Lehet egy kérdésem? – Kérdezz-felelek szakértők között
Sorozatunkban a turisztika, vendéglátás területén dolgozó szakemberek tesznek fel egymásnak a szakmát érintő aktuális kérdéseket.
Márciusban aki válaszol és kérdez: Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Mit tanultunk a járványból? „Mire világított rá a koronavírus járvány a turizmusban, amit másképp kell majd csinálnunk, ha újraindul az ágazat?”
Sok dologra rávilágított, de mi mindannyian, akik a turizmusban dolgozunk, abban bízunk, hogy ez a pandémia egy egyszeri történet, és talán a mi életünkben többet nem fordul elő. A forgalmat tekintve a több éves csúcsok, kisebb visszaesések után nem számoltunk egy teljes leállással. A járvány rávilágított arra, hogy tulajdonosi, üzemeltetői, bérleti oldalról oda kell figyelni arra, hogy a korábbinál nagyobb tartalékokat képezzünk, ami elég nehéz. Bármilyen komolyabb esemény történik, tartalékkal jobban kibírunk egy válságos időszakot.
A másik fontos dolog a rugalmas döntéshozatal. Tavaly még sokan bizonytalankodtunk, hogy mi legyen, hogyan csökkentsük a költségeinket, küldjünk-e el dolgozókat. Most már ezzel kapcsolatban van egy tapasztalatunk. Ma már biztos másképp döntenénk egy csomó dologban, mint ahogyan azt tavaly márciusban, áprilisban vagy akár ősszel tettük.
Elkezdődött egyfajta gondolkodás arról is, hogyan lehetne esetleg kevesebb emberrel, több technikával bizonyos feladatokat ellátni a turizmus-vendéglátás egyes területein. Például a konyhai feladatoknál a legmodernebb gépekkel ki lehet váltani munkaerőt, vagy a recepción bizonyos folyamatokat digitalizálni lehet. A szállodákban megpróbálnak majd az online bejelentkezéssel élni, hogy minél több adat automatikusan kerüljön be a rendszerbe, kevesebb érintkezésre legyen szükség. A közösségi média és az online felületek pedig az értékesítést alakíthatják át. Ez a folyamat felgyorsulhat, de remélem, hogy az élőmunka nagy részét nem fogja más pótolni, hiszen a mi szakmánk mégiscsak az emberi kapcsolatokról szól.
A járvány megmutatta azt, hogy bár a mi szakmánk nem annyira tud távmunkában működni, vannak olyan adminisztratív területek – pénzügy, könyvelés, értékesítés bizonyos részei -, amelyeket részben lehet otthonról is végezni. Ezt most begyakoroltuk. Korábban is probléma volt, de a járványhelyzet felerősítette, hogy miként tudjuk ezt az ágazatot vonzóvá tenni, hogy minél többen visszatérjenek, ezt a szakmát válasszák. Ez lesz a legnagyobb kihívás, hogy embereket toborozzunk a szakmába, akik elvégzik a munkát.
Még nem tudjuk felmérni, hogy a Covid utáni élet mennyivel lesz másabb, mint előtte. Az alaphelyzet nem lesz más: az emberek szeretnek utazni, jönni-menni, találkozni, jókat enni, szép helyeket látni. Ez megmarad, a technikai részben lehetnek változások. Egy biztos: aki nem lesz most rugalmas, az elveszik az újraindulásnál. Bízom abban, hogy átmeneti időszak lesz az, amikor csak oltási könyvekkel lehet utazgatni. De ehhez is európai uniós összefogás kell. Egyelőre nem látom azt, hogyan lehet ezt egységesíteni a különböző vakcinákkal és elképzelésekkel. De ha oltásigazolások lesznek, akkor ehhez fogunk alkalmazkodni. Megtanultuk az elmúlt egy év alatt, hogy nekünk most mindenhez alkalmazkodnunk kell, és mindennek örülni kell, csak már jöjjenek a vendégek. Szerencsére nincs pánik a szálláshelyek többségénél. De nemcsak a járványnak kell elmúlnia, hanem a pszichés hatásának is. Idő kérdése amíg mindenki megnyugszik, és feldolgozza, ami történt, és hogy túl vagyunk ezen. Ezután tudunk visszatérni egy olyan időszakhoz, amikor mindenki racionális döntéseket tud hozni. Bízom benne, hogy néhány év múlva hasonló szintű turizmus állhat vissza, mint 2019-ben volt.
Molnár Judittól, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnökétől kérdezem: Mit gondol, a szervezett beutaztató turizmusnak a járvány után milyen lehetőségei lesznek, van-e létjogosultsága? A pandémia változtatott-e ezen a folyamaton?
Szilágyi Katalin
