Milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy vendéglátóként túléljük ezeket a hónapokat és esélyünk legyen talpra állni a nyitást követő időben? Nincs megbízható válasz, ám egy szakmai csoport megpróbált néhány hasznos javaslatot összegyűjteni.
Egy jól működő országban a mostanihoz hasonló teljes lezárás az állam és a vállalkozók közötti megállapodás révén képzelhető el. Az állam a járvány elleni védekezés részeként korlátozást vezethet be bármilyen területen, ez érthető. Csakhogy ezzel vállalkozók ezreit fosztja meg a kenyérkereset lehetőségétől. A kieső bevételt kötelessége lenne kompenzálni. Legfeljebb e kárpótlás mértéke lehet egyezkedés tárgya, vagy az ország gazdasági teljesítőképességének a függvénye.
Ehhez képest a magyar kormány lezárat egy egész ágazatot, gazdasági segítségként pedig azt javasolja az érintett vállalkozásoknak, hogy vegyenek fel hitelt a működésükre. Gyakorlatilag az állam a járvány elleni védekezés gazdasági költségeit így teljes egészében a bezárásra ítélt vállalkozásokkal fizetteti ki, miközben az állami hozzájárulás elenyésző.
Valós gazdasági segítségként a bértámogatással és a bérre rakódó közterhek elengedésével számolhatunk. Ennek a támogatásnak az a feltétele, hogy teljes munkaidős állásban maradjon az alkalmazott, akinek a kötelező bezárás miatt munkát sem tudunk biztosítani. A bértámogatás így nem jelent valódi támogatást. A támogatással együtt is több a fizetendő költség, mintha kényszerből elküldenénk néhány hónapra a dolgozókat. Az állam így nem segítséget nyújt, hanem a dolgozó állása védelmében teljesen felesleges költségek kifizetését terheli a vállalkozóra. És akkor még nem beszéltünk a vállalkozás többi költségéről: a rezsiről, az államtól vagy önkormányzattól nem függő, így fel sem függesztett bérleti díjakról, a lassan lejáró szavatosságú, a raktárban megromló italokról és alapanyagokról, a könyvelő díjáról, a pénztárgép működési költségeiről. Összességében arról a rengeteg fizetendő díjról és költségről, amik nyitvatartás nélkül is terhelik a kasszát. És nem beszéltünk még arról sem, hogy miből éljünk meg vállalkozóként addig, amíg az állam eltilt bennünket a foglalkozásunk gyakorlásától.
A legtöbb ország kompenzálja saját vállalkozóit azért a kárért, amit a lezárás okoz. Megtérítik a bevétel egy részét, akár felét, akár 80 százalékát, amit az állam kibír, hogy állampolgáraik ne menjenek tönkre, képesek legyenek fenntartani magukat.
A magyar kormány nem erre törekszik. Minden kötelezettség terhét azokra hárítja, akiknek korlátozza, visszafogja a tevékenységét.
Tudjuk jól, hogy ilyen helyzetben nem sokat érnek a különböző javaslatcsomagok, amiket ilyen-olyan szakmai szervezetek összeállítanak. Nem egyet olvastunk már az elmúlt hónapokban. A szervezetek tagjai leülnek, átgondolják és írásos formába öntik, hogy szerintük az ő szakmájuk képviselőinek mire lenne leginkább szükségük a nehéz hónapok átvészeléséhez. A túléléshez. Komolyan veszik ezt a feladatot, összeírják a javasolt pontokat és eljuttatják a kormánynak a dokumentumot. Aztán itt a vége, többet soha elő nem kerül a javaslatcsomag. A kormány pedig újra a hitelfelvétel lehetőséget dobja a csőd szélén táncoló vállalkozások elé.
Mindez most ezért futott át bennem, mert nemrég találkoztam a Magyar Vendéglátók Ipartestületének javaslataival. Öt vendéglátással foglalkozó, a hazai gasztronómia csúcsát jelentő szervezet képviseletében 11 szakember foglalta össze azokat a javaslatokat, amelyeket e szakemberek megoldásnak tartanak a veszteségek enyhítésére, a jelenlegi helyzet túlélésére és az újraindítás segítésére. Ne legyenek illúzióink: e javaslatok éppen ott végzik majd, mint az összes eddigi. A szakma pedig elégedjen meg a bértámogatással és az „ingyenhitellel“, s várja türelmesen, míg újra kinyithat, vagy meg nem jelenik valaki az ajtó előtt, aki jó áron felvásárolná az üzletét.
A szakmai javaslatokat mégis érdemes közreadnunk, bár úgy véljük, nem fogunk ezekkel a pontokkal a kormány intézkedései között találkozni. Fontos azonban megmutatnunk, hogy a fásult kétségbeesés ellenére is vannak hasznos, értelmes gondolatok, s nem rajtunk múlik, hogy ilyen reménytelen helyzetben kell várni a járványos időszak enyhülését.
A javaslatcsomagot készítő öt szervezet a következő volt: Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület, Stílusos Vidéki Éttermiség. Szerintük a következőkre lenne szükség a vendéglátó szakma túléléséhez.
- Bértámogatás. Az eddigi támogatást váltsa fel egy valódi 75%-os bértámogatás és teljes, azaz mind a munkavállalót, mind a munkáltatót érintő adó- és járulékmentesség 2021 januárjától egészen a működési tilalom végéig. A támogatás maximális összege a minimálbér 225%-a legyen.
- Felszolgálási díj. A bértámogatással érintett munkáltatók kaphassák meg a bértámogatás ideje alatt a 2019-es, azonos havi felszolgálási díjnak megfelelő összeget. Cél, hogy ezt szétoszthassák a dolgozók között munkaviszonyuk további megőrzése érdekében. A bérelemként adózottan kifizetett felszolgálási díj a munkavállalók munkabérének jelentős részét képezte.
- Bérleti díjak. Minden egyes olyan hónapban, amikor állami vagy önkormányzati ingatlanban lévő bérlemények után jogszabályi rendelkezés alapján nem kell bérleti díjat fizetni, a nem állami vagy nem önkormányzati tulajdonostól vendéglátás céljára bérelt ingatlan után a vállalkozás támogatásként kapja meg az igazoltan megfizetett bérleti díj 100%-át és a rezsiköltségek 50%-át. A többi hónapban a bérleti díj és rezsi fele legyen a támogatás.
- Bértámogatás a nyitást követően. Az újranyitást követő 6 hónapon keresztül a vállalkozás kapjon 50%-os bértámogatást, mellette a bérekre adó- és járulékmentességet. Erre azért van szükség, mert a működés újbóli beindítása időt és befektetést igényel, s rövid távon nem várható a korábbihoz hasonló szintű belföldi és nemzetközi turizmus. A gazdasági visszaesés miatt is alacsonyabb vásárlási és fogyasztási hajlandóság várható.
- Kitelepülés. Tegyék lehetővé, hogy ingyenesen lehessen asztalokat, székeket elhelyezni, fogyasztás és kiszolgálás céljából kitelepülni a vendéglátó üzletek előtti területeken, parkolóhelyeken a biztonságos távolság betartása érdekében. Biztosítsák a közterület ingyenes használhatóságát abból a célból, hogy a vendéglátóhelyek nyitott térben, minél nagyobb távolság betartása mellett tudjanak szolgáltatni. Az így rendelkezésre bocsátott közterületek és a teraszok után ne kelljen közterület-használati díjat fizetni 2021-ben.
- Gyorsítsák és egyszerűsítsék az engedélyeztetést. A teraszok használata és a teraszok árnyékolását és fedését célzó szerkezetek engedélyezése gyorsított eljárásban történjen (például, ha a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül nem érkezik válasz, az engedély megadottnak legyen tekintendő).
- Ösztönözzék a fogyasztást. A vállalkozások vendéglátóhelyi és rendezvénytartási fogyasztásának ösztönzésére töröljék el a reprezentációs adókat és járulékokat.
- Kieső árbevétel pótlása. Térítsék meg az érintett cégeknek a kieső árbevétel egy részét a veszteségek enyhítésére, illetve az újrainduláshoz szükséges többletköltségek fedezésére. Ennek összege lehetne a 2019-es valamint a 2020-as és 2021-es árbevétel különbözetének a 20%-a, ha az összehasonlítandó időszakok között legalább 50%-os visszaesés van. A bevételpótlásra az legyen jogosult, aki legalább a 2019-es létszám 75%-át megtartotta.
- A kötelező zárva tartás után a főétkezések idején ne korlátozzák a nyitvatartási időt.
A javaslatcsomag forrása a Magyar Vendéglátók Ipartestülete Facebook-oldala.
Nagy Csaba
