A sikeres vendéglátók és szállásadók szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Rengeteg pénz fogy a SZÉP-kártyákról – de vajon mire költenek az emberek?

Rengeteg pénz fogy a SZÉP-kártyákról – de vajon mire költenek az emberek?

Rekordot döntött az első negyedévben a Széchenyi Pihenő Kártyák felhasználása – több mint 84 milliárd forintot költöttek március végéig a kártyákról, ami 81 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez a pénz azonban egyáltalán nem biztos, hogy a turizmusban kötött ki.

Idén februárban a kereskedelmi szálláshelyek forgalma sokszorosa volt az egy évvel ezelőttinek. A vendégéjszakák száma négyszerese a 2021-es februári adatnak. A belföldi vendégek száma öt és félszeres növekedést mutat. Igaz, ez a hatalmas növekedés csak látszólagos, hiszen egy évvel ezelőtt járványügyi korlátozások voltak érvényben. Ha 2019-hez viszonyítunk, akkor négyszeres növekedés helyett még mindig 26%-os visszaesésről kell beszámolnunk. 

Komoly növekedést mutat a szállodák ünnepi forgalma is. Húsvétra szinte minden férőhely elkelt az ország területén, legyen az tóparti vagy hegyvidéki szálláshely. A vendégek annak ellenére megrohamozták a szállodákat, hogy 15-20 százalékos áremeléssel szinte mindenhol számolniuk kell. 

A tavalyi évhez hasonlítva tehát jócskán növekedett a szálláshelyekre fordított összeg idén tavasszal. Elvileg könnyen magyarázható a Széchenyi Pihenő Kártya forgalmának a rendkívüli növekedése is.

3 hónap alatt több, mint 80 milliárd fogyott a kártyákról

A Magyar Turisztikai Ügynökség húsvét előtt kiadott adatai szerint az év első három hónapjában az emberek 84,4 milliárd forintot költöttek el a kártyákról. Ez a pénztömeg önmagában is szép mennyiség, nem csak a járványos évekhez viszonyítva. A járvány előtti utolsó évben az MTÜ szerint ugyanebben az időszakban az emberek harmadennyit költöttek a kártyáról turisztikai szolgáltatásokra. 

A SZÉP-kártyás fizetések 2022-ben fokozatosan emelkedtek az első három hónapban: januárban 23,2 milliárd forint volt a teljes forgalom, februárban 26,8, márciusban már 34,4 milliárd. A költés legnagyobb része, több mint 60%-a a vendéglátás alszámláról történt. A szálláshely-alszámla részesedése 30% volt, a maradék 10%-ot pedig a szabadidő alszámláról fizették a tulajdonosok. 

Az is látszik, hogy a munkáltatók is egyre több pénzt utalnak a számlákra: tavaly ugyanebben az időszakban 86 milliárd forintot töltöttek fel, idén már 102 milliárdot.

Csak azt nem tudjuk, mire

A turisztikai ügynökség egyértelműen sikertörténetnek mutatja be a kártyaforgalom növekedését. A kártyákon most 155 milliárd forint áll az emberek rendelkezésére, s a szakemberek azt jósolják, hogy ez a pénz várhatóan a turisztikai szektorban hasznosul majd az elkövetkezendő hónapokban. Ez szép lenne, de nem lehetünk ennyire optimisták 

A Turisztikai Ügynökség közleménye meg sem említi, hogy a kártyákra utalt összeget május végéig nemcsak a három eredeti célra, hanem élelmiszerbolti vásárlásra is el lehet költeni. Sőt, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényes a számlák közötti átjárhatóság is. Így például semmi értelme összefoglalókat készíteni arról, hogy melyik alszámláról mennyi pénzt költöttek az emberek, mert most mindegyik számláról fizethetünk minden célra a feltöltött pénzből. Sőt, mindegyik alszámla pénze elkölthető vásárlásra is. Bónusz, hogy a kereskedőnek még csak szerződést sem kell kötnie a kártya elfogadására. Annyira leegyszerűsítették a szabályokat, hogy már az is elég, ha nem tiltakozott a szépkártyás fizetések ellen. 

Nem lehet véletlen, hogy a SZÉP-Kártyákon lévő pénz felhasználása éppen abban a hónapban ugrott meg jelentősen, amikor lehetővé vált a pénz bolti levásárlása. Február elsejétől van erre lehetőség, s a februári pénzköltés már 3,5 milliárd forinttal meg is haladja az előző havit. Miközben a február nálunk egyáltalán nem számít turisztikai szempontból jelentős hónapnak.

Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha úgy gondoljuk, hogy a SZÉP-Kártya forgalmának a növekedése főleg az élelmiszer-vásárlásokból és nem a turisztikai költésekből tevődik össze. Ez viszont nagyon nem jó. Ez azt mutatja, hogy már most tavasszal is több tízmilliárd forint került ki a turizmusból, s fordítódott más célokra – sima bolti forgalomra, élelmiszer vásárlására. A nyár végére százmilliárdos összegről is szó lehet, amit nem szálláshelyre vagy vendéglátásra fizetnek ki az emberek. Ez a forgalom nagyon fog hiányozni. Tovább apasztja a növekvő árak ellenére is gyengülő fizetőképes keresletet.

Nagy Csaba

%d bloggers like this: