Megváltozott az a kormányrendelet, ami az egyes szakmákban elvárt végzettségeket határozza meg. Az új rendelet világosan előírja, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki önálló vállalkozóként végezhesse ezt a tevékenységet, és hogy lehet-e dolgozni végzettség nélkül a szakmában.
A változtatásra leginkább azért volt szükség, mert a szakmai végzettségekkel kapcsolatos elvárásokat az új képzési rendszerhez kellett igazítani. A mai szakképzési rendszerben sokkal kevesebb szakma van, mint a korábbiban. A korábbi képzési jegyzékben szereplő 770-nél is több önálló szakma helyett ma mindössze 177 alapszakma maradt. Ezt a változást követi a képzési előírásokról szóló rendelet is.
Vendéglátóipari területen a korábbi OKJ 11 teljes értékű szakképesítést és 3 rész-szakképesítést tartalmazott. Ebből a képzési rendszer változásával 7 alapszakma maradt meg:
– cukrász
– cukrász szaktechnikus
– panziós-fogadós
– pincér-vendégtéri szakember
– szakács
– szakács szaktechnikus
– vendégtéri szaktechnikus.
(A szaktechnikus az 5 éves technikusi képzést végezte el érettségivel.)
A pincér utódja tehát a vendégtéri szakember, a cukrász és a szakács pedig változatlanul megmaradt. Diétás szakács, élelmezésvezető és hasonló képesítéseket ma már nem lehet szerezni.
A fentiek közül azonban nem minden munkakörhöz kapcsolódnak kötelező képzettségi előírások. Szakács és cukrász csak szakmai végzettséggel lehetett eddig is valaki, egy panzió nyitásához viszont sem eddig, sem ma nincs szükség külön szakmai végzettségre. Egy kormányrendelet írta elő, hogy melyek azok a munkakörök, melyeknek a betöltéséhez kötelező a szakmai végzettség. Ez változott most meg, pontosították az egyes munkakörökhöz szükséges elvárásokat. Szerencsére az idegenforgalmat, vendéglátást ez a változás kevésbé érinti.
Az új rendelet előnye, hogy végre tisztázza a vállalkozás indításával kapcsolatos kérdéseket is. Egyértelműen felsorolja, hogy szükség van-e az adott képzettségre egy vállalkozás indításakor, vagy akkor, ha valaki alkalmazottként akar elhelyezkedni. Nézzük a mellékelt táblázatot!
Az első oszlopban a tevékenység leírását látjuk. A második oszlop azt mutatja meg, hogy ha valaki önálló vállalkozásba akar kezdeni, akkor ehhez milyen végzettségre van szüksége. A harmadikban pedig azt láthatjuk, hogy ha valaki nem vállalkozóként, hanem alkalmazottként szeretne elhelyezkedni a szakmában, akkor kötelező-e számára a szakmai végzettség. (Ahol nem kötelező, ott kell valaki, aki az adott munkahelyen a képzettséggel nem rendelkező dolgozó számára a szakmai felügyeletet biztosítja.)
Alapvető különbségek tehát a mostani és a korábbi előírások között nincsenek, de azért ügyelnünk kell az apró változásokra is. Láthatjuk, hogy a korábbi előírások alapján cukrász végzettséggel önállóan is végezhető a szakács tevékenység. Ma ez már nem felel meg, így aki ma akar szakács lenni, annak ezt a végzettséget kell megszereznie. A rendelet hatályba lépése előtt szerzett végzettségeket azonban továbbra is elfogadják, így aki már korábban cukrász végzettséggel indított olyan vállalkozást, ahová most már szakács képesítés kell, az folytathatja a vállalkozást.
Forrás: 34/2021 kormányrendelet
|
Tevékenység |
Önálló vállalkozáshoz elvárt képesítés | Korábbi szabályok szerint elvárt képzettség |
Nem önálló vállalkozóként folytatható-e a tevékenység szakképzettség nélkül is? |
|
Cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése |
Édességkészítő
Pék-cukrász Sütő- és cukrászipari technikus Cukrász Cukrász szaktechnikus Diétás cukrász |
Cukrász
Édesipari termékgyártó Pék Mézeskalács-készítő |
Nem |
|
Meleg és hideg ételek, cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt kiszolgálása |
Pincér – vendégtéri szakember
Vendégtéri technikus |
Vendéglátás-szervező, vendéglős, vendéglátó eladó, pincér |
Igen |
|
Meleg és hideg ételek, italok készítése |
Szakács (szakácssegéd)
Szakács szaktechnikus Diétás szakács Vendégtéri szaktechnikus |
Szakács
Vendéglátás-szervező, vendéglős Cukrász |
Nem |
Nagy Csaba
