Olvasónk cége a kisvállalati adózással működik már évek óta. Egy szerencsétlen véletlen miatt azonban nemrég megbírságolták őket egy kisebb összegre – egy rendezvényen leesett a zárjegy egy üvegről, s a NAV nem fogadta el a magyarázatukat. Vajon ki lehet-e esni a kivá-ból egy ilyen adóhatósági ügy miatt? Vannak-e kizáró okok, melyek lehetetlenné teszik a kisvállalati adó választását?
A vállalkozás egy kóstoltatás során követte el azt a hibát, hogy nem ügyeltek az üvegeken található zárjegyekre. Az egyik leesett, s nem is sikerült megtalálni, amikor a NAV jövedéki ellenőrzést végzett. Rendnek kell lenni, így a felbontott üveget a NAV lefoglalta, a vállalkozót 30 ezer forintra megbüntette. Nem is a bírság a probléma: leginkább amiatt aggódnak, hogy a cég kiesik-e ezzel a kisvállalati adózás alól.
Az adózási formát egyetlen bírság miatt is bukhatjuk
A félelem jogos, hiszen más kedvező adózási formákat is el tud lehetetleníteni egy adóhatósági büntetés. A kisadózásból például az első években kiesett az a vállalkozó, akinek naptári negyedévek végén 100 ezer forintot meghaladó tartozása volt. Ez később enyhült, s csak év végén vizsgálták a tartozás nagyságát. Ugyancsak kizáró ok volt a kisadózásnál, ha a vállalkozó mulasztási, jövedéki bírságot kapott az adóhatóságtól számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért.
Hasonló feltétel érvényes ma is az átalányadózó egyéni vállalkozóknál. A kizárás okául itt csak a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért kapott mulasztási bírságot említi a törvény, más kizáró okot nem (1995. évi CXVII. tv. 55.§).
Sajnos ugyanezt, a kisadózásnál megismert feltételt tartalmazza a kisvállalati adóról szóló törvény is. A kisvállalati adózás megszűnik, ha az adózó terhére az adó- és vámhatóság jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg a következő okok miatt:
- számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért
- be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy
- igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért.
A törvény nem tartalmaz értékhatárt, így valóban már egyetlen üveg igazolatlan eredetű szeszes ital is alapot ad a kivá-ból történő kiejtésre, ha a jövedéki szabálysértésről jogerős döntés születik és a vállalkozást elmarasztalják. Így valóban nem a néhány tízezer forintos bírság az igazi büntetés, hanem a kedvezményes adózási mód elvesztése. A kisvállalati adóból kilépés ráadásul részben visszamenőleg történik: annak hatálya a NAV határozat véglegessé válását megelőző hónap utolsó napjával következik be (2012. évi CXLVII tv. 19.§ 5.bek. e. pont).
Az adótartozás is számít, de itt egymillió a határ
A NAV-bírság mellett az adótartozás is elegendő indok ahhoz, hogy a vállalkozás elveszítse a kivá-ra való jogosultságát. Itt azonban nem 100 ezer forintról van szó, mint korábban a kata esetében: a kivá-ból kitiltáshoz a cégnek egymillió forint adótartozást kell év végére felhalmoznia. Ebben az esetben visszavonják a kitiltó határozatot, ha az adóhátralékot a cég a határozat véglegessé válásáig megfizeti.
Az adóalanyiság megszűnése után a kiva 2 évig nem választható újra. A törvény mérlegelést, kedvezőbb elbírálást, méltányosságot nem tesz lehetővé. Ha a jogsértésről megszületik a végleges határozat, akkor már nincs mit tenni a kedvező adózásban maradás érdekében.
Sok a probléma a leváló zárjegyekkel
Az eset jól mutatja, mekkora kockázatot jelentenek a vendéglátásban a sokszor rossz minőségű, leváló zárjegyek. A zárjegyet úgy ragasztják az üvegre, hogy annak elszakítása nélkül ne is lehessen felbontani. Igen ám, de a felbontás során két részre szakadó papírnak továbbra is ott kell maradnia, a maradványoknak továbbra is olvashatóknak kell lenniük. Ennek nem mindig lehet eleget tenni, mint azt olvasónk esete is mutatja. A használat során a szakadt maradványok könnyen leesnek. Ez azzal jár, hogy ellenőrzés során nem lehet az üveget megfelelően azonosítani, ami bizony a jövedéki törvény megsértését jelenti. Ilyenkor a felbontott üveget nem is szabad tovább forgalmazni. El kell különíteni a többi árutól, nem is lehet egy térben a felszolgálással. A leváló zárjegyről pedig bejelentést kell tenni az adóhatóságnak. Nyilván ezeket a lépéseket gyakran nem járják végig a felszolgálók, akik rendszeresen küszködnek a rosszul ragasztott, leváló zárjegyekkel. Inkább megpróbálják visszaragasztani az üvegre a címkét. De vigyázzunk, ez is szabályellenes, ezért is büntethet az adóhatóság.
A problémát a NAV is elismeri, s egy néhány évvel ezelőtti ígéret szerint az ellenőrök igyekeznek is rugalmasan eljárni. Megvizsgálják, hogy az üvegen vagy a kupakon láthatóak-e a zárjegy maradványai, vagy legalább a korábbi ragasztás nyoma. Ha a zárjegymaradványok alapján a forgalomba kerülés körülményei nem azonosíthatóak, akkor azt a címkén látható adatokból igyekeznek leszűrni. Mellette a termék beszerzési okmányait fogják megvizsgálni. Ez azonban jogszabályban nincs leírva, így ha nem akarnak elnézőek lenni, akkor továbbra is ragaszkodhatnak az élettől eléggé elrugaszkodott papírformához.
Nagy Csaba
