Sok kérést kaptunk, hogy írjunk a különböző fűtési megoldásokról, hasonlítsuk össze őket. Nem csoda: az energiaárak emelkedése miatt rengetegen igyekeznek átgondolni, hogy érdemes-e fűtéskorszerűsítésbe kezdeni, a meglévő rendszert átalakítani vagy lecserélni egy jobbra. Lássuk tehát: mit kell mérlegelni, mielőtt többmilliós fűtéskorszerűsítésbe kezdenénk, és miben érdemes gondolkodni! A következő cikket Bata Józseftől, a Budaklíma cégvezetőjétől kaptuk, és segít eligazodni a fűtési lehetőségek közötti választásban.
Mit kell mérlegelnünk, mielőtt belevágnánk a korszerűsítésbe?
Egyre többen érdeklődnek az ingatlanuk fűtési rendszerének korszerűsítése és megújuló energiákkal történő fűtése/hűtése iránt. Van, amikor akár az energiatakarékosság, akár a nem megfelelő komfort miatt érdemes egy működőképes fűtési rendszert is kiváltani. A kiválthatóság azonban nagymértékben függ a meglévő fűtési rendszertől: vannak, amik csak borzasztó költségesen válthatók ki energiatakarékosabbra, egyes rendszerek pedig nem is alkalmasak az átalakításra.
Már egy kisebb, családi ház méretű ingatlan teljes fűtését kicserélni, hőleadókkal és hőtermelővel együtt, is elérheti a tizenmilliós nagyságrendet. Ennek már sok esetben beláthatatlan a megtérülése. Márpedig 15-20 év fölött megtérülő rendszerrel nem érdemes számolni. Ennyi idő alatt a most még új rendszerelemek is elavulnak, és legalább egy, de akár több technológiai ugrás is megtörténhet. Lássuk, az egyes fűtési rendszerekből mire érdemes váltani, miben nem érdemes gondolkodni!
Klímás és hőszivattyús fűtés
Egy most épülő új épület esetében már nem kérdéses, hogy levegő-víz hőszivattyúra érdemes kiépíteni a fűtést. Ez a levegőből nyeri a hőmérsékletváltozáshoz szükséges hőmennyiséget és egy vizes fűtési rendszerre adja át. Miért jó? A fűtési rendszerünk egy nagyon egyszerű és jól, hatékonyan működő egység lesz. Kis túlzással leteszünk egy dobozt a ház mellé, amit összekötünk a házban a vizes rendszerrel és indulhat a fűtés. Minimális az adminisztráció, nem kell külön közművet (gázt) bevezetni, terveztetni, kicsövezni, engedélyeztetni és kéményt építeni. Tehát a hivatali macerát az elvárható szintre lehet minimalizálni, és később sem vegzálnak majd a hatóságok, mint a gázos, kéményes rendszereknél olyan szívesen teszik.
Meglévő fűtésrendszer cseréjénél vagy bővítésénél már nem ennyire egyszerű rábólintani a hőszivattyúra, ugyanis a hőszivattyú egy alacsony hőmérsékletű melegvizes rendszer, így radiátoros fűtéshez nem igazán jó. Amíg a hőszivattyú 30 fok előremenő víz esetén dolgozik hatékonyan, addig a radiátorokhoz 60-70 fokos víz szükséges, különben a radiátor felület nagyságát extrém módon növelni kellene, hogy elegendő legyen a hőleadó felület. Tehát a hőszivattyú mellé a padló-, fal- és mennyezetfűtés a megfelelő hőleadó a nagyságánál és elhelyezkedésénél fogva is. A 80-90 es években épült házakban viszont sajnos a legjellemzőbb a radiátoros fűtés, ennek a teljes cseréje, vagy akár az utólagos padlófűtés kialakítása már horribilis költségekkel járna.
Ezen a helyzeten tudnak segíteni a modern, hőszivattyús rendszerű klímák, amelyek pontosan úgy működnek, mint egy mini hőszivattyú, csak éppen víz helyett az ingatlan levegőjét fogják fűteni, és kellemes pluszként nyáron hűteni is.
Tökéletes alternatívája egy nagy hőszivattyúnak, és nem kell a meglévő rendszert sem cserélni. Amíg a hőszivattyú nem feltétlenül alkalmas az ingatlan hűtésére – mert egy padlófűtésre nem lehet a hideg vizet rákötni nyáron, nem komfortos (legfeljebb mennyezet és falfűtésre), addig a klímával fűtés nagyon egyszerűen átváltható hűtésre is, minden kiegészítő nélkül. Tehát abban az esetben, amikor radiátoros fűtést szeretnénk átalakítani, érdemes klímával bővítenünk a rendszert, akár a meglévő fűtés meghagyásával.
Egyre gyakoribb, hogy azért akarják kiváltani a gázfűtést, mert a kémény elöregedett, nem bélelt és nem is bélelhető. Akár több milliós költsége is lehet egy ilyen kéményfelújításnak, főleg egy sokemeletes régi bérház esetében. Ilyenkor a klímával való fűtés a legkézenfekvőbb, főleg, ha a hőszivattyú-telepítésnek nem megfelelőek a feltételek, és elég hely sincs a kiépítéséhez.
Geotermikus fűtés, talajszondás hőszivattyú
Töprengtem rajta, hogy megírjam vagy sem, de talán gondolatébresztőnek megosztok pár információt. A hőszivattyúk első nagy generációja a talajszondás fűtésként érkezett el hozzánk, viszont a horribilis bekerülési költségek mellett nem várt problémák is előfordultak sajnos. Az, hogy ha nem táplálunk vissza meleget is a szondához nyáron, akkor kihűlhet a terület, és egyre rosszabb hatásfokkal üzemel majd a berendezésünk, mivel nem lesz meg a szükséges hőmennyiség lent a földben. Én magam nem telepítettem ilyen rendszert, tehát csak kollégáktól tudom, hogy közel sem annyira hatékony és szabályozható, mint akár egy levegő- vizes hőszivattyú, és bizony van olyan ház, ahol a téli benti 18 fokot is nehéz előállítani, ami nem nevezhető komfortosnak.
A levegő-levegő és a levegő-víz hőszivattyúk elterjedésével egyre ritkább az igény a költséges talajfúrós vagy kútépítős, vízelnyeletős rendszerekre, mivel nem belátható távolságba került a megtérülése egy ennyire komoly beruházásnak.
Kandalló, vízteres kandalló
A 2000-es évek elején nagyot mentek a piacon a kandallók, vízteres kandallók, mint alternatív fűtési megoldás a gáz mellett. Főleg az ukrán gázválság kapcsán vásárolták többen, mint kiegészítő berendezést, „ha elzárják a csapot” alapon. Közben a piac átárazta a kandallók gazdaságosságát: a tüzifa a háromszorosára drágult ebben az időszakban, és a 70-80%-os hatásfokú kandalló a napi használatban már nem versenyképes sem a gáz, sem pedig az elektromos, hőszivattyús rendszerekkel. A kandallós fűtésből, a romantika mellett lassan kijózanodnak a felhasználók, ugyanis milyen meglepő, folyamatosan pakolni kell fával, amit készletezni, szárítani kell minden évben, utána pedig hamuzni, és amit senki nem mondd el: füstszag van tőle.
Norvég elektromos panel
Imádom ennek a terméknek a marketingjét! Egyszerűen zseniális ahogyan megtévesztik vele a gyanútlan fogyasztókat. A neve is szuper, norvég, mert ugye ott hideg van, tehát rossz már nem lehet! Elektromos és panel, vagyis olyan modern valami!
100%-os hatásfok, persze, mint egy olajradiátornak, tehát 1kW villanyból lesz 1kW hőenergia, mindez ködösítve megfogalmazva a leírásokban, mert felvállalni nagyon nehéz ezt a rettenetesen pocsék és pazarló rendszert. A klímák és hőszivattyúk 4-6x-os hatékonyságához képest az elektromos panel egy az egyben alakítja az áramot meleggé, ami minden, csak nem gazdaságos fűtés. Csak és kizárólag ott ajánlható, ahol minden más fűtésnek van valami technikai megvalósítási akadálya.
Elektromos padlófűtés
Kb. ugyanaz, mint az elektromos panel, 1 kW villanyból csinálunk 1 kW meleget, egy fűtőfóliával a burkolat alatt. Ami szimpatikus benne, hogy könnyen lerakható, és a lábnál kellemes a meleg érzet. A lerakása is gazdaságos, de az üzemeltetésben itt is komoly villanyszámlákra kell számítani. Tehát csak akkor lehet szempont, amikor a felújítási keretbe nem fér bele egy gazdaságos fűtés, de a meglévőt fel kell számolni valamiért: kémény, konvektorok, régi cirkó stb.
Pelletkazán
A pelletkazánokkal testközeli élményeim vannak, még az olasz gyárban is jártam, ahol gyártják őket, mivel cégünk is eladott párat a 2000-es évek elején. Teljesen magamtól hagytam fel a forgalmazással, mert ez a fűtési rendszer pontosan olyan kompromisszumokkal terhelt, mint a fás kandalló, bár annál azért jóval kényelmesebb.
A bekerülési költsége viszont a sokmilliós kategória, illetve ami nagyobb probléma, az a fapellet beszerzése és az egyenletes minőség biztosítása. Ugyanis pelletből nincsen elég választék a piacon. A mezőgazdasági pelletek a magas szilícium-karbid tartalmuk miatt nem alkalmasak a fűtésre, elkoszolják az égőfejet. A tiszta, hántolt fapellet pedig annyira dinamikusan drágult, és olyan szűk volt a piacon elérhető készlet, hogy tisztán látszódott a hazai felhasználás zsákutcája. Pedig egy időben mindenki azt hitte, ez lesz az új bioüzemanyag. Hát nem ez lett. Az alapelv az volt, hogy a gázvezeték nélküli részeken épült házakban is legyen megfelelő fűtés, de a hőszivattyú kiszorította a piacról nagyon rövid idő alatt.
Felújítás, energetikai korszerűsítés esetén tehát a legjobb választás a klíma, a hőszivattyú vagy kondenzácós gázkazán lesz. Számítások szerint egy korszerű kondenzációs gázkazán éves fűtési költsége az, ami megközelíti a normál díjszabás szerinti árammal üzemeltetett hőszivattyú költségét. Minden egyéb fűtési mód költsége lényegesen magasabb, akár ötszöröse is lehet. Így érdemes a fűtési rendszer átalakítása, bővítése előtt alaposan átgondolni és összehasonlítani, hogy az adott ingatlanban melyik rendszer lesz előremutató megoldás a kiépítési költségek összevetésével és a várható avulással is számolva.
Bata József, cégvezetõ – Budaklíma
