Tömeges bezárási hullámot indíthatnak el az energiaárak 2022 őszén. A legtöbb vállalkozónak szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy a vendégek már nem tudják, s nem is akarják azokat az árakat megfizetni a szolgáltatásért, amiket az energiaárak szükségessé tesznek. Mit tehetünk? Vagy lenyeljük a veszteséget vagy bezárunk. A szerencsésebbek csak télre, mások végleg kénytelenek felfüggeszteni működésüket. Megkérdeztük olvasóinkat, ki milyen megoldást választ az energiaárak ellensúlyozására. Szomorú a válasz, minden második vállalkozás a bezárást jelölte meg a túlélés egyetlen eszközeként.
Körbejárta nemrég az internetet egy szegedi pizzéria gázszámlája. Szeptember elsején kapták kézhez a megdöbbentő összegről szóló számlát. Mindaddig 2-300 ezer forint volt a havi fogyasztás, most 2,2 millióról szólt a számla. És ez még nem a teljes összeg, csak maga a gázdíj – a rendszerhasználati díj ennél is magasabb lesz majd. Ez teljesen üzleti alapon számlázott díjat jelent. A lakossági kedvezményes tarifa ma 2,2 Ft/MJ, a kedvezményes mennyiség feletti lakossági piaci ár 17,32 Ft/MJ lesz októbertől. A pizzéria ehhez képest 34 Ft/MJ feletti áron kapja a gázt. Ilyen nagyságrendben már csak ilyen feltétellel köt szerződést valamennyi gázszolgáltató.
Egy szolgáltató vállalkozásnál vagy étteremnél az első gondolat persze az, hogy akkor emeljük meg az árainkat, hogy ki tudjuk fizetni a megemelt rezsit. Igen ám, de mennyire?
Mennyire hajlandók követni a vevők a megemelt árakat?
Ha a szegedi pizzéria eddig 2 ezer forintért adott egy pizzát, akkor a 300 ezer forintos gázszámla kifizetéséhez 150 megrendelésre volt szükségük. Százötven pizzát tehát csak azért adtak el, hogy a gázszámlát ki tudják belőle gazdálkodni. Nézzük meg ezt a mai számokkal! Ha ugyanúgy 150 megrendelésből akarjuk kifizetni a gázszámlát, akkor hány forintnak kell lennie egyetlen pizzának? Kapaszkodjon meg: 14.600 forintos pizzát kell sütniük. Vagy maradjon 2 ezer forint a pizza? Akkor nem 150, hanem 1.100 vevő kell csak a számla kifizetéséhez. Azaz a szakács is tízszer annyit süthet ugyanakkora fizetésért.
A vállalkozó számol, megpróbál valami köztes megoldást találni. Dolgozzunk többet és emeljük is meg az árainkat! Ha nem 150, hanem 440 vevő teljes bevételét a gázszámlára fordítjuk, akkor már 5 ezer forintért is adhatunk egy pizzát az eddigi 2 ezer helyett. A vállalkozó ebbe is belerokkan, hiszen a gáz árának emelése mellett valószínűleg többet fizet az üzlet bérleti díjától kezdve a liszten át a bérekig mindenre. És mit csinál a vevő? Ki fogja vajon fizetni a két és félszeresére dráguló ételt? Valószínűbb, hogy inkább nem eszik ezen a télen pizzát.
Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy az energiaárak tömeges bezárási hullámot fognak elindítani. A 2,2 milliós gázszámla még csak a sütés energiáját fedezi, fűteni még nem kellett az éttermet. A többség, akinek a gáz nem kapcsolódik a technológiához, csak a fűtéshez, még nem is szembesült a megemelt árakkal. És ami a fontosabb: a vendégeket is még éppen csak megérintette az áremelkedés, még nem kapták meg az emelt fűtési díjról szóló számláikat. Talán még elhiszik, hogy marad pénzük pizzára is.
Sokan az időszakos bezárás mellett döntenek
Ebben a helyzetben nem csoda, ha a vállalkozók többsége úgy dönt, hogy nem csinálja végig ezt a telet. Pénze amúgy sem lenne belőle. Az anyagi veszteség kisebb, ha már most abbahagyja, és nem termeli hónapról-hónapra a veszteséget.
A döntés nem könnyű, de ha leülünk megtervezni a költségvetésünket, azonnal kiderül, hogy van-e más út vagy nincs. Van, ahol már meghozták ezt a döntést. Az országban az elsők között egy somogyi kisváros, Nagyatád példájáról olvashattunk. A város szinte téli álomra vonul az idén: a településen két szálloda és több más intézmény is időszakosan bezár, októbertől tavaszig legfeljebb telefonügyeletet tartanak fenn. Az ok egyértelmű: az eddigi 500 ezres havi gázszámla helyett 4-5 milliós fűtési költség jelentkezne a téli hónapokban, s ezt a növekedést már nem tudják a vendégekre hárítani. Így inkább bezárnak, elküldik a személyzetet, s csak remélik, hogy tavasszal lesz elég erejük az újrakezdéshez.
Három-négyszeres költségnövekedéssel számolhatunk
Ennek apropóján kérdeztük meg olvasóinkat arról, hogy van-e már elképzelésük a téli működéssel kapcsolatban. Főleg arra kerestük a választ, hogy mennyien kényszerülnek a vállalkozás időleges bezárására, szüneteltetésre.
„Egy-két hónapon belül eldől, mi lesz velünk. A hotel már bezárt. A két hónapja nyílt török büfé szeptember 1-től zárva tart. A büféterasz zárni készül. Mi, egy ételbár és a közeli pizzéria vagyunk azok, akik még várunk. Emelni nem tudunk, mert nincs kinek, étlapról szinte nincs rendelés, csak a menü van. Nem biztos, hogy a konkurenciától átjött vendégekkel is meg tudunk maradni. A számlák érkezése után jobb esetben kifőzzük az ebédet és zárunk, esetleg ha van hidegtál-rendelés, azt csináljuk. De ez is egyre kevesebb. Rosszabb esetben szünetelünk, megpróbálunk munkát keresni, de ebben a szakmában most hova menjünk?“ (5 ezer fős kisváros vendéglőse)
Olvasóink többsége számol az energiaköltségek jelentős növekedésével. A vállalkozók ötöde kétszeres energiadíjakra számít. Sajnos ez az optimista verzió. Minden harmadik olvasónk úgy véli, hogy három-négyszeres lesz számára a növekedés, és a válaszadók majdnem fele, 46,7%-a gondolja úgy, hogy ötszörös díjat fog idén fizetni a gázért és az áramért. Kétharmaduk a vendéglátásban működik, főleg éttermet üzemeltet, egyharmaduk panziót vagy magánszálláshelyet működtet.
A spórolás már nem elég
Megkérdeztük, hogy mit gondolnak, mivel tudják majd ellensúlyozni a magas költségeket. Van-e elképzelésük a bevétel növelésének vagy a rezsi csökkentésének a lehetőségeiről? Itt több választ is lehetővé tettünk, hiszen megoldásként is fordulhatunk egyszerre több módszerhez.
A szolgáltatás árának az emelése és a takarékoskodás sokaknál megjelenik, de a vállalkozóknak csaknem a fele nem tud élni ezekkel az eszközökkel. Sokan úgy vélik, hogy a vevőik már nem tudnak a mostaninál magasabb árakat elfogadni, így további emelésre nincs lehetőségük. Ami viszont sajnálatos: a vállalkozók egyharmada mondja, hogy be fog zárni a fűtési szezonra, további csaknem egyharmaduk pedig úgy gondolja, hogy működni fog ugyan, de a nyitvatartási idő csökkentésével tud csak védekezni a költségnövekedéssel szemben. Összességében a mai terveik szerint a szolgáltatók kétharmada csökkenti vagy szünetelteti a működését a fűtési szezon hónapjaiban. Ha ez meg is valósul, akkor olyan bezárási hullámot fogunk hamarosan megtapasztalni, amilyent még nem láttunk
az elmúlt évtizedekben Magyarországon.
Módszerek a túléléshez
Az egyik fő lehetőség például a szolgáltatás árának az emelése – bár a pizzéria példáján már láttuk, hogy ennek milyen korlátai tornyosulnak elénk.
Olvasóink kétharmada szerint 20%-nál nagyobb mértékben kell emelni az áraikat. A legnagyobb csoportot azok alkotják, akik 20-30 százalék közötti áremelést terveznek, további 23,3 százalék 30-50 százalék közötti emelésre számít. A válaszadók 9%-a szerint pedig még ez sem lesz elég, ők 50% feletti emeléssel kalkulálnak. Miközben abban biztosak lehetünk, hogy egy 50%-hoz közelítő éttermi vagy szálláshelyi áremelés milyen hatással lesz majd a vendégforgalomra.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az általunk felsorolt lehetőségeken túl milyen lehetőségek, ötletek merültek még fel olvasóinkban a takarékoskodásra vagy a rezsi más módszerrel történő csökkentésére.
A válaszokból egy erősen szűkre szabott, néhol nem túl barátságos téli idegenforgalmi időszak képe bontakozik ki. Lejjebb vett fűtés, részben fűtetlen terek várják majd a vendégeket. Van, aki alacsonyabb hőmérsékleten tartja a vendégházát, mert szakaszolni nem tudja a fűtést. Más szakaszolni próbál, csak azokat a szobákat fűti fel, ahová vendég érkezik. Nem fűtik a közös helyiségeket, hidegebb lesz az iroda is.
Többen írták, hogy legalább az enyhébb időszakban megpróbálnak a klímával fűteni, mert az áram jóval kevesebbe kerül, mint a gáz. Egy étterem a padlófűtést fogja kikapcsolni és csak a klímás fűtéssel melegíti majd a vendégteret. A klímás fűtéshez fejlesztéseket is próbálnak kapcsolni – többen kiszámolták, hogy a klímás fűtés H tarifás árammal jóval kevesebbe kerül, mint a hagyományos gázos megoldások.
Egy étterem próbálja kivenni a kínálatból azokat a termékeket, melyek az átlagosnál több energia felhasználásával járnak. Spórolnak a fűtéssel is, abban bízva, hogy a sütő melege a vendégteret is részben melegíteni tudja majd. Többen próbálkoznak azzal a megoldással is, hogy télre megszüntetik a helyben fogyasztást, csak elvitelre tartják meg a konyhát. A fűtési költséget ugyan így megtakarítják, bár könnyen lehet, hogy az étterem működésében a konyha több energiát használ fel, mint a vendégtér fűtése.
Szálláshelyeken többeknél megjelent az a szándék is, hogy az „extra“ szolgáltatásokért külön díjat számítanak majd fel a vendégeknek. Idézőjelbe tettük az „extra“ szót, mert úgy tűnik, hogy ez a fogalom alapos átértelmezésen megy keresztül ebben a szezonban. Külön díjért igénybe vehető extraként jelenik meg minden, ami energiát fogyaszt: klímahasználat, szauna, pezsgőfürdő, de még a hajszárító, a vasaló, a hűtő használata is díjkötelessé válhat egyes helyeken.
Mi lesz a téli hónapokra feleslegessé váló dolgozókkal?
Olvasóink 60 százaléka válaszolta, hogy meg kell válnia a dolgozóktól. Ez nagyon magas arány. Az elküldött dolgozók egy része az eddigi munkaerő-hiánynak köszönhetően el tud majd helyezkedni a nyitva maradó vendéglátóhelyeken, de jó esélyeik nincsenek. Aki talál is munkát, annak is alacsonyabb fizetésre kell számítania. Az elküldött emberek miatt az igazi próbatétel majd jövő tavasszal lesz. Talál-e majd megfizethető személyzetet az újranyitásra készülő, tartalékok nélküli vállalkozó?
Aki most nem küldi el az embereit, az is megszorításokra készül. A vállalkozók mintegy 15%-a azt írta, hogy megtartja a dolgozóit, s megpróbál nekik más feladatot találni, akár csökkentett fizetéssel is. Hat százalék szabadságolni próbálja a személyzetet, ameddig csak lehet.
Elég magas, 20 százalék körüli azoknak az aránya is, akik alkalmazottak nélkül, csak saját maguk vagy a család segítségével tartják fenn a vállalkozást. A besegítő családtagok száma is csökken, vagy kevesebb munkát végeznek a vállalkozás érdekében.
Kis mértékben lehetne ugyan arra számítani, hogy a kínálat szűkülése jobb üzletet hoz azoknak, akik továbbra is nyitva tartanak, de ez nem biztos, hogy így lesz.
Többen például attól tartanak, hogy az elbocsátott dolgozók a feketegazdaságban fognak kikötni. Cukrász írja, hogy az ő kézműves termékeik iránti kereslet azért csökken, mert a vásárlók a gyengébb minőségű, ám sokkal olcsóbb termékeket fogják megvásárolni majd a szupermarketekben, előre csomagolva. A munka nélkül maradó cukrász pedig könnyen lehet, hogy számla nélkül, otthonról készíti majd tovább a süteményeket egy ismerősi kör számára. Ez is a megmaradó helyek forgalmát csökkenti.
Ismét nincs segítség
A várható közeljövőt leíró vállalkozók azt is nagyon jól látják, hogy mennyire nem kapnak a kormánytól semmilyen segítséget helyzetük javítására.
Pedig nem milliárdos támogatásokat várnának. Nagy segítség volna számukra, ha az emelt összegű energiadíjak áfáját csökkentené a kormány, vagy legalább a turizmusfejlesztési hozzájárulást elengedné a vállalkozások számára. Számítanának energetikai fejlesztési támogatásokra is, például a napelemes pályázatok meghosszabbítására, újabbak kiírására. Sokan belátják, hogy a magas energiaárak tartósan megmaradhatnak, s egyre nagyobb szükség lenne energetikai fejlesztésekre, korszerűsítésekre, takarékosabb megoldások bevezetésére.
Nagy Csaba
