Családi vagy üzleti rendezvényeknél ma már a legtöbb helyen nincs szükség az étterem átrendezéséhez. A nagyobb vendéglátóhelyek előbb rendezvénytermeket nyitottak, majd megjelentek a rendezvényházak is. Mint takar ez a kifejezés és mi kell a működtetéséhez?
Nemcsak a szakmabeliek, hanem a vendégek is tudják, mire gondolunk, amikor a rendezvényház szóba kerül. Egy olyan épületről, térről beszélünk, ahol esküvőket tartanak, konferenciákat rendeznek, a környezet szépsége miatt pedig akár esküvői fotózásra is alkalmas lehet. Sok kastély, szépen felújított vidéki kúria működik ma ilyen rendezvényházként. De láthatunk újonnan épült, modern kivitelezésű rendezvényházakat is, sokszor egy étteremhez kapcsolódva, hatalmas befogadóképességű alkalmi rendezvényteremként.
Ha rendezvényházat szeretnénk működtetni és keresni kezdjük a nyitás feltételeit, akkor könnyen falakba ütközünk: bármilyen divatos is a megnevezés, ilyen üzlettípus a jogszabályokban nem létezik. Valamilyen más kategóriába kell besorolnunk a helyszínünket.
A besorolásban sokat segít a tavaly életbe lépett új kötelezettség, a vendéglátóhelyek kategóriába sorolása. A korábbi szabályok szerint vendéglátóhely nyitásakor kategóriát nem kellett megjelölni, csak a forgalmazott termékeket kellett felsorolni. 2021-ben viszont valamennyi helyet újra be kellett jelenteni az önkormányzatnak, megadva milyen kategória alá tartozik (ez a 210/2009. kormányrendelet melléklete).
Megoldás az alkalmi vendéglátóhely
Ha olyan helyet akarunk létesíteni, ami csak alkalmanként, rendezvények idején tart nyitva, akkor a legjobb az alkalmi vendéglátóhely kategóriát megjelölni.
Az alkalmi vendéglátóhelyet ugyanúgy az éttermi vendéglátáshoz tartozó 5621-es TEÁOR szám alatt tudjuk működtetni, mint egy hagyományos éttermet. Ám ha a házat hagyományos étteremként nyitjuk meg, akkor a jegyző jogosan követeli meg például a nyitvatartási idő megadását és feltüntetését. Holott a lényeg éppen az lenne, hogy a ház csak a rendezvényekhez kapcsolódva, alkalmi jelleggel működne, nem állandó nyitvatartási rend szerint. Egy olvasónk ebbe a csapdába esett. Vásárolt egy kis falusi házat, amiben kialakított egy körülbelül 30 fő befogadóképességű rendezvénytermet. Elakadt viszont az engedély kiadásánál, többek közt a fenti problémára hivatkozva. A hiba az lehetett, hogy a vállalkozó az alkalmi működést próbálta az étterem kategória sorolt vendéglátóhelyre ráhúzni.
Látnunk kell, hogy két különböző bejegyzést kell összepárosítanunk. A vendéglátás valamennyi fajtája mindössze négy TEÁOR számon osztozik:
- 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
- 5630 Italszolgáltatás
- 5629 Egyéb vendéglátás
- 5621 Rendezvényi étkeztetés.
A TEÁOR számok nem azt mutatják meg, hogy az adott vendéglátóhely mivel foglalkozik, hanem azt, hogy a helyet működtető vállalkozásnak mire van jogosultsága. Erre akkor kell főleg ügyelni, amikor a konkrét egységet besoroljuk a tavalyi rendelet alapján felállított kategóriákba.
A 210/2009. kormányrendelet a kategóriák leírásában arra is kitér, hogy az egyes kategóriákat milyen tevékenységi kód alatt lehet működtetni. Így például az éttermi vendéglátás 5610-es tevékenységi kódja kell az étterem, a büfé, cukrászda, a gyorsétterem, a mozgó vendéglátóhely és – számunkra most ez a fontos – az alkalmi vendéglátóhely működtetése esetén.
A vállalkozónak tehát mindenképpen ezzel a TEÁOR számmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a rendezvényházát megnyithassa. A következő lépés azonban az kell legyen, hogy az épületre nem étteremként, hanem alkalmi vendéglátóhelyként kérjen működési engedélyt.
Az alkalmi vendéglátóhely leírásában szerepel, hogy az így létrejövő egység egy meghatározott helyen üzemel. Azaz egy lakókocsiból kialakított, mozgó büfét nem sorolhatunk ebbe a kategóriába, csak akkor, ha az fix helyre letelepített egységként üzemel. Az állandó épületben működő alkalmi rendezvényházra azonban teljesen ráillik ez a leírás.
A továbbiakban a vendéglátás feltételeit pontosan úgy kell kialakítani, mint egy hagyományos, melegkonyhás étterem esetén (ha helyben főzni is akarunk). Külön engedélyt az élelmiszer-biztonsági hatóságtól tavaly óta nem kell kérni. 2021. július elsejétől nincs külön engedélyeztetés, csak a jegyzőhöz kell benyújtani a működési engedély kiadására szóló kérelmet. Az illetékes szakhatósághoz a jegyző továbbítja az iratokat, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hivatal képviselői pedig valószínűleg 30 napon belül szemlét tartanak azt vizsgálva, hogy az egység kialakítása megfelel-e a követelményeknek. Az ellenőrzés tehát nem marad el, csak nem kell két helyen indítani az eljárást.
Pénztárgép és adatszolgáltatás
Ne feledkezzünk el arról, hogy hiába alkalmi jelleggel működik csak a vendéglátóhelyünk, akkor is be kell szereznünk és használnunk is kell az online pénztárgépet. Hiába csak alkalmi jelleggel működik a ház, a nyitva tartás ideje alatt meg kell felelni az éttermekre vonatkozó előírásoknak. Például ilyen vendéglátóhely az a borozó is, amit egy vásártéren rendeznek be, és csak a nagyvásárok és hasonló rendezvények ideje alatt tart nyitva. A vásárok ideje alatt azonban normál borozóként használhatják a vendégek. Itt kell a pénztárgép a kiszolgáláshoz, és nem kerülhető el az NTAK-regisztráció és várható adatszolgáltatás sem.
Közösségi színtér mint rendezvényház
Kisebb községek is gyakran fenntartanak egy olyan épületet, ami alkalmi rendezvényeknek, hivatalos vagy családi eseményeknek is otthont adhat. Általában közösségi térnek, közösségi színtérnek nevezik őket.
Valójában ezek az épületek nem a vendéglátás kategóriájába tartoznak, hanem önkormányzati közművelődési intézmények. A közművelődésben az ilyen közösségi színtér fenntartása a legkisebb szint. Egy olyan helyet jelöl, ahol az emberek összegyűlhetnek, megtarthatnak valamilyen ünnepséget vagy akár egy családi eseményt is le lehet bonyolítani. Egy sima rendezvényháztól az különbözteti meg, hogy az önkormányzatnak a közösségi térhez egy legalább középfokú közművelődési végzettségű személyt is foglalkoztatnia kell. A legtöbb kistelepülésen ezt részmunkaidőben, heti néhány órában oldják meg, más munkakörhöz hozzácsatolva. Egy legalább 25 fős önkormányzati rendezvényház fenntartását a közművelődési törvény is előírja a községek számára, ha a faluban nincs hagyományos művelődési ház. A működése pedig nem csak alkalmi jellegű, mert előírnak számukra egy nyitvatartási időt is: hetente legalább háromszor 4 órában elérhetőnek kell lennie.
Nagy Csaba
