A kapkodva összeállított, csak a legszükségesebb információkat tartalmazó előírások alkalmazása rengeteg kérdést vet fel. Jogos az elbizonytalanodás, amikor arra kell válaszolni, hogy vajon a mi vállalkozásunkban hogyan is kell alkalmazni ezt vagy azt az előírást. Megpróbáljuk megválaszolni a felmerült kérdéseket.
Vendéglátó üzletek működése
Olvasónk pizzériát működtet, így jól tudja, hogy ők most csak elvitelre és kiszállítással árusíthatnak. Kérdése, hogy vajon rájuk is vonatkozik a kötelező este 7 órai zárás?
Nem, a rendelet csak az üzletek zárást írja elő este 7 órára. A vendéglátó üzletekben folyhat tovább a munka, de csak kiszállítással dolgozhatnak. A kijárási tilalom miatt a megrendelők nem mehetnek el este 8 után az elkészített ételekért. A pizzéria dolgozói viszont a kijárási tilalom alatt is mehetnek haza vagy munkába, s a korlátozás nem vonatkozik a futárra sem. Fontos, hogy a dolgozóknak rendelkezniük kell a munkáltatói igazolással.
Másik olvasónk dohányboltot üzemeltet, melyben kávézó is működik. Adhat-e ki italt, kávét elvitelre is a vevőknek?
Adhat, de este 7 órakor be kell zárnia. A rendelet külön megnevezi a dohányboltokat is, melyek nem tarthatnak nyitva este 7 és reggel 5 óra között.
Egy benzinkúttal egy épületben működik egy büfé is. A benzinkút működhet a tilalom alatt, így akkor a büfé is nyitva tarthat?
A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a benzinkutat és a büfét ki üzemelteti, pontosabban, hogy egy cég üzemelteti-e vagy sem. Hiába működnek egy légtérben, ha ez két külön vállalkozás, akkor külön szabályok vonatkoznak rájuk. Ha a büfé is a benzinkút része, akkor működhet vele együtt éjszaka is. Ételt, italt azonban helyben fogyasztani nem szabad, csak elvitelre szolgálhatók ki az utasok. Ha külön cégként működnek, akkor a büfének be kell zárnia este 7 órakor.
Egy kávézó működhet-e, ha csak elvitelre csomagolt itallal, kávéval szolgálja ki a vendégeket?
Sajnos, erre a kérdésre nem tudunk egyértelmű választ adni. A hivatalos koronavírus-oldalon például Schanda Tamás államtitkár arról beszélt az operatív törzs tájékoztatóján, hogy a vendéglátó üzletek ételt és italt elvitelre és kiszállítással árusíthatnak. Ugyanakkor a rendeletben már csak az elvitelre vásárolt ételek szerepelnek. Feltételezzük, hogy ez csak a rendelet hibája, egyszerűen kifelejtették a szövegből az italokat. De tény, hogy a jogszabály nem jogosít fel az italok kiadására.
Egy söröző a panzió területén belül, a recepció mellett működik. Üzemelhet-e a korlátozás ideje alatt?
A vendéglátó üzletek korlátozása nem vonatkozik a szálláshely saját vendégeire. A szálláshely étterme, büféje tovább működhet, ha ott kizárólag a szállóvendégeket szolgálják ki, külső vendéget nem.
Egy vállalkozó üzemi konyhát működtet, de más munkahelyek dolgozói is rendszeresen étkeznek nála külsősként. Rájuk hogyan vonatkozik a zárási kötelezettség?
A rendelet az üzemi konyhákat mentesíti a bezárási kötelezettség alól, ám ennek a pontos feltételeit nem tisztázta. Szó szerint a „munkahelyi étterem és büfé“ került a kivételek közé, további részletezés nélkül. Az iskolai menzákkal kapcsolatban azonban pontosították, hogy akkor maradhatnak nyitva, ha kizárólag az oktatási intézmény dolgozóit és tanulóit szolgálják ki. Ezt a megoldást lehetne alkalmazni a munkahelyi étteremre is: a korlátozás alatt ne fogadjanak külsősöket, csak a saját munkahely dolgozóit.
Tegyük hozzá, hogy munkahelyi étteremnek egy munkahely, vállalkozás területén zártan működő éttermet nevezhetünk. Ha egy ipari park területén működik egy önálló étterem, az nem munkahelyi étterem, mert nem zárt a működése, bárki bemehet oda ebédelni. Az más kérdés, hogy jellemző vendégköre a közeli cégekből kerül ki. Az ilyen étterem nem működhet a tilalom alatt.
Egy társaság szűkkörű családi eseményre bérelné ki az étterme egy helyiségét. 10 főig a korlátozás is engedi a családi rendezvényeket. Idegent nem engednek be, csak a családtagok jelennek meg. Ez így lehetséges a korlátozás alatt?
Nem lehetséges. A rendelet nem a kiszolgálást tiltja meg, hanem az üzletben való tartózkodást. Senki más nem tartózkodhat a vendéglőben, csak az ott dolgozók, vagy azok, akik az ételek átvételére érkeznek.
Szálláshelyek bezárása
Olvasónk magánszálláshelyet működtet, ahová most turisztikai céllal nem érkezhetnek vendégek. Kérdése, hogy oktatási célnak számít-e, ha a kollégiumok bezárása után sportakadémiai hallgatókat szállásol el, akiknek az edzések miatt a településen kell maradniuk?
Sajnos a rendeletben egyáltalán nem pontosították, hogy mi számít oktatási vagy üzleti célnak, így ennek eldöntése a szállásadóra marad. A felsőoktatás digitális tanrendre állt át, így a diákoknak nincs oktatással összefüggő indokuk arra, hogy a városban maradjanak. Más a helyzet a sportfoglalkozásokkal: ha az edzéseket a tilalom alatt is megtartják, akkor ezzel igazolható, hogy valóban oktatási céllal kell helyben maradniuk. Így kiadható nekik a szállás.
Csak a szállodákra, vagy más szálláshelyekre is vonatkozik-e a tiltó rendelet?
Természetesen minden szálláshely egyformán érintett a korlátozásokban. A zavart az okozhatja, hogy első bejelentésében a kormányfő arról beszélt, hogy a szállodákat is bezárják egy hónapra a védekezés miatt. A rendelet azonban már egyértelmű, abban minden szálláshely szerepel.
Hogyan ellenőrzik, hogy valóban csak üzleti és oktatási céllal érkező vendégeknek adunk-e szállást? Hiszen az utazás célját nem kell sehol sem regisztrálni.
Erre nem írtak elő semmilyen kötelező igazolási módot, ám az az érdekünk, hogy a szabályok betartását bizonyítani tudjuk. Azt javasoljuk, hogy az érkező vendégekkel töltessünk ki egy nyilatkozatot, melyben megjelölik utazásuk okát. Arra nincs jogosultságunk, hogy iratokat, igazolásokat kérjünk és vizsgáljunk, így kénytelenek vagyunk beérni a vendég írásos nyilatkozatával.
Mi számít üzleti célú utazásnak? Például egy házaspár arra az időre szállna meg egy vendégházban, amíg a frissen vásárolt saját lakásukat felújítják. Ez lehetséges a tilalom ideje alatt?
Sajnos, valószínűleg ez nem felel meg a feltételeknek. Azért csak valószínűleg, mert nem pontosította a rendelet, hogy mi fogadható el üzleti utazásként. Ám azt javasoljuk, hogy a munkaügyben tett, vagy vállalkozási célú utazásoknál húzzuk meg a határt, s a magáncélból érkező vendégeket utasítsuk el. De mivel arra nem kaptunk jogot, hogy minősítsük, ellenőrizzük az érkező vendég tevékenységét, ezért csak nyilatkoztassuk őt írásban arról, hogy utazásának célja üzleti természetű-e.
A szállodában edzőterem is működik, még fallabdázási lehetőség is van. Használhatják-e a vendégek?
Sajnos nem. Az edzőtermeket és hasonló létesítményeket zárva kell tartani. A rendelet külön kitér arra, hogy ha egy szálláshelyen működik ilyen jellegű szolgáltatás, azt a korlátozás alatt a vendégek sem látogathatják. A szálláshelyek edzőtermeit, fürdőit, wellness-részlegeit is zárva kell tartani.
Támogatások, kedvezmények
Tavasszal a bejelentett támogatások része volt az is, hogy a katás vállalkozások számára elengedték a kisadót az érintett hónapokra. Ez most is érvényesíthető?
Nem, a mostani kedvezményeknek ez nem része. Csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak utáni adókat nem kell befizetni, s részükre igényelhető a bértámogatás is. Nem csak a kisadó alól nem mentesítették a vállalkozókat, hanem minden vállalkozónak saját maga után változatlanul be kell fizetnie a közterheket.
A szálláshelyeken lemondott foglalás összegének a 80 százalékát kifizeti a kormány. Ezt hogyan lehet igénybe venni és milyen foglalásokra vonatkozik?
A visszatérítésre vonatkozó részletes szabályok egy másik rendeletben jelennek majd meg, de ezt még nem készítették el. Egyelőre annyit tudunk, hogy a visszatérítés a foglalások utáni nettó bevétel 80%-a lesz. A támogatást a meghiúsult foglalásokra lehet igényelni. Azaz nem jár visszatérítés, ha a vendég igénybe tudja venni a szállást.
