
- -elbocsátjuk őket, csökkentjük a létszámot.
Mit tegyünk munkaadóként? című cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen kötelezettségünk van, ha a rendkívüli intézkedések miatt nem tudunk a személyzetnek munkát biztosítani, vagy ők nem tudnak eljutni a munkahelyükre. A dolgozók szempontjából ennek legnehezebben átvészelhető pontja az, hogy gyakorlatilag semmi kötelezettségünk nincs, ha valamilyen rajtunk kívül álló ok miatt nem tudunk eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségünknek. Sem bért, sem betegszabadságot nem kell fizetni. Pénzügyi szempontból ez talán kedvező, a munkaerő megtartása szempontjából azonban a létező legrosszabb döntés lehet. Mert ne feledjük: a járvány egy égető munkaerő-hiány kellős közepén érte el a hazai turizmust. Járvány nélkül is bizonytalan volt, hogyan nyitnak ki a szezonális éttermek szakács, pincér és takarító hiányában. Ha most olyan intézkedéseket hozunk, amik pénzügyi bizonytalanságba sodorják dolgozóinkat, akkor a járvány lecsengése után sokkal nehezebb dolgunk lesz a személyzet újraépítésével.
Mi legyen a marketinggel?
Régi tanács, hogy a marketinget nem szabad teljesen visszavenni, mert azzal az új vevők beáramlását szüntetjük meg. De érdemes-e egy kiélezett helyzetben reklámozni?
A turisztikai ügynökség szerint semmi értelme annak, hogy ma bárki is turisztikai reklámokra költsön pénzt. Amit a szálláshelyek, éttermek, programszervezők így megtakarítanak, azt szerintük a járvány lecsengése után kell elkölteni intenzív kampányokra.
De dönthetünk a marketing folytatása mellett is, csak más üzenettel. Ezekben a hetekben csak a biztonságot érdemes hangsúlyozni. Mutassuk be azokat az intézkedéseket, amiket a megelőzés érdekében hozunk! Hangsúlyozzuk, ha tettünk valami észrevehetőt! Például csökkentettük az asztalok számát, hogy az emberek távolabb üljenek egymástól. Ügyelünk arra, hogy semmi ne vándoroljon egyik asztaltól a másikig (a sótartót sem adjuk át másik asztalhoz), minden vendég után fertőtlenítjük az asztalokat, étlapokat stb. Ha hirdetünk, hangsúlyozzuk azokat az értékeket, amiket ma az emberek kereshetnek: a „tömegtől elzárt“, „kis létszámú“, „forgalmas helyektől távoli“ stb. lehetnek most a jó hívószavak.
Házhoz szállítás mindenek előtt!
A legfontosabb marketingüzenet, ha belekezdünk a házhoz szállításba. Erre most sokszorosára nő az igény. Részben kényszerűségből, a nyitvatartási idő korlátozása miatt, részben azért, mert az ételrendelés sokkal biztonságosabb, mint kimenni vásárolni vagy étteremben fogyasztani. Aki tehát teheti, az ma foglalkozzon házhoz szállítással, s ezt hirdesse is minden rendelkezésére álló csatornán!
Mit szállítsunk házhoz?
Egy eddig csak a’ la carte étterem számára nehéz döntés lehet, hogy miként kezdjen bele a házhoz szállításba. Első lépésként határozzon meg egyszerű menüsort, néhány választható alapétellel. Érdemes lehet teljes napi étrendet is kínálni: reggelit, ebédet, vacsorát napi egy kiszállítással. Régebben az emberek kényelemből rendeltek házhoz ételt és azért, hogy azt a barátaikkal közösen fogyasszák el. Az otthoni közös pizzázások helyett a házhoz rendelés most a napi étkezést kell, hogy szolgálja. Ebédet eddig is sokan kivittek, kitűnni a tömegből a vacsoraszállítással és a reggeliztetéssel lehet.
Lehetne specializálódni idős emberekre, vagy akár diákmenük szállítására is. Szakítsunk azzal a gyakorlattal, hogy a házhoz szállított gyerekmenü csak halrudacska lehet hasábburgonyával!
Érdemes lehet házias, vendéglőben ritkább ételeket főzni és kiszállítani. Idősebb embereket, családokat, olyan közönséget lehetne vele megfogni, akik más körülmények között csak ritkán járnak étterembe.
Mit kezdjünk a szálláshelyekkel?
Vendéglőkszámára a házhoz szállítás, kiszállításos menüztetés, vacsoraszállítás lehet egy fejlődési pont. De mit kezdjünk a szálláshelyeinkkel? A panziók, kiadó szobák hónapokig üresen tátonganak. Elmaradnak a vendégmunkások is, valószínűleg szintén hónapokig. Mit tegyünk?
Sajnos az éttermekhez hasonló átpozícionálás itt nem segít. A követendő intézkedések nem teszik lehetővé, hogy új vendégeket csábítsunk a szállásokra. A követendő szabály a “maradj otthon”, ami nem egyeztethető össze a turizmussal.
Egyre több szállásadónál látjuk, hogy humanitárius célra ajánlják fel a forgalom nélkül maradt szálláshelyeket. Akinek önkéntes karanténba kell vonulnia, annak teljesen jó megoldás, ha ezt a családjától távol, egy erre a célra igénybe vett szálláshelyen teszi meg. Az ilyen célú felhasználás lehetőségét akár hirdetni is lehet.
Mások az egészségügyi személyzet számára ajánlják fel üressé vált szálláshelyeiket. Az ilyen lehetőségek és felajánlások remek lehetőséget nyújtanak arra is, hogy az emberek megismerjék a vállalkozás nevét és egy kedvező hírt kapcsoljanak hozzá. Ez a PR lényege. Fontos, hogy ne nyerészkedni akarjunk. Bevétel az ilyen akciókból nem lesz, ne is arra törekedjünk. A vállalkozás jó hírét azonban erősíthetjük a válság alatti intézkedésekkel is.
Nagy Csaba
