Benne vagyunk az utolsó fél évben, amikor a szálláshelyek jelentkezhetnek a kötelező minősítésre. A szállodák, panziók, kempingek és közösségi szálláshelyek számára már letelt a határidő. A sor végére maradtak a magánszálláshelyek és az egyéb szálláshelyek – a tulajdonosoknak január elsejéig kell a minősítésre jelentkezniük. De mit tegyen az a falusi szállásadó, aki nemrég szerezte meg a napraforgós minősítését? Újra kell magát minősíttetnie, s vajon dupla védjegyet használ majd, vagy haladékot kap az új rendszer szerinti minősítésre?
A szálláshelyek mostani minősítése teljesen más rendszerű, mint az eddigiek voltak. Ez kötelező, míg az eddigi valamennyi csillagos vagy napraforgós védjegyet önkéntes alapon szerezhették meg a szálláshelyek.
A mostani minősítés mindenkire kiterjed. A jelentkezéseket szálláshely-típusonként kell megtenni. Így a falusi szálláshelyek sem „falusi szálláshely“ kategóriában fognak minősülni, hanem magánszálláshelyként vagy egyéb szálláshelyként kell regisztrálniuk január elsejéig.
Korábbi minősítések elfogadása
De mi lesz azokkal a minősítésekkel, melyeket a szálláshelyek korábban már megszereztek és még érvényesek? Kötelező a folyamatot most megismételni, s dupla minősítést használni, vagy dobhatjuk ki az eddig megszerzett érvényes tanúsítványokat?
A minősítésről is szóló kormányrendelet tartalmaz ezzel kapcsolatban egy átmeneti rendelkezést. Eszerint, ha a szálláshely rendelkezik a minősítő szervezet honlapján közzétett típusú, érvényes tanúsító védjeggyel, akkor annak lejártáig elfogadják ezt a minősítést. Ez sem automatikus: a szálláshelynek ugyanúgy regisztrálnia kell a megadott határidőig és be kell mutatnia az érvényes minősítést ahhoz, hogy ezt elfogadják.
A gondot a falusi szállásadók számára az jelenti, hogy a napraforgós minősítésre ez nem vonatkozik. A minősítést végző szervezet, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület gyakorlatilag a korábbi Hotelstars rendszerhez hasonló program alapján végzi a minősítéseket, a jól ismert csillagos rendszerben. Ezt fogadják el érvényesnek. Azaz aki korábbi csillagos minősítéssel rendelkezik, annak érvényes a korábban kapott határidő. Ebbe a rendszerbe azonban csak a szállodák és panziók kerültek. Ezt olvashatjuk a minősítő szervezet weblapján: „A szállodák és a panziók által már megszerzett védjegyek érvényessége nem változik, a kötelező minősítés bevezetése fokozatosan történik meg 2022. január 1-jétől.“ A falusi turizmusban használatos napraforgós védjegy azonban nem ennek a rendszernek a része. Ez teljesen független a mostani kötelező minősítéstől. Így hiába szerezte meg valaki a napraforgós védjegyet, ugyanúgy részt kell vennie a mostani minősítésen.
Nem egyértelműek a minősítések
Sajnos az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddig elvégzett minősítések nem mindig tükrözik a szálláshely valódi minőségét. Néhány szálláshely az Alkotmánybírósághoz is fordult, szerintük a minősítési rendszer nem ad értékelhető eredményt (a beadvány még februárban érkezett az AB-hoz, azóta semmi nem történt az ügyben).
A minősítéssel két komoly probléma van. Az egyik a vizsgálati szempontok. A legtöbb értékelési szempont teljesen egyértelmű, objektív: van-e valami vagy nincs, hány centis az ágy stb. Vannak azonban olyan kérdések is, amikre nem ilyen magától értetődő a válasz. Ilyen például, hogy az épület karbantartott és ápolt-e, megjelenése újszerű-e vagy nem, vagy hogy a szálláshely általános benyomása összhangban van-e a kiválasztott kategóriával. A minősítési rendszer bírálói szerint ezek miatt veszítenek el sokan legalább egy csillagot az elérhető ötből. Például egy szálláshelyen azt kifogásolták, hogy a berendezés színei nincsenek összhangban egymással, s emiatt értékelték alacsonyabb pontszámmal a szálláshelyet.
A másik problémát a minősítési rendszer folyamata jelenti. A minősítés három lépésből áll:
- a szálláshely önértékelése
- helyszíni szemle
- döntés és eredményhirdetés.
Többen is arról számolnak be, hogy a helyszíni szemle és döntés között megváltoznak az eredmények. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv alapján meglenne a 4 csillag, az eredmény mégis 3-ról szól. A helyszíni szemlén ugyanis a bizottság csak javaslatot tesz. A végleges eredményről olyan emberek döntenek, akik nem is jártak a szálláshelyen. Csak a bizottság által leírtakból és a helyszíni szemlén, nagyrészt telefonnal készített fotókból tájékozódnak, s döntenek a besorolásról. Az érintettek már csak a végeredményt kapják meg, s nem értik, miért minősítik őket 1-2 csillaggal gyengébben, mint amire az összeírható tulajdonságok alapján jogosultak lennének.
Panaszt tehetünk az eredmény ellen
Fontos tudni, hogy bár a kapott eredményen az szerepel, hogy „végleges“, az ellen lehet hivatalos panaszt tenni. Erre a minősítés hivatalos eljárásrendje ad lehetőséget (az eljárásrend megtalálható a szallashelyminosites.hu weboldalon. A dokumentumban a III.2.8 szakaszt keressük).
Panaszt az a szálláshely tehet, amelyre nézve a szálláshely-minősítési eljárás érdeksérelemmel jár. Figyeljünk oda, hogy az eljárást kizárólag postai úton, írásban lehet elindítani, az e-mailben vagy telefonon jelzett panasszal nem foglalkoznak. A panaszt a szálláshely-minősítő szervezet vezetőjéhez kell benyújtani erre a címre:
1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1.
A panaszt ugyanaz a szervezet bírálja el, ami ellen benyújtottuk. Mégis érdemes vele foglalkozni, mert így az ügy magasabb szintre kerül, nem csak a bírálók foglalkoznak vele. A szervezetet az eljárásrend arra kötelezi, hogy közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el a panaszunkat.
Fontos a határidő betartása is. A panaszt a szálláshely-minősítési eljárás lezárásától, azaz a hivatalos értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni.
Nagy Csaba
