Hiába sokkolóak az élelmiszerbolti árak, az emberek utolsó erőfeszítésükkel is meg fogják vásárolni a megszokott termékeiket. Péksüteményeket, tejterméket, húsféléket akkor is vennénk, ha a mostani magas áraknál is többet kellene fizetni értük. Nem így vagyunk azonban az éttermekkel. A vendéglátás árai átléptek egy lélektani határt, ami sokak számára a végleges lemondást jelentette. Kell-e kongatnunk a vészharangot, luxussá válik-e az éttermi étkezés Magyarországon?
Egy közepes vidéki városban a kiszállított éttermi menüebéd ára úgy egy évvel ezelőtt lépte át az átlagos ezer forintot. A növekedés nem állt meg, 2022 során hónapról-hónapra tapasztalhattuk az árak emelkedését. Év végére az átlagos menü ára átlépte a 2 ezer forintot. Azt gondolom, sokaknak ez lett az a pont, amikor felhagytak az ebédrendeléssel, s igyekeztek inkább másként megoldani a napközbeni étkezésüket.
Mindenkinél más összegnél húzódik ez a lélektani határ, de valószínűleg mostanra nagyon sok ember jutott el ehhez a vonalhoz. Az éttermi vendéglátás így egyre jobban kikerül a mindennapi szükségletek köréből, és a többség számára luxuscikké változik. Legfeljebb akkor megyünk majd étterembe, ha nyaralunk vagy ünnepelünk, a hétköznapokat azonban takarékosabban kell megoldanunk.
Elértük a nyugat-európai árakat?
Egy hosszabb Facebook-beszélgetésben olvastuk nemrég, hogy a magyar éttermi árak mennyire megközelítették, vagy akár már le is hagyták a nyugat-európai árakat. Ami – lássuk be – még nem nagyon fordult elő a mi életünkben. Állandó alapigazságnak számított, hogy Nyugaton ugyan többet keresnek az emberek, de ezzel együtt minden drágább is, főleg az élelmiszer és a szolgáltatások. Megfordult volna a trend?
A poszt írója éttermi árakat hasonlított össze: két fős ebéd a fővárosban egy magyaros konyhát vivő jó helyen, desszerttel: 31 ezer forint, azaz fejenként 41 euró. Ebéd öt főre egy koreai étteremben Pesten előétellel, desszerttel, asztali BBQ-val, üdítőkkel: 76 ezer forint, azaz 40 euró fejenként.
Aztán ellenpéldaként a külföldi élmények: Spanyolország, thai vendéglő 4 főre előétellel, desszerttel, sörrel 85 euró, azaz fejenként 21. Róma közepén négyfős családi ebéd 120 euró, fejenként 30. Hozzászólásokban sorakoznak a hasonló példák: Róma, vatikáni múzeum, 3 fő megebédelt 40 euróból, Veronában Valentin napon drága turistás helyen kétszemélyes pizza, lasagna, üdítő kijött 42 euróból, Barcelonában vegán étteremben 20 eurós számla… mindenütt ugyanaz a jelenség: Nyugat-Európában ugyanannyiból, vagy kevesebb pénzből lehet étteremben étkezni, mint itthon.
A konkrét árakról persze nem érdemes vitatkoznunk, hiszen egészen más a budapesti szint, mint a vidéki kisvárosoké vagy turisztikai központoké. Ami biztos: a leértékelődő forint Európa legnagyobb élelmiszer-inflációját erősítette nálunk. A februári inflációs adatok sokkolóak: az átlagos élelmiszer-árnövekedés 2022 februárjához képest 43,3% volt, ezen belül a tojás majdnem 80, a vaj, sajt, kenyér, a lisztes áru 70% körül drágult, a tészta, a tej és a péksütemények ára 50% felett emelkedett. A burgonya, a zöldségek, déligyümölcsök és a kávé az egy hónappal korábbihoz képest is több mint 6%-kal drágult.
Mindezek alapján az éttermi árak emelkedése is rekordszintű Magyarországon. A pizza ára például a Pénzcentrum adatai szerint az EU átlagában 16%-kal drágult, Magyarországon 46-tal. S mivel jelentősen nőtt a csomagolóanyagok ára és a szállítás költsége is, ezért a házhoz szállítás is egyre kevésbé megfizethető. Mellette pedig továbbra is ott az energia kérdése. A téli hónapokkal ugyan szerencsénk volt, nem kellett sokat fűtésre költeni. A sütők azonban továbbra is energiával működnek, s a kilenc-tízszeres rezsi nem hagyható figyelmen kívül az árazásnál sem.
Képesek-e ezt megfizetni a magyar vendégek?
Összességében ma nem is az a kérdés, hogy meddig emelkednek még az árak, hanem az, hogy a vendégek ebből mennyit hajlandók elfogadni. Megmarad-e a hazai vendéglátás mai modellje, vagy a vállalkozók nagy része kénytelen lesz változtatni a működésén? A korábban megszokott ételeket ugyanis ma közel dupla annyiért lehet előállítani, de vajon elfogadják-e a vendégek a kétszeres szorzót ugyanazért a minőségért?
Válaszaink egyelőre nincsenek. Nemrég megkérdeztük olvasóinkat erről a helyzetről, s a válaszokból az derül ki, hogy sokan aggódnak amiatt, hogy az áremelkedés a hazai vendéglátás elsorvadásához vezethet. A vásárlóerő csökken, miközben az éttermi árak folyamatosan emelkednek. A magyar vendég így egyre jobban kiszorul a hazai éttermekből. Aki eljut külföldre, az pedig valóban azt tapasztalja, hogy egyre barátságosabbnak tűnnek a kinti étkezési költségek a hazai árakhoz képest.
A visszaesés legerőteljesebben a hazai középosztályt fogja érinteni. Azokat, akik eddig havi legalább egy-két alkalommal megengedték maguknak az éttermi étkezést. Egy négyfős család viszont ötvenezer forintot már nem fog arra rászánni, hogy hétvégén ne kelljen otthon főzőcskézni.
Jelenleg olyan plusz juttatások sem látszanak, melyek a belföldi keresletet növelni tudnák. A SZÉP-kártya kerete évek óta változatlan, s hiába törölték el a belső korlátokat, a teljes elkölthető összeg akkor sem változott. Ráadásul nincs garancia arra, hogy a belső korlátok nélküli összeget a kártyatulajdonosok most étkezésre költenék, hiszen ugyanúgy akár szállásra vagy szabadidős programokra is fordíthatják akár a teljes keretösszeget.
Nagy Csaba
