A különböző állami szervezetek egyre több adatot gyűjtenek a vállalkozások működéséről – gondoljunk csak például a NAV-hoz befutó számlaadatokra és a pénztárgépekből származó információkra. Ritka pillanat, ha valamelyik állami szerv bepillantást enged ezekbe. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ most így tett: összegezték a turisztikai szektor általuk látott működését az NTAK-hoz befutó 2020-as adatok alapján.
A Nemzeti Turisztikai Ügynökség 2020-ban az NTAK első teljes évét zárta, hiszen év elején indult el teljeskörűen a kötelező adatszolgáltatás. Igaz, a 2020-as év turisztikai szempontból mindennek nevezhető, csak átlagosnak vagy normálisnak nem. A MTÜ szerint azonban a rendszer így is tökéletesen működött, s pontosan megmutatkozik a gyűjtött adatokban a turisztikai szektor megtorpanása márciusban, a nyári rövid felfutás és a novemberi teljes visszaesés is.
Ennyire naprakész és pontos adatszolgáltatása soha korábban nem volt a szálláshelyeknek Magyarországon. Korábban mérettől függően havonta vagy évente egyszer kellett statisztikai adatokat szolgáltatni a vendégforgalomról. Most minden hazai szálláshely naponta tölti fel a foglaltsági adatokat, összesen több mint 83 ezer egység a nagy szállodáktól a magánszállásadókig.
A MTÜ a turizmus.com weboldalon közzétett beszámolóban nemcsak a NTAK adataira hivatkozik, hanem egy felmérésre is. Az ügynökség megbízásából készített közvélemény-kutatásban a lakosság utazási hajlandóságát mérték fel nyáron és ősszel is. Nyár elején még a megkérdezettek 53 százaléka válaszolta azt, hogy részt vett valamilyen belföldi utazáson, ősz elejére viszont már a lakosság 67 százaléka válaszolta ugyanezt. Tény, hogy a belföldi utazások magas arányát főleg a koronavírus-járvány következményei, a külföldi utazások bizonytalansága okozta.
A NTAK saját adatai szerint 2020-ban 8 millió vendég 22,7 millió éjszakát töltött belföldi szállásokon. A vendégek 79 százaléka volt belföldi – ez persze főleg az utazási korlátozásoknak köszönhető. Budapesten ezzel együtt is a külföldiek voltak többségben, ők adták az összes vendégéjszaka 68 százalékát.
Ne tévesszen meg senkit a vendégekkel teli nyár: az év egésze így is sokkal gyengébb volt a korábbiaknál. A belföldi vendégek száma a 2019-es szám 73 százalékát érte el, a vendégéjszakák száma pedig a 79 százalékát. A visszaesés drámaiságát nem is ez, hanem a külföldi vendégek számának alakulása mutatja: a vendégszám a 2019-es 22%-a, az itt töltött éjszakák száma pedig 27%-a volt csak.
Az összesített számoknál többet elárul, hogy a vendégek milyen szállástípusokat kedveltek a legjobban. Nos, a legtöbben a szállodákban és az egyéb szálláshelyeken szálltak meg az alábbiak szerint:
– szálloda 41%
– egyéb szálláshely és magánszálláshely 39%
– panziók 7%
– kempingek és közösségi szállások 5-5%
– üdülőházak 3%.
Az igazi nyertesek a magánszálláshelyek voltak, melyek a vendégéjszakák számában megközelítették a szállodák teljesítményét. Ez közel 9 millió vendégéjszakát hozott 2020-ban a magánszálláshelyeknek.
Vidéken a Balaton volt a fő célpont – ez persze nem okoz nagy meglepetést. A Balaton után a Mátra-Bükk, valamint Debrecen térsége volt igazán népszerű célpont, na és persze a főváros látványosságai. Vidéken összesen 6,8 millió vendég szállt meg, közülük a Balaton egymagában 27 százalékot kötött le. Érdekes, hogy a Balaton tavaly főleg a belföldiek kedvence volt: itt töltötték el a belföldi vendégéjszakák 31 százalékát, a külföldi vendégek viszont csak a 17 százalékát. A külföldiek főleg Budapestet keresték (az éjszakák 44%-a). A teljes évet tekintve a legtöbb turista Budapestre, Siófokra, Hajdúszoboszlóra, Balatonfüredre és Hévízre érkezett. A top 10-be még ezeken kívül Zalakaros, Eger, Gyula, Debrecen és Bük fért bele.
A turisztikai ügynökség összegezte a Széchenyi Pihenő Kártyák felhasználásával kapcsolatos adatokat is. A belföldi turizmus fellendülése jót tett a SZÉP kártyák forgalmának: a kártyáról elköltött teljes összeg meghaladta a 234 milliárd forintot, ami 23%-kal haladja meg a 2019-es teljes költést. Ebből 35,9 milliárd forintot szálláshely kifizetésére fordítottak, 178,5 milliárdot vendéglátásra költöttek a felhasználók. Szabadidő alszámláról költötték a legkevesebbet, kereken 20 milliárd forintot.
Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség, turisztikai trendriport 2020
Nagy Csaba