Növekvő bér- és rezsiköltségek, infláció, a pandémia miatt elmaradó bevételek. Erős az áremelési kényszer, de meg merjük lépni? Vajon befolyásolja-e a háborúval járó gazdasági válság a lakosság költekezési kedvét? Megnéztük, mi tapasztalható a piacon, mennyivel nőttek a szálláshelyek, vendéglátóhelyek költségei és terveznek-e idén áremelést.
A magyar szálláshelyeken már év eleje óta áremelkedést lehet tapasztalni, és a járvány lecsengésével további drágulás várható – ezt mutatják az egyik legnagyobb közvetítőcég, a Szallas.hu adatai. Jelenleg közel 70 százalékos az áremelkedés a tavalyi első negyedévvel összehasonlítva. Tavaly az első három hónapban az országos átlag 7.100 forint/fő/éj volt, míg idén eddig 12.000 forint/fő/éj. Az új vendégéjszaka átlagárak meghaladják a 2019-es számot is, akkor 8.519 Ft/fő/éj volt az átlagár, míg 2020-ban 9.283 Ft/fő/éj. Az árakban persze régiónként, településenként, szálláshelyenként lehetnek eltérések, de a járvány előtti adatokkal összevetve, 2019-hez képest is 60 százalékos a növekedés.
Nem csoda, hogy az árak felfelé mozdulnak. Nőttek a bér- és rezsiköltségek, az általános infláció, a pandémia miatt pedig elmaradtak a bevételek. Emellett sokan bővítették szolgáltatásaikat, felújítottak, beruháztak, és ezeknek a költségeit is érvényesíteni szeretnék a díjaikban. A növekvő kereslet is felfelé tolja az árakat. Van például olyan balatonfüredi szálloda, ahol 20–25–30 százalékos az átlagár növekedés a két évvel ezelőtti első 3 hónaphoz képest. De emeltek az áraikon a budapesti magánszállások is, a három évvel ezelőtti árakhoz képest 5-10 százalékkal. Nekik főleg a mosodai és takarítási szolgáltatások drágulása okoz problémát. Illetve le kell dolgozniuk az elmúlt két év mínuszait is úgy, hogy elfogytak a tartalékaik, ahogy sok hoteltulajdonosnak is.
Óvatosak az áremeléssel Szilvásváradon
– Csak azok élték túl az elmúlt két-három hónapot, akik óvatosak voltak tavaly, s megfelelő tartalékot képeztek az idei évre – vélekedett lapunknak Tari Szabolcs, a Szalajka Liget Hotel és Apartmanházak igazgatója. Ő a drágább energiát (gáz és áram), illetve a megnőtt bérkiadásokat említette nehézségként. – Aki ügyes volt, és közvetítőn keresztül még tavaly nyáron leszerződött az idei energiaárakra, számukra ez a tétel megduplázódott, akik kevésbé voltak ügyesek, azoknak megháromszorozódott, megnégyszereződött, vagy új szerződéskötés esetén akár megötszöröződött a tavalyi évhez képest – fogalmazott. Náluk az idén év elejétől egy 30 százalékos bér- és járulékköltség növekedés is jelentkezett. Kénytelenek voltak tehát árat emelni, amit két részletben hajtottak végre. A tavalyi utolsó negyedévben 10 százalékkal nőttek a díjaik, majd januárban újabb 10 százalékkal. Ezek az emelések azonban közel sem állnak arányban az energiaárak változásával – emelte ki Tari Szabolcs, hozzátéve, ha azt követnék, akkor azzal egyenesen aláírnák a vesztüket. – Próbáljuk energetikai beruházásokkal csökkenteni a terheinket, de ezek nem fedeznek mindent. Az áraink rugalmasak, követjük a trendet, és hónapról hónapra korrigáljuk ezeket az online felületünkön. A folyamatos élelmiszer áremelés a rendezvényeink esetében okoz kockázatot, hiszen most kell konkrét étkezési árakat megadnunk több hónapra előre – fogalmazott.
Óriási probléma a munkaerőhiány. Hiába keresnek embert a konyhára és az étterembe. És nem a bér miatt nincs dolgozó, hanem fizikailag tűntek el a szakemberek. – A covid időszakának elszegényedése, és a bizonytalanság felemésztette a vendéglátásban dolgozók bizalmát az ágazat felé – vélekedett az igazgató.
Az orosz-ukrán háború kapcsán megemlítette, hogy Szilvásváradon nem érzik a menekülthullámot, a vendégkörük 80 százalékban természetbe vágyó magyar, családos vendég. Viszont az első hosszú hétvégén elmaradtak a gyermekes családok, pedig egy iskolamentes időszakban megszokott náluk a 40-50 gyerek is. – Most 6-8 gyerek volt összesen, nem zsibongott a ház. Nagyon meg fogjuk érezni a hiányát annak, ha ez a réteg nem jön a jövőben. Most azt tapasztaljuk, hogy az egyéni vendégek bizonytalanok. Ezúttal nem egy láthatatlan vírustól kell félni, hanem a fejünk fölött zajló politikai csatározások eredményeitől – magyarázza Tari Szabolcs.
Mint mondja, körülötte sokan számítanak a tavalyihoz hasonló nyári szezonra, ő inkább realista, mert szerinte sok mindentől függ az utazási kedv. Hiába terveznek programokat az emberek, a közvetlen környezetünkben zajló társadalmi, politikai és gazdasági változások hatásainak mindenki ki van téve.
Van, ahol még nem nőttek a díjak
– Mi figyelemmel kísérjük az eseményeket, egyelőre maradtak az áraink, nem emeltünk. Figyeljük a beszállítóinkat, az alapanyagok és a szolgáltatások árait, de most még annyira nem látható a drágulás. Bízunk benne, hogy a háború mielőbb rendeződik, és nem szállnak el az élelmiszerek, alapanyagok és szolgáltatások árai – fogalmazott Balikó-Török Lívia, a badacsonyi Főnix Szálló tulajdonosa. Mint mondta, ha mindezek drágulnak, akkor nekik is emelniük kell a díjaikon. Kérdés, hogyan alakulnak az energiaárak, mennyibe kerül majd a klíma, a villany, a víz. A szálló tulajdonosa úgy véli, a legtöbb helyen még csak az inflációkövető áremelést építették be a szállásdíjakba.
Szerencsére náluk tavaly októberig nagyon jó volt a vendégforgalom, majd ez a covid helyzet miatt változott, de március elején újra elindultak a foglalások. A hosszú hétvége teltházas volt náluk, és húsvétra is sokan bejelentkeztek. Balikó-Török Lívia úgy látja, sokan csak pár nappal, vagy egy héttel előre foglalnak szállást egy hosszú hétvégére vagy ünnepi időszakra, és csak a nyári szezonra foglalnak korán. Náluk erre az időszakra már 70 százalékos a foglaltság, és főleg magyar vendégek érkeznek majd. – A háború és a covid őszi visszatérése befolyásolhatja az évet, de bizakodunk, hogy pozitívan alakul a turisztikai helyzet, mert az nem tartható sokáig, hogy fizessük a személyzetet is, ha nincs vendég. Ezzel pár évig el lehet vergődni, de egyre nehezebb lesz – hangsúlyozta a tulajdonos.
Mint mondja, ők is küzdenek a toborzással. Jelenleg négy főállású munkavállalójuk és egy vállalkozójuk van. Szeretnének felvenni egy új alkalmazottat, de alig jelentkezik valaki a hirdetésre. – Úgy érzem, csalódtak a turizmusban a munkavállalók. Akiket elküldtek, nem akarnak visszatérni a vendéglátásba, főleg nem szezonális, idény munkákra – jegyezte meg.
Akár 40-50 százalékkal is elszállhatnak az éttermi árak
A nyár elejére 40-50 százalékkal is megemelkedhetnek az árak az éttermekben, ha az üzemanyagár-stop megszűnik – vélekedett a Világgazdaságnak Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke úgy látja, egyelőre a vendéglátók nem akarják átlépni azt az árszintet, ami miatt már csökkenne a forgalmuk. Viszont ha nem akarnak tönkremenni, akkor 25-30 százalékkal muszáj lesz emelniük. Az emberek most még tudnak költeni, de nem lehet tudni, hogy a háborúval járó gazdasági válság mennyire fogja vissza majd a fogyasztást. Most egy családi ebéd négy személy esetén 15-20 ezer forintba kerül, de 25-30 ezer forintot már nem fognak kifizetni érte.
Szerencsés helyzetben van az a váci étterem, ahol a tulajdonos csúszó áremelést tud alkalmazni, és nem egyik pillanatról a másikra kell emelnie az árain. De ő – mint mondja – előrelátó volt. – Tavaly már sejtettem, hogy idén magas lesz az infláció, ezért építettem egy fagyasztó helyiséget, ahol hosszú lejáratú húsokat tartok. A drágább húshoz így mindig teszek hozzá ebből is, ezért nem egyik pillanatról a másikra jelenik meg az étlapon sem a drágulás – mesélte lapunknak. Mint mondta, a konyhában is igyekeznek a gázról átállni a villanytűzhelyekre, amivel hatalmas költséget tudnak megspórolni. Tavaly például az étterem gázköltsége egymillió forinttal volt magasabb, mint 2019-ben.
Náluk egy-egy étel ára 100-200 forinttal fog emelkedni, de többször lesz idén emelés. A tulajdonos úgy látja, más éttermekben 1.000-1.200 forinttal is drágulnak az ételek, hiszen ha valaki nem tud húst tárolni, akkor a megnövekedett beszerzési költséget kénytelen azonnal beletenni az árba. Emellett szerinte a minimálbér emelés is nehézséget jelent a vállalkozóknak, mivel nemcsak ezt kell kifizetni, hanem az erre rakodó járulékokat is.
Szilágyi Katalin
