A szakmában futótűzként terjedt, hogy ez évtől újabb „bőrt” húznának le rólunk környezetvédelmi felelősségbiztosítás címén. Sok volt a bizonytalanság, a kormányablakok sem voltak egységes állásponton, ezért a minisztériumtól kértünk állásfoglalást. Kiderült, szerencsére nem eszik olyan forrón a kását.
Vendéglátós körökben nagy riadalmat keltett az a kormányrendelet, mely január 1-jétől előírja a környezetvédelmi felelősségbiztosítást azoknak, akiknél évente veszélyes hulladékból legalább 200 kg, vagy nem veszélyes hulladékból legalább 2.000 kg keletkezik (271/2023.). Utóbbi hetente csupán 38 kilót jelent, amit még egy kisebb vendéglátó egység is vígan megtermelhet.
Év végén még kormányhivatalokban sem tudtak egységes felvilágosítást adni, hogy a vendéglátók kössenek vagy ne kössenek környezetvédelmi felelősségbiztosítást. Néhol azt mondták, hogy az új jogszabály érvényes lesz a vendéglátóhelyekre is, máshol meg azt, hogy csak a hulladékbevallásra kötelezett vállalkozásokra fog korlátozódni. Ezért a hulladékgazdálkodást felügyelő Energiaügyi Minisztériumhoz fordultunk állásfoglalásért. Ha röviden akarjuk a válaszukat összefoglalni, akkor a vendéglátóhely, mint hulladéktermelő csak abban az esetben kötelezett környezetvédelmi biztosítás megkötésére, ha adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
Mi nem számít bele a 2000 kilóba?
Egy vállalkozást, mint hulladéktermelőt, akkor terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ha a telephelyén évente képződött és birtokolt hulladék mennyisége meghaladja nem veszélyes hulladék esetén az évi 2 tonnát (309/2014.kormányrendelet). Az évi 2 tonnába viszont nem tartoznak bele a következők:
- a helyi szemétszállító cég kukáiba, szelektív gyűjtőedényeibe elhelyezett és így elszállított hulladék,
- a zöld, vegyes, illetve az elkülönítetten gyűjtött hulladék, ha mi magunk adjuk át a gyűjtőhelyen, vagy azt egy kihelyezett gyűjtőedénybe tesszük (385/2014. kormányrendelet, ill. Hulladéktörvény).
- A Hulladéktörvény hatálya nem terjed ki az állati eredetű melléktermékekre, illetve a belőlük származó feldolgozott termékekre sem (pl. ételmaradékokra). A vendéglátóipari egységeknek a 45/2012. VM rendelet szerint ennek szállítására és kezelésére szakosodott szállítóval kötött szerződéssel kell rendelkezniük. Vagyis ez szintén nem tartozik bele az évi 2 tonnába.
A helyzet tehát egyáltalán nem olyan súlyos, mint ahogy az első pillanatban látszott. A minisztérium lapunknak adott állásfoglalása szerint egy vendéglátó egységnek kizárólag csak abban az esetben kell környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötnie, ha a fentiek figyelembe véve is meghaladja az általa termelt nem veszélyes hulladék mennyisége az évi 2000 kg-ot. Ennek azért, valljuk be, nem sok az esélye, pláne egy kisebb vállalkozás esetén. Talán csak az igazán nagy, például közétkeztetéssel foglalkozó cégek lehetnek érintettek.
Őri András
