A jogszabályok egyre erősebben korlátozzák a műanyag termékek használatát az éttermekben. A változás el is indult – eltűntek a műanyag szívószálak, megváltoztak a poharak és az evőeszközök. A váltás mégsem tűnik igazi sikernek: még mindig rengeteg hulladékot termelünk.
Még szeptemberben a csomagolóanyagokat gyártó Indepack Kft. mérte fel ügyfeleinek a véleményét az eszközök átalakításáról. Nem kis mintával dolgoztak, közel 13 ezer ügyfelük véleményét tudakolták meg. A válaszadó cégek negyede már kizárólag lebomló csomagolóanyagot használ. A hagyományos műanyagok mellett is megmaradt 38%, s további 38% jelezte, hogy a hagyományost is használják, de az újakkal is próbálkoznak.
Júliusban tiltottak be egyes, egyszer használatos műanyag termékeket, de a cégek jelentős része nem most hirtelen állt át újfajta csomagolásra, hanem évek alatt folyamatosan vezették be ezeket. Talán ennek tudható be, hogy a rendelet hatályba lépése után nem ugrott meg kimagaslóan a környezetbarát csomagolások beszerzése. A válaszadók 27%-át eleve nem is kötelezi erre a jogszabály. Ők kiszállítással foglalkoznak, s a fedeles műanyag elviteles dobozok nem esnek korlátozás alá. Több mint 40%-uk azon az állásponton van, hogy csak akkor lesznek hajlandók cserélni, ha erre rákényszerítik őket. Szerintük a környezetbarát, lebomló termékek sokkal többe kerülnek, a vevők ezt nem hajlandók megfizetni.
Sok esetben az idegenkedésnek nem is csak anyagi oka van. A vevők sem mindig kedvelik az új eszközöket. A műanyag kiskanalakat például a legtöbb helyen fából készült eszközökre cserélték. A vékony lemezből kialakított kiskanál viszont nem formázható úgy, mint a műanyag. A kanálnak szinte egyáltalán nincs mélyedése, olyan, mint egy keverőpálcika. Fagylaltot például nem jó vele enni.
A kiszállítás miatt sokkal több a hulladék
Ha nincs a járvány, talán évek kellettek volna még a házhozszállítás igazi berobbanására. A korlátozások felgyorsították ezt a folyamatot. Az elmúlt két évben olyan vendéglők is házhoz szállították a termékeiket, melyeknél ez korábban elképzelhetetlen volt.
A kiszállítás terjedése jó a vállalkozónak, jó a futárnak és jó a vendégnek is. Egyedül a környezetünknek nem jó. A házhozszállítás sokszorosára növelte a műanyag szemét mennyiségét. Egyszer használatos műanyag dobozok tonnái kerülnek a hulladéklerakókba, így pedig lássuk be, nem sokat ér az egyéb éttermi műanyagok betiltása. Szívószálat nem adhatunk a vendégnek, a menü házhoz szállításakor viszont tömegével visszük a fedeles műanyag dobozokat. Ez így nem jó.
A probléma világszintű, nem csak nálunk létezik. A Forbes korábbi adatai szerint a világon évente 8,8 millió tonna műanyag szemét kerül az óceánokba. Ebben a mérhetetlen mennyiségű szemétben a zacskók és palackok után a harmadik leggyakrabban előforduló típus az éttermi hulladék: ételtároló dobozok, evőeszközök. Egy civil szervezet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint csak Budapesten évente 13 millió darab ilyen doboz fogy el. A korlátozások hatására úgy megnőtt a házhozszállítás aránya, hogy az elviteles dobozok forgalma megduplázódott.
Egyszer használatos csomagolás helyett dobozközösség
Az egyszer használatos termékek környezetszennyezőek, ám nem mindig tudjuk őket a megfelelő tartós termékkel pótolni. Az ételkiszállítás korábbi hagyományaira ne alapozzunk: az évtizedekkel ezelőtt ismert műanyag vagy még régebben az alumínium éthordók sem a környezetvédelmi, sem a gazdaságossági szempontoknak nem felelnének meg egykönnyen. Valami újat kellene erre a célra kitalálni, ami könnyen tisztítható és viszonylag olcsó megoldást jelent. És egyúttal rá kell venni a vásárlókat is arra, hogy az eldobható helyett a tartós megoldásokat használják inkább.
Van egy szervezet, amelyik évek óta foglalkozik a probléma megoldásával: ez a Felelős Gasztrohős Alapítvány. Ők azon dolgoznak, hogy az éttermekben is elszaporodjanak a környezetbarát megoldások, például csökkenteni tudjuk a felesleges csomagolóanyagot. Kidolgoztak és már az ország tucatnyi városában működtetnek egy rendszert, a RAKUN Dobozközösséget. A lényege: tartós, környezetbarát dobozokat biztosítani a kiszállításhoz, s mindehhez egy gazdaságilag is fenntartható megoldást nyújtani az éttermeknek.
A RAKUN középpontjában egy többször felhasználható, rozsdamentes acélból készült ételtároló doboz áll. Ez újratölthető, számtalan alkalommal újra felhasználható. Teljes életciklusa végén pedig maradéktalanul újrahasznosítható. A tető pedig újrahasznosítható műanyag. Ez egy kompromisszum ugyan, de ahogy írják, egyszerűen nincs olyan környezetbarát megoldás a tetőre, ami megfizethető és cseppmentesen zárható.
A vásárló a dobozért betéti díjat fizet, de nem is ez az igazi újítás. Egy néhány száz forintos betéti díj nem mindig ad elég motivációt arra, hogy visszavigyünk egy csomagolóanyagot. A vevő nemcsak betétdíjat fizet, hanem regisztrál, csatlakozik egy közösséghez. Amikor az ételt kiszállítják, akkor visszaadja az előző rendelés dobozát.
Mi tisztítjuk, nem a vevő
A másik innováció a dobozok tisztítása és cseréje. A régi éthordós rendszerben minden vevő vitte a saját éthordóját. Ez ma nem felel meg a higiéniai követelményeknek. Az étterem így nem tud felelősséget vállalni a csomagolás tisztaságáért, hiszen azt a dobozt a vevő mosogatta el otthon. A RAKUN ezt a problémát kiküszöböli. A vevő megkapja az ételt és visszaadja az előző napi, elöblített dobozt. A begyűjtött dobozokat az étterem mosogatja el alaposan, a saját higiéniai eljárása szerint. Így már felelősséget lehet vállalni a doboz tisztaságáért.
A rendszer működtetéséhez a tartós dobozokat kell beszerezni, s talán egy nagyobb teljesítményű mosogatógépre lesz még szükség. Bár ez utóbbi nem biztos, hiszen a begyűjtött dobozokat lehet délután, az éttermi holtidőben fertőtleníteni. Arra viszont ügyelni kell, hogy a NÉBIH szerint nem moshatók együtt a tányérokkal. A doboz szállító eszköznek minősül, időben az evőeszközöktől elkülönítve kell mosogatni.
Nézzük az árakat!
Egy lezárható tetejű, leveshez is használható műanyag ételtároló doboz darabonkénti ára nettó 25 forint körül van, hozzá a tető még pluszban kb. 15 forint. A környezetbarátnak mondott megoldások sokkal drágábbak. Egy komposztálható, teljes egészében lebomló, ám a korábbi dobozokhoz hasonlóan mikrózható ételtartó már nettó 60-80 forint körül vásárolható meg. Tehát legalább nettó 40 forint a költségünk, ha pedig zöld megoldást akarunk kínálni, akkor a felső határ a csillagos ég. A vevőnek ez bruttó 50-100 forint csomagolási díj, amit vagy kiszállÍtás címén csapunk hozzá a számlához, vagy ennyivel csökken a menü árrése.
A RAKUN nem eladja, hanem bérbeadja a dobozokat a vendéglőnek. Havi 100 forint egy doboz bérleti díja. A vevő is fizet érte bérleti díjat: havonta 500 forintot kell letennie érte dobozonként (ha egynél többet használunk, akkor már csak 400 Ft a dobozonkénti díj). Aki elveszíti a dobozt, vagy használhatatlanná válik, attól körülbelül 3 ezer forintot kérnek.
Jól láthatjuk, hogy a rendszerrel elsősorban a fiatalabb, környezettudatos vásárlói réteget célozhatjuk meg. Ők azok, akik magasabb díjat hajlandók fizetni egy zöldebb megoldásért, vagy éppen több figyelmet szentelnek valaminek, ha annak a környezet szempontjából van értelme. Persze macerásabb elmosni és cserére visszavinni a dobozt, mint beledobni a kukába. Nem mindenki fogja ezt vállalni.
A rendszer azért is jó, mert a kiválasztott vevőréteg nyelvén beszél. A pénzügyi működést például egy telefonos alkalmazás segíti. Letöltjük az alkalmazást, regisztrálunk, s a továbbiakban ez vonja le a havi díjakat. Így nincs veszteség és nincs vita: ha valaki a bérleti ideje lejárta után nem viszi vissza a dobozt, akkor az alkalmazás le is vonja érte a megfelelő összeget.
Egy ilyen rendszer a törzsvendégeket célozza. Aki egy alkalommal rendel ételt, az nem fog regisztrálni, neki nem is éri meg. A rendszeres megrendelések teljesítéséhez azonban ez egy igen jó alternatíva lehet.
A programról a rakun.hu internetes oldalon olvashatunk. Itt megtalálható a már csatlakozott éttermek listája is. És hogy mit jelent a név, a RAKUN? Egy igazán találó szójáték a mosómedve angol nevéből (racoon).
Nagy Csaba
