Nem várt problémákhoz, vállalkozások közötti harcokhoz vezethet az újra élesedő munkaerőhiány. A jó szakemberek megtartásáért mindent megtesznek a munkaadók. Aki állást változtatna, ne is számítson könnyű távozásra, szívességből elengedett felmondási időre!
Egy olvasónk nemrég állapodott volna meg leendő új szakácsával. Megbeszéltek mindent, ám az illető még állásban volt régi munkahelyén. Szeretett volna gyorsan távozni, mert eléggé megromlott a kapcsolat közötte és régi munkáltatója között. Csökkentették a fizetését, ez volt távozási szándékának fő oka. Arról egyeztettek, hogy felmond, s azonnal kezdhet új munkahelyén. Csakhogy nem így történt: a régi munkáltató nem egyezett bele az azonnali távozásba.
A munkahelyváltást nem mindig sikerül gördülékenyen lebonyolítani. Az álláskereső megpályáz és elnyer egy állást, így érthető ha szeretne minél hamarabb az új helyen kezdeni. Az új munkaadó is ezt várja el tőle, nincs arra idő, hogy hónapokat várjon egy új ember érkezésére. Akkor keresnek új embert, amikor már szükség van a munkájára. Nem számolnak azzal, hogy aki most máshol dolgozik, annak akár hónapokra is szüksége lehet a régi állása lezárására. Így nem várhatjuk el, hogy mindenki azonnal rendelkezésünkre álljon.
A másik fél, a régi munkáltató is nehéz helyzetbe kerül. Ő most szembesül azzal, hogy elveszíti egy dolgozóját, akit azonnal pótolnia kellene. Pedig jóindulatot várunk tőle, hozzá kellene járulnia a lehető leggyorsabb váltáshoz. Holott neki éppen ezzel ellentétes az érdeke: szeretné a lehető legtovább húzni a váltást, csak akkor „adni át“ a távozót, amikor pótolni tudja őt.
Sok álláskereső egy ilyen pillanatban szembesül azzal, hogy a munkahelyváltás csak szigorú szabályok szerint működhet. Elképzelhető a napok alatt lezajló gyors váltás is, de csak akkor, ha ahhoz a régi munkáltató rugalmasan áll hozzá.
Amikor valaki távozni akar a munkahelyéről, ahhoz két használható, meg egy „vészhelyzeti“ lehetősége van.
Közös megegyezés
Távozhat közös megegyezéssel. Ez a legjobb megoldás, de a két fél egyetértése kell hozzá. A közös megegyezés tényleg azt takarja, amit a neve elárul róla. Ha nincs egyetértés a felek között, akkor nem sikerül gyorsan távozni.
Amikor közös megegyezéssel távozik egy dolgozó, akkor csak a két fél egyetértésén múlik minden feltétel. Meg kell állapodniuk abban, hogy mennyi ideig kell még ténylegesen dolgoznia, számolnak-e felmondási idővel. Ha a főnök ezeket elengedi, akkor akár másnap is véget érhet a munkaviszony, és a következő naptól elhelyezkedhet az új munkahelyen.
Dolgozói felmondás
Nagyobb a gond, ha már nem ilyen jó a viszony a felek között. A munkaadó nem egyezik bele a közös megegyezésbe. Ekkor jön a felmondás a dolgozó részéről. Olyan tehát nincs, hogy valaki közös megegyezéssel felmond. Vagy felmondással, vagy egyezséggel távozik a munkahelyéről.
A felmondásnak kötött szabályai vannak. A felmondás mindig egyoldalú, s nincs szükség hozzá a másik fél egyetértésére. Olyan nincs, hogy valaki felmond a munkahelyén, de a munkáltató azt nem fogadja el. Joga van bárkinek távozni.
A munkaadó annyit nehezíthet, hogy nem lesz partner ebben. Ilyenkor a dolgozó egyoldalúan felmond, s letölti a törvényben meghatározott felmondási időt. A felmondási idő legalább 30 nap. De a törvény megengedi hosszabb felmondási idő kikötését is. Ezt a munkaszerződés tartalmazza. Tehát az is lehet, hogy valaki a felmondás közlése után csak 60 nappal szabadul fel és tud új munkahelyen elhelyezkedni.
Munkáltatói felmondás
Ha nem a dolgozó, hanem a munkáltató mond fel, akkor azzal is számolni kell, hogy a felmondási idő az adott munkahelyen töltött évek alapján hosszabbodik (3 év után 5 nappal, 5 év után 15 nappal stb. 20 év munkaviszony után már összesen 90 nap a felmondási idő). A távozó dolgozót a felmondási idő legalább felére fel kell menteni a munkavégzés alól. Ez idő alatt például tud új helyet keresni. De hivatalosan elhelyezkedni még nem tud, hiszen a papírjait csak a felmondási idő végén kapja majd meg.
Próbaidő
A fenti szabályokkal egyedül akkor nem kell számolni, ha az illető próbaidőn van. Próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal mondhatja fel a munkaviszonyt. Nem kell sem indoklás, s nincs felmondási idő sem.
Határozott idejű szerződés
Ki kell térnünk a határozott idejű munkaviszonyra is. Ebből sokkal nehezebb elszabadulni. A határozott idejű munkaviszonyt a munkavállaló csak különleges okokra hivatkozva bonthatja fel. A felmondás indoka csak olyan dolog lehet, ami számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi vagy a körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel jár. Például ilyen indok lehet, ha valakinek meghal a házastársa és gyermekeinek ellátása miatt teljesen át kell szerveznie a munkaviszonyát.
Azonnali hatályú felmondás
Van még egy lehetőség – erre írtuk, hogy „vészhelyzeti“ távozást tesz lehetővé. Ez az azonnali hatályú felmondás, melyre a dolgozó részéről is csak rendkívüli helyzetben van lehetőség. Ilyen indok, ha a munkáltató megszegi valamelyik kötelezettségét, például indok nélkül nem fizeti ki a szerződés alapján járó bért. Az alapbér egyoldalú csökkentése is ilyen helyzet lehet. A bért a munkaszerződés tartalmazza, melyet csak a két fél egyetértésével lehet módosítani. Ha ehhez a munkáltató hozzányúl, azzal szerződésszegést követ el, ami már megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást.
Nagy Csaba