A sikeres vendéglátók és szállásadók szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Keresés

Kettős arcát mutatja a turizmus és a vendéglátás 2021 nyarán. A balatoni és más felkapott szálláshelyeken egy tűt nem lehet leejteni, s azt mondják, hogy a forgalom a járvány előtti csúcs-adatokat is megdönti. A másik oldalon meg azt látjuk, hogy a korábban jelentős forgalmat lebonyolító szállodák ki sem tudnak nyitni, mert se vendég, se személyzet nincs. Emelkedik a turisztikai foglalkoztatás, a bérek mégis úgy mennek felfelé, mintha jelentős munkaerőhiány lenne az ágazatban. Milyen folyamatokat látunk, mi hat most a turisztikai vállalkozásokra? 

Örvendetesen növekszik a belföldi és a külföldi turisták száma is az országban, de ne feledkezzünk meg arról, hogy milyen alapról nézzük ezt a növekedést. Az elmúlt másfél év kivéreztette a hazai turizmust. Az idei, nyár eleji nyitást a külföldi vendégek visszatartása nehezítette. A védettségi igazolványhoz kötött szállásadási lehetőség azt jelentette, hogy külföldi vendégek júliusig nem jöhettek jogszerűen Magyarországra. Később a fenyegető negyedik járványhullám és az egyre több európai országban megjelenő korlátozás tette óvatossá a vendégeket. A szezon nagyja tehát úgy telt el, hogy egyszerre volt jelen az erősödő belföldi forgalom és a nulla közelében vergődő nemzetközi turizmus. Ezt a helyzetet kellett kapacitással és megfelelő személyzettel kiszolgálnunk. 

Az augusztus elején megjelent, második negyedéves statisztikai adatok bíztató képet mutatnak, ha a mostani számokat a tavalyi évhez hasonlítjuk. A júniusi számokat 2020 azonos időszakához viszonyítva hatalmas javulást látunk: másfélszer annyi éjszakát töltöttünk hazai szálláshelyen, mint egy évvel ezelőtt, a mostanihoz hasonló járványhelyzetben. Tavaly nyárra szintén feloldották a korlátozásokat, de talán óvatosabbak voltak az emberek. Most másfélszer annyi magyar vendég vette igénybe a szálláshelyeket. Ez azonban még mindig 33 százalékkal elmarad a járvány előtti, 2019-es adatoktól. A külföldiek azonban eltűntek. A külföldi vendégéjszakák száma szintén megduplázódott tavaly júniushoz képest, ám ez 85%-kal alacsonyabb a 2019-es szintnél. 

A legnépszerűbb turisztikai régió egyébként a Balaton volt, minden harmadik vendégéjszakát ott regisztrálták júniusban. (Valószínű, hogy a júliusi kánikula még ehhez képest is ugrásszerű emelkedést mutat majd, de erről még nincsenek adatok.) Legnépszerűbbek a szállodák voltak, a vendégek 66%-a ott éjszakázott. 

Az állami vezetés optimista

A mostani számokat látva az állami vezetés rendkívül optimista. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője, Guller Zoltán a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt arról, hogy  a belföldi turizmus stabilan helyreállt a koronavírus okozta válságból. A külföldi vendégek is jönnek Magyarországra, még ha lassabban is. Guller úgy látja a magyarországi turizmusnak másfél hónap előnye volt Európa más országaival szemben, mert itt a szezon lezárások nélkül kezdődhetett el. Így júniusban a szektor 110 milliárd forintos forgalmat érhetett el a tavalyi 87 milliárd után. 

Guller szerint a fejlődést mutatja, hogy a vidéki Magyarországon 35 új szálloda és panzió épül, 600 panzió felújítása befejeződött, eközben 14 ezer magánszálláshely vehetett fel támogatást és mintegy 60 ezer szoba újult meg. „Soha ennyi pénzt nem kapott még az ágazat” – fogalmazott a rádióban a turisztikai ügynökség vezetője. Az interjúban elhangzó számok pontos forrását nem ismerjük. Mindenesetre a KSH szerint júniusban 2.296 kereskedelmi szálláshely tartott nyitva, ebből 756 szálloda, 878 panzió, a többi egyéb szálláshely volt. 

A belföldi turizmust kell erősíteni

A MTÜ vezérigazgatója úgy véli, hogy a korábbi turisztikai modell fenntarthatatlan volt. Szerinte 2019-ben a Budapestre látogató vendégek 93 százaléka külföldi volt. Ezen a járvány változtatott, de úgy véli, hogy ehhez a modellhez nem is szabad visszatérni. Szerinte most a vidéki Magyarországon kellene a budapesti turizmust népszerűsíteni. A kormánytól vár ahhoz segítséget, hogy a vidéki emberek olyan üzeneteket kapjanak, hogy érdemes Budapestre látogatni.

Ezt persze már mások is felismerték, ám nem ennyire egyszerű a váltás. Nemrég egy interjúban Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezetője beszélt arról, hogy 5-10 évre lenne szükség ahhoz, hogy a magyarok fejében Budapest vonzó utazási célpontként egyáltalán megjelenjen. A budapesti marketing ma annyira nem irányul a vidéki Magyarországra, hogy az emberek sokszor nem is nagyon tudják, mennyi értékes látnivalóval várhatja őket a főváros. Márpedig néhány éves távlatban külföldi vendégre még nem nagyon számíthatunk. Idén a hírek szerint a budapesti szállodák konganak az ürességtől. Faix Csaba szerint a labdarúgó EB idején egy estére teltek meg a szálláshelyek, s még a Forma-1 sem javított a foglalásokon. Szerinte még az őszi pápalátogatás időpontja körül sincsenek olyan szobalekérések, ami azt jelezné, hogy megtelnének a budapesti szállodák. Nem jönnek a külföldiek. A repülőtér a 2019-es forgalma egyharmadán dolgozik, s ez nagyrészt a nyaralni utazó magyarok kiszolgálása. Az ide vezető okokról sokat írtunk: Magyarország alapvetően nem volt nyitott a nyugat-európai utasok fogadására. Bahreinből és Mongóliából hamarabb jöhetett utas Budapestre, mint Németországból.

Van-e munkaerő-hiány a turizmusban?

Guller Zoltán MTÜ-vezér az említett interjúban arról is beszélt, hogy a turizmusban ma nincs jelentős, vagy ahogy fogalmazott, rendszerszintű munkaerő-hiány. Sokak megítélése azonban mást mutat és a statisztikai adatok sem feltétlenül ezt igazolják – bár igaz, hogy az idei nyárra vonatkozó adatok majd csak ősszel jelennek meg a statisztikákban. 

Mindenesetre a KSH szerint a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban 2021 tavaszán lényegesen kevesebben dolgoztak, mint korábban. Az összesített adatok szerint az e területen dolgozók száma 2017 elején érte el csúcspontját: akkor az első negyedévben 206 ezer ember dolgozott ebben az ágazatban. 2020 elején, a Covid megjelenése előtt ennél valamivel alacsonyabb, 191 ezer volt a foglalkoztatottak száma. A második negyedévre azonban 30 ezer ember eltűnt az ágazatból, ekkor a dolgozók száma alig haladta meg a 160 ezret. Ilyenre 10 éve nem volt példa. Nyárra kicsit magához tért az ágazat, a dolgozók számát a munkáltatók visszatornázták 180 ezerre. Aztán érkeztek az újabb lezárások: 2020 utolsó negyedévében 174 ezer, 2021 első három hónapjában már nem egészen 142 ezer ember dolgozott a szálláshelyeken és a vendéglátásban. 

Nagyon valószínű, hogy a magyarországi szálláshelyeken ma két, teljesen eltérő irányú folyamatnak lehetünk tanúi. A vidéki szállodák, panziók, magánszálláshelyek tarolnak, a balatoni vendégforgalom például minden rekordot megdönt. A júniusi adatokat már ismerjük. Guller Zoltán rádióinterjújában arról beszélt, hogy a vendégéjszakák száma júliusban még magasabb adatokkal zárva csúcsot is döntött: a hónapban 5,5 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, ami 17 százalékkal haladta meg ennek az időszaknak a korábbi rekordját is. A balatoni szálláshelyeken a vendégek júniusban 10, júliusban a becslések szerint 25 milliárd forintot költöttek el. Egy későbbi beszélgetésben már arról is beszámolt, hogy a turizmus július 24-én minden korábbi rekordot megdöntött: soha ennyien nem voltak még egy időben magyarországi szálláshelyeken – aznap 181.753-an töltöttek legalább egy éjszakát valamelyik hazai szálláshelyen. (Guller nem véletlenül sokkal tájékozottabb, mint a KSH. Ne feledjük, hogy az NTAK kötelező adatszolgáltatása révén a turisztikai ügynökség gyakorlatilag naprakész adatokkal rendelkezik, míg a KSH egy hónappal később jut hozzá a számokhoz.)

A Covid átalakította a munkahelyhez való viszonyt is

A vendéglátásban megmaradt dolgozók között egy egészen új jelenség is megfigyelhető. Sokan a korábbinál lojálisabbak lettek régi munkahelyükhöz, s akkor sem váltanak, ha lényegesen magasabb bért ajánlanak nekik. Az ok a koronavírus-járványban keresendő. 

Tegyük fel, hogy egy szakács ma éves állásban dolgozik egy vidéki étteremben. A stáb állandó, a tulajdonos a lezárások alatt is igyekezett megtartani az embereit. Még ha csökkentett munkaidőben is, de mindenkinek megmaradt az állása. A tulajdonos ezért nem kis anyagi áldozatot vállalt, befektetett, átállt részben házhoz szállításra, pályázott támogatásra, kereste az új lehetőségeket. 

A szakács most kapott egy ajánlatot egy fürdővárosi étterembe. Csaknem kétszer annyit fizetnének, igaz, meg is kell dolgozni a pénzért. És ha ősszel jön újra a lezárás? – Hát akkor bezárunk! – válaszolja a tulajdonos. És ez az, ami nem mindenkinek éri meg. Lehet, hogy most többet keresne, de a kevesebb is jobb, mint fél évig munkanélküliként tengődni. Mert ha ősszel jönnek újra a lezárások, akkor nem lesz senki, aki felvenné az utcára került személyzetet. 

Nehéz helyzetben vannak a munkaadók is, gyakorlatilag a vidéki vendéglátósok többsége. Azok, akik a lezárások alatt a saját megtakarításukat kockáztatva megőrizték a munkahelyeket, fizették az embereiket. Most pedig azzal szembesülnek, hogy vagy megfizetik nekik a nyugati bérekkel összevethető 2 ezer eurót, vagy ember híján be kell zárniuk. Ha megfizetik, miből termelik ki? Az ausztriai 2 ezer eurós bérek kitermeléséhez nálunk is 20 eurós főételeket kellene adni, arra viszont nem fog bejönni a hazai közönség. Ha nem emel árat, akkor a személyzet megy el, ha árat emel, akkor a vendég.

A külföldiekre szakosodó nagy szállodák vannak bajban

Nehézséget okoz a szezon teljesítése azoknak a szállodáknak, melyek eddig alapvetően a külföldi vendégekre össz­pontosítottak. A nemzetközi turizmus a járványügyi korlátozások óvatos feloldása után sem állt vissza eredeti szintjére. A probléma elsősorban a budapesti szállodákat érinti. A fürdőhelyek, vidéki wellnesshotelek szolgáltatásait a belföldi vendég is szívesen igénybe veszi. 

A szállodák üzemeltetői számára a visszaeső vendégforgalom mellett a dolgozók elvándorlása jelent megoldandó problémát. A bezárások idején a szállodák kényszerből elküldték dolgozóik egy részét. A nyár eleji újranyitás idején nagyon gyorsan kellett volna pótolni a hiányzó személyzetet, hogy a hotel megszokott működését helyreállíthassák. Gyorsan sok embert felvenni megnövekedett kereslet idején nem egyszerű – csak alaposan megemelt bérekkel lehetséges. A szállodaiparban így elindult egy felfelé vezető bérspirál. A KSH-nak csak a hasonló, tavalyi folyamatról vannak adatai: a statisztikák szerint a szálláshely-szolgáltatásban foglalkoztatottak bére 2020-ban mintegy 40%kal haladta meg a 2019-es szintet. Budapesten még nagyobb a különbség, ott 70%-os bérnövekedés volt tapasztalható.

A 2020 nyarán magas bérekkel felvett személyzet egy részét azonban szintén nem lehetett megtartani, hiszen ősszel érkezett az újabb lezárás – láttuk is a foglalkoztatottak számának többtízezres csökkenését. Aki tudta, igyekezett megőrizni az embereit: részmunkaidőre áttéréssel, fizetés nélküli szabadsággal, ideiglenesen más munkakörbe átirányítással próbálták foglalkoztatni, akit lehetett. Akit azonban kényszerből ekkor elbocsátottak, már nem biztos, hogy vissza tudják csábítani. Aki kétszer megélte azt, hogy a lezárások miatt összeomlott a teljes egzisztenciája, elvesztette a megélhetését, és kényszerből új területet kellett keresnie, azt nem valószínű, hogy a negyedik járványhullám fenyegetése idején pusztán egy kicsivel magasabb bérrel vissza lehet csábítani. 

A nyitás 2021 nyár elején a tavalyihoz hasonlóan gyorsan történt. Ismét hetek alatt kellett volna pótolniuk a szállodáknak az elvándorolt munkaerőt. Nem mindenkinek sikerült – többen éppen a munkaerő-hiányt okolják azért, hogy a szállodák egy része eleve őszre halasztotta a nyitást, nem szálltak be a nyári szezonba. 

Az egyik vezető állásportál a „pincér“ kifejezésre 1481, a „szakács“ szóra 845 állásajánlatot ad. Ugyanitt recepcióst 416 helyre keresnek. Becslések szerint jóval ezer feletti állásajánlatot találhatunk szállodai területen, többször ennyit a vendéglátásban. 

Könnyen lehet, hogy a szállodák nem is tervezik a korábbi létszámok teljes visszaépítését. Ahogy a MTU vezérigazgatója is jelezte, a 93%-ban külföldi vendégekre épített budapesti turizmus nem fenntartható. A belföldi érdeklődés növelésére van elsősorban szükség, az pedig nem biztos, hogy ugyanazzal a szállodai kínálattal is menni fog, amit a korábbi években sikerült felmutatni. A belföldi vendéget nehéz lesz a korábbi években megszokott árszinten a luxushotelekbe csábítani. Márpedig, ha ezek a szállodák az üzleti modell átdolgozására kényszerülnek, az alaposan megváltoztatja majd munkaerő iránti igényüket is. 

Nagy Csaba