Állandó rovatunkban a turizmus, a vendéglátás területén dolgozó szakemberek tesznek fel egymásnak a szakmájukat érintő kérdéseket. Februárban, aki válaszol és kérdez Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnöke.
Ehavi kérdésünk: Milyen falusi szállásokat keresnek a vendégek? Az üzemeltetőknek miben kell erősíteniük, hogy minél több vendégük legyen?
Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége
Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége1994-ben civil szervezetként alakult meg a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, rövid nevén a FATOSZ. A csaknem 3000 tagú szervezet legfontosabb feladatának a falusi turizmusban tevékenykedők gazdasági és jogi érdekképviseletét, folyamatos tájékoztatását tekinti.
A FATOSZ tagja csak olyan szálláshely és programszolgáltató vagy termelő lehet, amely a vidéki, falusi szolgáltatások biztosítása mellett az agrárhagyományokat is bemutatja.
A szervezet hangsúlyt fektet a tagság képzésére, évente több alkalommal is indítanak 70 órás, online oktatást, ami nagyon népszerű. Már csak azért is, mert az új tagok közül sokan korábban nem foglalkoztak turizmussal, így számukra az alapok lerakása, a szükséges gondolkodásmód kialakítása elengedhetetlen. Ugyanakkor a piac sem állandó. Ami tíz éve igaz volt, az mára már korántsem biztos. Így a régiek számára is fontos tudásuk naprakésszé tétele.
Döntően a hazai vendégek keresik
A falusi szálláshelyek palettája nagyon színes, tájegységenként más és más. Abban viszont mindenütt egységes, hogy a házigazdák mutatják be a helyi hagyományokat. Általában a nagyvárosokból érkező, természetközeliséget, emberi kapcsolatokat kereső és igénylő vendégek választják ezt a pihenési formát – tér rá Frankó Pál a kérdés megválaszolására.
Mint ahogy a világon mindenütt, úgy Magyarországon is a falusi turizmus vendégkörének gerincét a belföldiek teszik ki, kb. 80-90%-ban magyarok jönnek. Ez így van még az Őrségben vagy a határmenti vármegyékben, például Vasban és Zalában is, ahol pedig Ausztria közelsége miatt több külföldire számíthatnánk. – Talán azért van ez így, mert a falusi turizmusban minden nép leginkább a saját gyökereit keresi – véli Frankó Pál.
Nem elég a jó szolgáltatás, jó marketing is kell
Régebben azt mondták, hogy a falusi turizmus csupán kiegészítő tevékenység. Ma már egy 8 szobás, 16 férőhelyes szállás egész éves üzemeltetése egy család számára nem tekinthető mellékállásnak. Hogy jól működjön, a jó szolgáltatások mellett jó marketingre is szükség van.
A FATOSZ elnöke az egyik legfontosabbnak a szolgáltatások fejlesztését tartja, legyen az akár csak szezonális jellegű, pl. szüret, borkészítés, disznóölés. Szerinte ősszel-tavasszal a kerékpáros turizmusra, nyáron a fürdőturizmusra, hegyvidéken évszaktól függetlenül a túrázásra kell helyezni a hangsúlyt. Télen jó program lehet a dézsafürdőzés vagy a disznóvágás. Mindezeket azonban a marketing eszközeivel láttatni is kell. Így a marketing fejlesztése is legalább olyan fontos, mint a szolgáltatásoké.
A vendégeknek napjaink médiazajában is meg kell találnia az adott falusi szálláshelyet. Egy jó marketing alapján pedig képes meghozni a döntését. Keltsük fel az igényt, mutassunk olyan szolgáltatást, hogy a vendég számára kézenfekvő legyen, hogy hozzánk jöjjön el – mutatott rá Frankó Pál. Az is lényeges, hogy a falusi szálláshely elérhető legyen e-mailben, mobiltelefonon, Facebookon, hiszen egyre markánsabbá válnak a közvetlen foglalások. A honlapot, a Facebook megjelenéseket stb. állandóan frissíteni, aktualizálni kell, mert csak így lehet a vendégek érdeklődését felkelteni.
Fontos, hogy a marketing hiteles és valós legyen, a vendég ne érezze magát félrevezetve. Csak olyat szabad hirdetni, ami tényleg létezik. A mai kommentelő, értékelő online világban gyorsan fény derül az igazságra. A negatív értékelések elég gyakoriak, amiket nagyon fontos kezelni, mert az emberek a döntés előtt kifejezetten keresik mások véleményét.
Marad a napraforgós minősítés
Január 1-jéig minden magán- és egyéb szálláshelynek, így a falusi szálláshelyeknek is regisztrálniuk kellett a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testületnél. Több tagnál már le is zajlott a minősítési eljárás, így ezzel kapcsolatban is érkeznek be információk. – Kezdetben még bevonták a FATOSZ-t is a minősítés folyamatának kialakításába, de mire ez megvalósult, az eredeti célok, törekvések megváltoztak. Így azt, hogy a tagságunk a minősítéssel kapcsolatban elégedett lenne, a legnagyobb jóindulattal sem mondhatom. Jelenleg ez a téma tevékenységünk egyik leghangsúlyosabb része – avat be bennünket a háttérben folyó munkába Frankó Pál.
A FATOSZ jóval az MTMT kötelező szálláshelyminősítése előtt, már 2010-től alkalmazza a falusi szálláshelyek minősítési rendszerét, a napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegyet. Frankó Pál állítja, a napraforgó védjegy jóval összetettebb, mint a MTMT kötelező minősítése. Utóbbi csak szálláshely fizikai tulajdonságai alapján dönt a minősítésről, hogy az mennyiben felel meg a vendégfogadás feltételeinek. A falusi turizmus minősítése ennél jóval többrétegű. A fizikai tulajdonságok mellett vizsgálja és értékeli a falusi jellegű szolgáltatásokat, sőt magát a szolgáltató személyét is.
Ezért is van az, hogy míg a kötelező minősítés a szálláshelynek szól, kvázi örökölhető, ha új tulajdonos kerül képbe, a napraforgós minősítés nem, hiszen az mindig személyre szól. Viszont 5 évig érvényes, míg a kötelező minősítés 3 évre szól. Frankó Pál hisz abban, hogy ez a kétfajta minősítés párhuzamosan tud és fog működni. – Most azon dolgozunk, hogy ez így legyen – tette hozzá az elnök.
Őri András
Különös, és elgondolkodtató, ha a FATOSZ a szolgáltató személyét is minősíti! A FATOSZ nem hatóság, és a napraforgós minősítés nincs törvénybe emelve. Nem világos a cikkből, hogy ezzel sértenek-e jogokat, emberi méltóságot? Az Alaptörvény ad lehetőséget arra, hogy egy civil szervezet személyeket minősítsen? Úgy gondolom erre is ki kellett volna térni, kérdést feltenni a cikk szerzőjének.