Egyre több vendéglátó mutatja be kínálatát a weboldalán. Vajon elég-e, ha kedvcsinálónak csak magukat az ételeket mutatjuk be, az árak pedig itt nem, csak az étteremben elérhető étlapokon szerepelnek?
Az árak feltüntetése a vendéglátásban kötelező, ám néhány egyszerű szabály betartásával eleget tehetünk az előírásoknak. Vegyük sorra a legfontosabb szabályokat!
A bruttó fogyasztói árakat kell feltüntetni. Nem szerepelhet semmilyen ételnek az ára nettó + áfa formában az étlapokon. Nem gépalkatrészeket árulunk, a vevők magánszemélyek, márpedig ebben az esetben a bruttó ár szerepeltetése a kötelező. Ellenben ha egy vállalkozásnak készítünk árajánlatot egy rendezvényre, akkor a nettó árat és az áfát külön kell megadnunk.
Kell-e a bejárat elé is árlap? Igen, kell, ha az étteremben pincér szolgálja ki a vendégeket. Egy kis büfében, ahol nincs felszolgáló, vagy önkiszolgáló étteremben nem kötelező a bejárat előtti árfeltüntetés. A kinti árlistát a bejárat mellett, vagy annak közvetlen közelében kell elhelyezni. Tehát megfelelő a kirakatba helyezett árlista és az utcára helyezett megállítótábla is.
Egységár vagy eladási ár? A vendéglátásban mindkettő alkalmazható. Akár váltogatva is megadhatjuk, ahogyan indokoltnak látjuk a jellemző kiszolgálás alapján. Nemcsak a folyó bort árusíthatjuk egységár alapján: működik olyan kisvendéglő is, ahol a menü valamennyi ételét is egységár alapján árusítják, az étel árát 10 dkg-ban adják meg. Az egységárakat olyan egységben kell megadni, ami a vevő számára megkönnyíti az összehasonlítást. Ételt így nem számolunk kg-ban, holott ez lehetne az elsődleges mértékegység, ha súly alapján számolunk.
Régi az étlap, még nem vezettük át az árakat… Jellemző panasz éttermekkel szemben, hogy a számlán végül más árak szerepelnek, mint amit a vendég az étlapon látott. Ha feltűnik neki, akkor az a jellemző magyarázat, hogy most változtak meg az árak, és még nem volt idő átírni őket az összes étlapon. Ez nem jó érv, ekkor olcsóbban kell adni az ebédet a vendégnek. Ha bárhol kétféle árat látunk egy termékre vagy szolgáltatásra, akkor az alacsonyabb áron kell megkapjuk.
Meglepetés a felszolgálási díj? Nem lehet meglepetés. Minden árat, díjat, amit a vendégnek fizetnie kell, jól láthatóan fel kell tüntetni az étlapokon. A felszolgálási díj a legtöbb helyen rendben van, azonban az elvitelre kért ételekkel, a maradék elcsomagolásával adódnak problémák. A felszámított csomagolási díjat is tüntessük fel az étlapon! Arról se feledkezzünk meg, hogy ha eleve elvitelre kérnek valamit, akkor az eltérő áfamérték miatt más fogyasztói árakkal számolhatunk (az elvitelre kért étel áfája 27%, a helyben fogyasztott ételé 5% lehet).
Létezik-e irányár? Egy vendéglőben nem alkudozunk a vendéggel, így „irányár“ feltüntetésének nincs sok értelme. Pedig van, aki megpróbálja. Weboldalon találkozhatunk néha azzal a formulával, hogy „a feltüntetett árak tájékoztató jellegűek“. Pedig ennek semmi értelme. A jogszabály a pontos árak feltüntetését várja el. A „tájékoztató jellegűként“ kiadott lista éppen annyira kötelező érvényű, mint egy pontos árlap. Ha itt alacsonyabb árak szerepelnek, mint az üzletben, a valós árjegyzéken, akkor a vendégnek az alacsonyabb árat kell fizetnie. Pedig ezt a fajta közlést éppen azért alkalmazza néhány vendéglős, hogy a vendég ne reklamálhasson, ha a kiadott árnál drágábban akarnak neki eladni valamit. Ez bizony tilos, ez a vendég lehúzása, ne alkalmazzuk!
Árak a weboldalon: A weboldalon nem kötelező az árak feltüntetése. A jogszabályok azt írják elő, hogy a termék árát például a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, vagy egy könnyen hozzáférhető árjegyzéken, például étlapon kell feltüntetni. Szó sincs tehát arról, hogy az áraknak mindenhol szerepelniük kell, ahol a termékek megjelennek. Ha van rendes étlap és a bejárat előtt is láthatóak az árak, akkor a jogszabályi előírásoknak már eleget tettünk.
Ha a weboldalt csak arra használjuk, hogy ízléses ételfotókkal meghozzuk a vendégek kedvét az üzlet meglátogatására, akkor nem kell az árakat is mellé tennünk. Más a helyzet, ha a weblapon a rendelést is lehetővé tesszük. Akkor ez a felület az értékesítés helye, ahol éppen úgy szerepeltetni kell az árakat és minden más költséget, mintha az üzletben lapozgatná valaki azt étlapot.
Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályokat a 4/2009 NFGM-SZMM együttes rendeletben olvashatjuk.
Nagy Csaba
