A sikeres vendéglátók és szállásadók szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Keresés

Sok a félreértés a januártól kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítással kapcsolatban, elsősorban a rendelet nem egyértelmű megfogalmazásai miatt. Cikkünkben körüljárjuk, kit érint ez a kötelezettség, mikor kell egy vállalkozásnak megkötnie ezt az új előírás szerinti biztosítást. 

Január eleje óta rengeteg biztosító dolgozott ki ajánlatot a vállalkozások új kötelezettségére, a környezetvédelmi felelősségbiztosításra. A gyanúnk azonban az, hogy sokkal kevesebb vállalkozásnak van erre szüksége, mint az elsőre látszott. 

A nem túl egyértelmű jogszabályokból most azt látjuk, hogy csak annak a vállalkozónak vagy cégnek kell környezetvédelmi biztosítást kötnie, akinek eddig is volt hulladéknyilvántartási, bejelentési kötelezettsége.(A minisztériumtól is kértünk állásfoglalást, ám ez még nem érkezett meg.) Aki a szemetét a közszolgáltatás keretében szállíttatja el, vagy az ételmaradékra kötött külön szállítási szerződést, annak nem lesz tennivalója, nem kell felelősségbiztosítással rendelkeznie. Hiszen nem kell mérnie sem a termelt hulladék mennyiségét, így nem is tudja megállapítani, hogy átlépte-e a 2 tonnás határt vagy nem

Miért?

Az új előírást először a november végén megjelent, 271/2023 számú kormányrendelet tartalmazta. A zavart fokozza, hogy ezt a kormány még a hatályba lépés előtt megváltoztatta. A rendelet hatályba sem lépett, írtak helyette egy újat. Január másodikától tehát a december 29-én kiadott 681/2023-as kormányrendelet tartalmazza a szabályokat. 

Ez a rendelet többféle kötelezettséget is előír a hulladék szállításával, gyűjtésével, feldolgozásával foglalkozó vállalkozások számára. Minket most nem ez érdekel, hanem kizárólag a hulladéktermelő vállalkozásokra kiterjesztett környezetvédelmi biztosítás.

A rendelet szerint a biztosítást a hulladéktermelő gazdálkodó szervezet köteles megkötni, ha bármely telephelyén a képződött és birtokolt hulladék éves mennyisége meghaladja

Ezt az osztást már elvégeztük többször is. A nem veszélyes hulladék éves, két tonnás határértéke heti 38 kilogramm hulladékot jelent. Ennyi bőven keletkezik egy átlagos kisvállalkozásnál. Egy büfében, étteremben ennél jóval több is összejöhet. 

De vizsgáljuk meg alaposabban, hogy mit jelent az a megfogalmazás, hogy „hulladéktermelő gazdálkodó szervezet“. A rendelet itt a hulladéktörvényre mutat. A 2012. évi CLXXXV. számú új hulladéktörvény azonban szintén kifelé mutat, egy kormányrendeletre. A törvény szerint hulladéktermelő többek között az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik (itt vannak még más esetek is, de azok már hulladékgazdálkodási tevékenységre utalnak, az most nem tartozik a kérdésünkhöz). A kérdés az, hogy itt vajon melyik kormányrendeletről lehet szó. Ami szóba kerülhet, és a törvény 2012-es évszáma alapján logikusnak is tűnik, az a 309/2014-es kormányrendelet. Ez a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szól. 

Az itt olvasható előírás lényege, hogy a vállalkozónak fel kell mérnie a vállalkozása során keletkező hulladék mennyiségét. Erről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás alapján pedig a hatóság számára rendszeres adatszolgáltatást kell teljesítenie, azaz be kell számolnia arról, hogy milyen típusú hulladékból mennyi képződött a telephelyén. Talán már nem meglepő, de ebben a rendeletben köszönnek vissza a környezetvédelmi biztosítással kapcsolatban is meghatározott számok. Annak kell ugyanis a hulladékmennyiségről adatszolgáltatást készítenie, akinél a képződött mennyiség eléri pontosan ugyanazokat az értékeket:

Van azonban itt még egy feltétel: ez az egész nyilvántartás és adatszolgáltatás nem vonatkozik arra a hulladékra, ami a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozik. Lássuk, mi tartozik ide!

Hulladékszállítás közszolgáltatásként

Magyarországon mindenkinek kötelező a szemét elszállítására szerződéssel rendelkeznie. Pontosabban ez a kötelezettség elsősorban az ingatlanokra vonatkozik. Bárki is az ingatlan tulajdonosa, szerződnie kell a szemétszállításra akkor is, ha semennyi szemete sincs. Legyen az magánszemély vagy vállalkozás, legalább a heti egyszeri ürítést ki kell fizetnie. Ez a hulladékszállítási közszolgáltatás. Ilyen szerződést köthet magánszemély és vállalkozás is. A magánszemély és a vállalkozó közszolgáltatási szerződése között abban van a fő különbség, hogy a magánszemély rögzített, rezsicsökkentett árat fizet, vállalkozásnak pedig magasabb, piaci árat fognak kiszámlázni. 

Heti egyszeri ürítést kell kifizetni akkor is, ha nem is lakik senki sem az adott címen. Abban azonban már van az ingatlan használójának döntési joga, hogy mekkora edény ürítésére akar szerződni. A legkisebb kuka sok helyen a 120 literes, de köthető szerződés akár 6 köbméteres konténerre is. 

A vállalkozások egy részének ez tökéletesen megfelel. Egy 240 literes kuka heti kétszeri ürítésével évente majdnem 25 köbméter hulladékot tud elszállíttatni a közszolgáltatás keretében. Ez bőven meghaladhatja a 2 tonnát, és ez még nem is a legnagyobb kukaméret. Tehát a vállalkozásnak valójában már rég nyilvántartást és adatszolgáltatást kellene teljesítenie, ha csak a mennyiséget néznénk. De nem kell, mert nem kötött külön szerződést, a szemetét a közszolgáltatás keretében szállíttatja el. A kötelező felelősségbiztosítási kötelezettség pedig nem vonatkozik a közszolgáltatás keretében elszállított hulladékokra.

Külön szerződéssel

Ha a vállalkozás nagyobb mennyiségű hulladékot termel, akkor külön szerződnie kell annak elszállítására is. Ezek azok az elkülönítve gyűjtött hulladékok, melyeknek a gyűjtésére, szállítására a MOHU-val ősszel szerződni kellett. Itt már nem egyben van minden kommunális szemétként, hanem külön gyűjtik a papírt, fémet stb. és persze az éttermi hulladékot is, de utóbbira még visszatérünk.  

Ez már nem a közszolgáltatás terepe. A vállalkozónak erre áttérni azért lehet jó, mert a kuka ürítése sok pénzbe kerül, a külön gyűjtött és elszállított hulladékért meg akár még ő kaphat valamennyi pénzt. Ha tehát a vállalkozás nem akar a külön gyűjtéssel és az ezzel járó nyilvántartásokkal foglalkozni, akkor közszolgáltatásban szállíttatja el a szemetét. Ez drágább, de nincs adminisztrációja. 

Kell-e számolni az ételmaradék, konyhai hulladék mennyiségét?

A fentieket olvasva az éttermek, vendéglátóhelyek üzemeltetői gondolhatják, hogy őket sújtani fogja az adatszolgáltatás és így a biztosítás is. Hiszen az éttermi hulladékot, ételmaradékokat külön szerződés keretében fogják tőlük elszállítani. 

Figyelembe kell vennünk azonban a hulladékok besorolását is, amiről egy újabb jogszabály rendelkezik. Ez a 72/2013 VM rendelet. A rendelet különböző főcsoportokba sorolja a hulladékfajtákat. Az utolsó, 20. számú csoport a települési hulladék, melybe bele kell érteni a háztartási hulladékhoz hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékot is. Ha ennek a további részletezését nézzük, akkor ott találjuk a biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladékot, illetve az étolajat és zsírt is. Ezeket a hulladékfajtákat tehát a lakossági szeméttel egy kategóriába kell sorolni akkor is, ha a vendéglő külön gyűjti és külön szerződés alapján szállíttatja el. 

Ide kell citálnunk még egy rendeletet, ez pedig a 309/2014 kormányrendelet. Ez írja le részletesen  nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályokat. Ebben azt olvashatjuk, hogy nem kell nyilvántartást vezetnie a hulladéktermelőnek a gyűjtőhelyen átadott, vagy a gyűjtőedénybe helyezett települési hulladékról. Azaz akár a rendes kukába rakjuk a maradékot, akár külön jönnek érte, a konyhai maradék mindenképpen települési hulladéknak számít, amiről nem kell nyilvántartást vezetni. Márpedig ha nincs nyilvántartás, akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettség sem, és nincs mi alapján előírni a biztosítási kötelezettséget. 

A biztosítás kérdésével tehát most az foglalkozzon, aki nyilvántartást is vezet a termelt hulladék mennyiségéről és erről adatszolgáltatást is teljesít. 

Nagy Csaba