A teraszok nyitását a kormány 3,5 millió oltotthoz kötötte, s a beoltottak számának emelkedésével idővel a teljes nyitás is napirendre kerülhet. Az viszont egyelőre kérdés, hogy milyen feltételeket kell majd betartanunk. A rendezvények kapcsán felmerült, hogy oltási igazoláshoz kötnék a részvételt, azt viszont még nem lehet tudni, hogy az éttermekbe, szálláshelyekre is csak a beoltottakat engedhetjük-e be elsőként, vagy nem lesz ilyen korlátozás. Egy biztos: mindenki nagyon várja már a nyitást. De addig is ki kell tartani.
Sokan nem örülnének az igazolványos beléptetésnek
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke úgy gondolja, hogy mindenkit be kellene engedni az éttermekbe, nemcsak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőket. Ha csak a védettek mehetnének be, akkor óriási vendégkörtől esnének el az éttermek. A még be nem oltott fiatalok tömegén túl azoktól is, akik például valamilyen betegség miatt nem kaphatnak oltást. Szerinte a megoldás hasonló lenne, mint ami az első hullám után volt: távolságtartás, az asztalok megfelelő távolságra helyezése, maszkhasználat, rendszeres fertőtlenítés.
Egyetért ezzel Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetője, a Continental Group ügyvezető igazgatója is: – Örülnénk neki, ha a közeli jövőben a védettségi igazolványtól el lehetne tekinteni – mondja. Az ellenőrzése bonyolult lenne, nincsenek egyértelmű szabályok, például hogy a dolgozók közül ki jogosult megvizsgálni az igazolás meglétét.
Gond például, hogy az igazolványon nincs fénykép. – A vendéglátós nem kérhet ételrendelés előtt egy személyit, ráadásul az is kérdéses, hogy ha lejárt az érvényességi ideje, fogadhatjuk-e vagy sem a vendéget – mondja Csonka Alfréd, a szolnoki Taverna Hellasz tulajdonosa.
A bizalmat viszont valószínűleg erősítené. – Az emberek most annyira félnek, hogy hiába lehetnénk nyitva, akkor sem mernének bejönni – mondja Balogh Józsefné, Heves-megyei Kagyló Büféből. Ugyanemiatt tartaná jó ötletnek az oltási igazolást Erika, a szigethalmi Kender Kocsma tulajdonosa. Szerinte a Covid után is távolságtartásban gondolkodnak majd az emberek. – Te jól éreznéd magad egy olyan helyen, ahol maszkban ott nyüzsög mindenki? – teszi fel a kérdést. Ő mindenesetre fél, hogy ez a vírus az emberekben olyan mély törést okozott, ami miatt semmi nem lesz olyan, mint rég volt. Emiatt örülne, ha csak igazolvánnyal lehetne bemenni a kocsmájába.
Júniusi nyitásban bíznak a szálláshelyek
A szálláshelyek üzemeltetői is eltérően vélekednek az oltási igazolásról. Vannak, akik bizakodóak. Beoltatják magukat, már csak azért is, hogy minél előbb fogadni lehessen a vendégeket. Ám van, ahol az alkalmazottak oldaláról jelentkezik erőteljes ellenkezés, elzárkózás az oltással kapcsolatban. Mások azt gondolják, hogy az igazolás önmagában még nem jelent semmit, mert attól, hogy valakit beoltanak, még nem biztos, hogy védett. Azt lehet hallani, hogy igazolással rendelkező emberek is ugyanúgy megfertőződnek.
Többen arra panaszkodnak, hogy a szigorítások ellenére vannak nagyobb szálláshelyek, ahol üzleti foglalásokra egész családok érkeznek. A kisebb szállásadók meg küzdenek a fennmaradásukért.
Az is látszik, hogy a 3. hullám olyan méreteket öltött, hogy már rengetegen érintettek: vagy azzal, hogy az ismerőseik közül valaki megfertőződött, vagy úgy, hogy saját maguk átestek a betegségen.
Az általunk megkérdezett szállásadók többsége szerint most az a legfontosabb, hogy minél több ember legyen beoltva, hogy megnyithassanak. Nagyon bíznak abban, hogy júniustól már fogadhatják a vendégeket.
Sokan becsődölhetnek
Az éttermek 30-40 százaléka becsődölhet a járvány miatt. Ezt már Gerendai Károly étteremtulajdonos mondta az ATV-nek, akinek a Sziget-Fesztivál szervezése miatt csenghet ismerősen a neve.
Gerendai szerint ennek okát a hiányzó támogatásokban kell keresnünk. Mint mondta, korábban születtek már javaslatok, amiket a szakma tett le a döntéshozók asztalára. Ezek nagy része nem arról szólt, hogy „adjatok még több pénzt”, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az a zsák is véges. Viszont a vendéglátásnak szüksége lenne olyan intézkedésekre, amelyek segítenének hamarabb felállni, például szabályozásokkal, kedvezményekkel. – Nem többet kérnék, minthogy a már megfogalmazott javaslatokat valaki olvassa el! – mondta az étterem-tulajdonos.
Rengeteg vállalkozásnál most tavasszal van az utolsó utáni pillanat, már nincs mire várni.
Kivérezve, de nagyon várják a nyitást a vendéglátók
– Nagyon-nagyon rosszul érintett a járvány – mondja Balogh Józsefné, a Kagyló Büfé tulajdonosa. Ő is mindent megtett a fennmaradásért, próbálta enyhíteni a károkat, mint mindenki. Élt a házhozszállítás csekély lehetőségével, így délre ebédmenüt, délután pizzarendelést szállít ki. Ennek ellenére a bevétele sajnos negyedére csökkent. – A járvány előtt 5 állandó dolgozónk volt, és 4 tanuló dolgozott nálunk. Jelenleg csak hárman vagyunk, mi ketten a gyermekemmel és a „pizzás fiú”, aki csak részmunkaidőben, péntek-szombat-vasárnap dolgozik – meséli. Jelenleg a tartalékait éli fel, de persze ez is véges. Az újranyitást tervezi, és reméli, erre minél előbb lehetősége lesz.
– Nekem szívügyem ez a ’71 óta működő családi kocsma, emiatt ki akarok tartani – mondja Erika, a Kender Kocsma tulajdonosa. – A mi kis kocsmánk nem túl forgalmas helyen van. Két dolgozónk volt, akiktől sajnos meg kellett válnunk. Bértámogatást nem vettem igénybe – meséli az elmúlt egy évéről. Úgy látja, legjobban a „hogyan tovább” készíti ki a vendéglátósokat. Egyszerűen nem tudják, hogy mi lesz, ha újra kinyithatnak. A régi, családi vállalkozás fenntartása miatt ő mindenképpen nyitni akar, de nem tudja, hogy megéri-e majd. Aggódik, hogy visszatérnek-e majd régi vendégei. A megújulásban gondolkodik, a nyitvatartás átszervezésén, vagy azon, hogy a nyitás után a lányával ketten viszik tovább a kocsmát. Nyitott mindenre, szeretne szebbet, jobbat, többet nyújtani a vendégeinek.
Senkit sem érintett jól egyik hullám sem
– Nagy nehézség tartani a lelket a dolgozókban, amikor nem tudunk semmi biztosat, nem látják a járvány végét – mondja Alfréd, a szolnoki Taverna Hellasz tulajdonosa. Nekik mindig volt kiszállításuk, de a fő profiljuk az éttermi vendéglátás. Szerencsére a dolgozóik közül eddig senkit sem kellett elküldeniük. Úgy gondolja, a nyitáskor nagyon sok új kérdés lesz, csak ennyi biztos.
– Az első hullámban kétségbeestek a dolgozók, féltek, hiszen a megélhetésük forgott kockán. Senki nem adta fel, kiszállítottunk és elvitelre dolgoztunk – mondja a Csongrád megyei Venezia étterem és vendégház szakembere, Albel Cecília, aki 25 éve dolgozik a vendéglátásban. – 8 alkalmazottunk van, nem szerettünk volna senkitől sem megválni. A szabadságokat folyamatosan adják ki, így próbálnak túlélni, de a vendéglátásból még így is közel 30%-os bevételkiesésük van – meséli. De nem akar panaszkodni, mint mondja, másutt még nagyobbak a veszteségek. Nem tétlenkedtek a zárvatartás alatt sem. Többek között felújították a vendégteret, új szolgáltatásokat és új étlapot terveznek, mert szeretnének megújulni. Így a dolgozóknak mindig van munkájuk. Szerinte nagy segítség volt az állami támogatás. Habár jó, ha nullára ki tud jönni, de így legalább fenn tudta tartani a dolgozó- és vendégkört. „Mindenképpen kinyitok majd, már alig várom – teszi hozzá.
Kis Zsuzsanna, Máthé Anna
