Állandó rovatunkban a turisztika, vendéglátás területén dolgozó szakemberek tesznek fel a szakmát érintő kérdéseket egymásnak. Márciusban, aki válaszol és kérdez: Dr Mörk László, a Magánszállásadók Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
E havi kérdésünk: 2022. január 1-én indult a szálláshelyek minősítése. Mik az eddigi tapasztalatok?
Január elsejével csak a szállodák és a panziók minősítése kezdődött meg. Mi, magánszállásadók, beleértve a falusi turizmusban érdekelteket is, majd csak 2023. január 1. után kerülünk sorra. Addig kell ugyanis kötelezően igényelniük az első szálláshely-minősítésüket mindazoknak, akiknek 2021. december 31-ig a helyi jegyző már nyilvántartásba vette a szálláshelyüket. Habár a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Egyesület honlapja szerint már 53 magánszállásnak van minősítése, de Szövetségünkhöz még sem a minősítő eljárás kezdeményezése, sem az eljárás lefolytatása kapcsán nem érkezett visszajelzés.
Túlzóak az elvárások
A ránk vonatkozó végleges minősítési kritériumokkal kapcsolatban, legalábbis reményeim szerint, a tárgyalások még folyamatban vannak. A jelenlegi elvárásokat ugyanis túlzónak érezzük. Az előbbi mondat többes számát az is indokolja, hogy ma már ebben a kérdésben társszerveinkkel együtt lépünk fel.
A magánszálláshelyekre vonatkozó minősítési kritériumokból jelenleg több mindent nem tudunk elfogadni. Úgy érezzük, hogy a magánszállásokból ezek az előírások mini-szállodákat csinálnak. Ez már csak azért sem jó, mert a magánszállásokat valós piaci igény hívta életre és tartja azóta is a piacon. A túlzott uniformizálással sérülnének azok a lehetőségek, amelyeket kizárólag csak a magánszálláshelyek képesek nyújtani a vendégeiknek.
Túl merev a rendszer
Nem elég rugalmas a rendszer, hogy az eltérő szállásokat kezelje. Én például kimondottan televízió nélkül hirdetem meg a szobáimat, ugyanis van egy réteg, aki pont ezt igényli. De ismerek olyan jurta-szállást, ahol nemhogy tv, de még internet sincs. Ugyanakkor rendkívül igényes a közönség, mert inspiráló közegben tekinthetnek meg itt művészfilmeket. Nos, jelenleg a tv, legalább 6 műholdas csatornával a 3 csillag, az internet megléte meg a két csillag alapkövetelménye.
Lehet, hogy az, ami máshol 3 csillag, nálunk csak 2 lesz
Egyáltalán nem mindegy, hogy ki és miért kapja azokat a csillagokat. Egy alacsony csillagszám ugyanis elriaszthatja az érdeklődőket, nem is beszélve a külföldi vendégekről. Amíg például Horvátországban vagy Szerbiában 50-60 kritériumot kell teljesíteni egy magánszállásadónak, addig nálunk 120-at. Így igencsak elképzelhető, hogy ami nálunk csak 2 csillagot ér, az ott, külföldön 3 csillagot kap. Ez viszont a hazai szállásadók szempontjából már komoly versenyhátrányt jelenthet, ami senkinek sem lehet az érdeke.
A kezdetekkor szorgalmaztam, hogy a hazai minősítési rendszert egy komolyabb hazai és nemzetközi sajtókommunikáció mellett vezessük be. Váljon láthatóvá, de főleg legyen értelmezhető itthon és külföldön, de legalább a környező V4-es országokban, hogy nálunk egy négy csillagos magánszálláshely pont annyit tud, mint egy négycsillagos szálloda.
Igaz, ez utóbbinak a magánszálláshelyek esetében nem is olyan könnyű megfelelni, hiszen az nem eleve négycsillagos szállodának épült. Az ingatlan állomány adott. Gondoljunk bele, hogy például egy min. 16 m2-es helyiségbe kellene egy 2 méter széles ágyat, éjjeli szekrényeket, fotelt, székeket, szekrényt stb. bezsúfolni. Bőven lenne tehát még miről beszélnünk, az egész szektor érdekében átgondolnunk!
Kérdés:
Könnyid Lászlótól, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusszakmai vezérigazgató-helyettesétől kérdezem: Várható-e, hogy még egyszer leülnek a magánszállásadókkal tárgyalni a minősítési kritériumok finomításáról?
Őri András
