Magyarország a munkaerőhiány csökkentésére már hat évvel ezelőtt olyan szabályokat hozott, amik megkönnyítették a szomszédos, ám EU-n kívüli országokból érkezők munkavállalását. Nem titok, ez a kategória mindössze két államra, Szerbiára és Ukrajnára vonatkozott. Az elmúlt évek alatt körülbelül 70 ezerre nőtt a Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások száma. Vajon mire számítsunk velük kapcsolatban? Itt maradnak vagy hazatérnek a háború sújtotta hazájukba? És tekinthetünk-e az ide érkező menekültekre úgy, mint lehetséges munkavállalókra?
Az évek óta tartó munkaerőhiány csökkentésének az egyik lehetséges módjaként a kormány a külföldiek munkavállalását javasolta már évekkel ezelőtt. A romániai munkaerő-piaci helyzet azonban ehhez már nem adott elegendő muníciót. A bérek ott is emelkedtek, a munkafeltételek javultak, nem volt vonzó a magyarországi munkavállalás még a magyar anyanyelvűek számára sem. Egyre inkább az EU-n kívüli térségekre terelődött a hangsúly.
A kormány 2016-ban hozott először olyan jogszabályokat, amik az ukránok munkavállalását könnyítették. Az ötletet már akkor is a háborús helyzet tette működőképessé. Az Oroszország által most ténylegesen is megszállt keleti régiókban 2014 óta folytak a harcok. A létbizonytalanság, a háborús helyzet és a gazdasági kényszerűség milliókat űzött külföldre. Ukrajnában egyes adatok szerint az évtized közepén már másfél millió munkanélküli volt, s a háború miatt 1,8 millióan számítottak olyan belső menekültnek, akik Ukrajnában maradtak ugyan, de a veszély miatt el kellett hagyniuk a lakóhelyüket. Lengyelországba egymillió ukrán vándorolt át, s tömegével kapták Csehországban is a munkavállalási engedélyeket az ukrán állampolgárok.
Magyarország is lépéseket tett az ukrán munkaerő fogadására. Például harmadára rövidítették a munkavállalási engedély igénylésének az idejét: 2016-tól 30 helyett 10-15 nap alatt lehetett hozzájutni a dokumentumhoz.
Még fontosabb, hogy el is törölték az engedélykötelezettséget a hiányszakmákban. Márpedig szinte valamennyi vendéglátóipari szakma hiányszakmának számít ma Magyarországon: ide tartozik a pincér, a pultos, konyhai kisegítő, gyorséttermi eladó és a konyhafőnök, séf is. Az ukrán és szerb bevándorlók a „szomszédos harmadik ország állampolgára” kategóriába tartoznak. E két országból érkező vendégmunkásoknak ma már nem kell se vízum, se munkavállalási engedély, ha a hiányszakmákban helyezkednek el. Az érkezők 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül Magyarország területén. Ez idő alatt pedig dolgozhatnak is. Csak 90 nap után kell tartózkodási engedélyt kérniük.
A könnyített foglalkoztatási lehetőséggel érintett hiányszakmák listáját évente kellene a kormánynak összeállítania. Legutóbb ez 2018-ban történt meg. Megjelent viszont egy lista 2021-ben is azokról a szakmákról, melyek a járvány miatti veszélyhelyzet alatt hiányszakmának minősülnek. Most tehát ezt kell figyelembe venni, de ez a lista csak a veszélyhelyzet végéig lesz érvényes. A közlemény megtalálható a Hivatalos Értesítő 2021/45. számában.
Mi lesz azokkal, akik már itt vannak?
A könnyítéseknek és a célzott toborzásnak köszönhetően ma körülbelül 70 ezer ukrán munkás dolgozhat Magyarországon. Nagy részük most azzal a kérdéssel szembesül, hogy maradjon itt biztonságban, vagy térjen haza a családjához, esetleg álljon-e be katonának.
Ukrajnában ma nincs általános hadkötelezettség, így az nem egy automatikus következmény, hogy a hazatérőknek harcolniuk kellene. Aki hazatér, most visszajönni nem tud: a 18-60 év közötti férfiakat nem engedik ki az országból. A legutóbbi hírek szerint viszont a hadseregbe ténylegesen bevonulnia csak annak kellett, aki korábban tartalékos állományban volt. Az itt dolgozó férfiak számára tehát a hazatérés nagy valószínűséggel hadviselést is jelent, visszajönni pedig egyelőre biztosan nem tudnának.
A férfiak mellett sok ukrán nő is dolgozik Magyarországon – ők elsősorban gyári munkát végeznek az otthoninál magasabb bérért. A hírek szerint egy részük a hazatérés mellett dönt, hiszen a családjuk Ukrajnában maradt, sok esetben gyermekeikkel együtt, akiket nem hagynak magukra. Segítségre abban lehet szükségük, hogy családjukkal együtt tudjanak visszatérni Magyarországra, s itt családtagjaikat is biztonságba tudják helyezni.
Szinte a nulláról kell kezdeniük az ide érkezőknek
Felmerülhet a kérdés, hogy tekinthetünk-e a most Magyarországra menekülőkre úgy, mint lehetséges munkaerőre? Valószínűleg igen, még ha csak rövidebb időre is.
A Magyarországra érkező ukrán családok ugyan a háború elől menekülnek, ám jogi értelemben ők nem menekültek. Szinte mind érvényes útlevéllel, jogszerűen érkeznek Magyarországra. Itteni tartózkodásuk viszont nem megoldott: nem tudnak szállodát fizetni, utazni, nincs semmijük, azért szorulnak segítségre.
A Magyarországra menekülő családok első tapasztalatai közé tartozik, hogy a pénzük semmit sem ér nálunk. Még ha otthon viszonylag jómódban is éltek, itt azt kell tapasztalniuk, egy nem tudnak hozzáférni a pénzükhöz. A pénzváltók vagy egyáltalán nem váltják most az ukrán pénzt, vagy olyan árfolyamon számolnak, ami szinte a kifosztással egyenértékű. Az ide érkezőknek tehát nincs pénzük, nincs hátterük akkor sem, ha nem nincstelenként élték eddig az életüket.
Lehet viszont szorgalmuk, szakértelmük és dolgozni akarásuk. Korábbi években azzal is számolni kellett, hogy külföldi munkavállalásra azok az emberek indulnak, akik otthon már nem tudnak boldogulni. Ez most nem így van. Az otthon jól kereső, felkészült szakember is a menekültek közé kerülhet. Nagy esély lehet tehát arra, hogy az ukrán menekültek között dolgozni akaró, megfelelő munkaerőt találhatunk. Alkalmazásukkal enyhíthetjük saját munkaerő-hiányunkat, és segíthetünk a háború elől menekülő családok egy részén is. Érdemes megfontolni.
————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–
Milyen státuszban vannak az ukrán menekültek?
A Magyarországra érkező ukrán menekültek túlnyomó többsége jogszerűen, útlevéllel érkezik az országba. Beutazásuk szinte semmiben nem különbözik a korábbi belépésektől, csak éppen most sokkal többen jönnek.
Aki rendelkezik magyar állampolgársággal, annak a munkavállalás is minden korlátozás nélkül lehetséges. Problémát az okozhat, hogy a magyar állampolgárság ugyan megvan, de adókártyájuk, tb-jogviszonyuk valószínűleg nincs. A munkavállaláshoz mindezt rendezni kell.
A magyar állampolgárság nélküli beutazók érvényes útlevéllel 90 napot tartózkodhatnak jogszerűen az országban. Munkavállalásuk az általános szabályok szerint lehetséges, az említett „szomszédos harmadik ország állampolgára“ kategória alapján munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnak a hiányszakmákban. A 90 nap leteltével helyzetüket viszont rendezni kell.
Hagyományos értelemben vett menekültnek azokat kellene tekintenünk, akik érvényes beutazási engedély nélkül lépnek be magyar területre, és itt menedékjogot kérnek. Ez nem könnyű eset, hiszen a kormány az elmúlt években szinte lehetetlenné tette a menedékjog megadását. Ahhoz, hogy valaki menekültnek minősülhessen, a szomszédos ország konzulátusán kell először jelentkeznie, s a kérelmét benyújtania – azaz az Ukrajnából menekülőknek most az ostromlott Kijevben kellene jelentkezniük.
A helyzet feloldására egy rendelettel ideiglenesen módosította a kormány az erre vonatkozó törvényt. Az Ukrajnából menekülők így ideiglenes védelmet kapnak, nem vonatkozik rájuk a kérelem beadására vonatkozó szabály (azaz kérelmüket a határon is beadhatják, nem kell Kijevbe utazniuk). Ez az Ukrajna felől menekülő ukrán és harmadik országbeli állampolgárokra is vonatkozik. Például több tucat, Ukrajnában tanuló indiai diák is érkezett Budapestre, ők is e rendelet alapján adhatnak be menekültkérelmet Magyarországon.
Az így érkező menekültek úgynevezett „ideiglenes védelmet“ kapnak, vagy más néven menedékes státusznak is nevezik ezt a formát. Ennek az időtartama a törvény szerint egy év lehet, a mostani rendelet viszont június 1-ig korlátozza ezt az időtartamot.
A menedékesek jogosultak lehetnek magyar személyi igazolványra, egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító útlevélre, és akár munkát is vállalhatnak Magyarországon, a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint. Azaz munkavállalási engedélyt kell kérniük, ha el akarnak itt helyezkedni. A Magyarországra érkezők közül egyébként ők vannak legkevesebben.
Menedékes természetesen az is lehet, aki útlevéllel lépi át a határt. A kormány egységesen kezel mindenkit, aki Ukrajna felől érkezik. Akár ukrán állampolgár, akár más állam polgára, ha a háború kitörése, azaz február 24. előtt jogszerűen tartózkodott Ukrajnában, megkaphatja ezt a menedékes státuszt (például az ott tanuló indiai diákok).
Újdonság, hogy egy március 7-i kormányrendelet szerint az Ukrajnából érkező, ott állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok számára is biztosítani kell mindazokat a jogokat és támogatásokat, melyeket a menedékeseknek nyújtanak. Ez a rendelkezés garantálja, hogy azokat se zárhassák ki a támogatásokból, akik az elmúlt években felvették a magyar állampolgárságot.
A kormányrendelet a menedékesek támogatását bővítette, és egyszerűsítette a munkavállallási lehetőségeket. Az alaphelyzet nem változott, továbbra is két lehetőség közül választhatunk:
- hiányszakmákban a menedékesek is külön engedély nélkül foglalkoztathatók
- más szakmákban munkavállalási engedélyre van szükség.
A rendelet a munkavállalási engedély kiadásának folyamatát egyszerűsítette és gyorsította fel. Nem kell vizsgálni például a vagyoni helyzetüket és személyes meghallgatást is csak nagyon indokolt esetben kell tartani. Lehetnek továbbá közfoglalkoztatottak is – az általános szabályok szerint erre nem lenne lehetőség. A menedékesek jogosultak egészségügyi ellátásra is, méghozzá az általános ellátáson kívül például onkológiai ellátást is kaphatnak már akkor is, amikor még csak kérik a menedékesként való elismertetésüket.
Nagy Csaba
————————————————————————————————————————————————————————————————————————————-
