A rezsicsökkentésnek köszönhetően az elmúlt évtizedben elkényelmesedtünk, megszoktuk, hogy az energiahordozók ára gyakorlatilag állandó. Ma pedig rettegve várjuk az áremelkedéseket, s számoljuk, hogy ki tudjuk-e fizetni a fűtés és a működés energiaszámláját a megemelt tarifákkal. Mutatunk pár ötletet, hogy mivel lehetne lefaragni a számláinkból.
A mostani energiaszámlák sokkot jelentenek mindenkinek, magánszemélyeknek és vállalkozóknak egyaránt. Csak éppen vállalkozóként dupla a felelősségünk: ha nem sikerül megoldást találni a hirtelen árnövekedésre, akkor az nemcsak kényelmetlenséget jelent, hanem saját és alkalmazottaink megélhetését is kockára teszi.
Sokat elárul a mai helyzetről, hogy energetikai beruházások tervezése során ma szinte nem lehet megtérülési időt számolni. Sejtjük, hogy jóval rövidebb időtartamokkal lehet számolni, mint akár egy évvel ezelőtt, de elvesztettük az igazodási pontjainkat. Fogalmunk sincs, mennyibe fog kerülni a gáz és az áram egy vagy több év múlva. Még a tűzifa ára is folyamatosan emelkedik, és nem látjuk, hol lesz a vége. Abban az egyben lehetünk biztosak, hogy az árak tartósan felfelé mennek, s nincs az az energiatakarékossági beruházás, ami ne tudna megtérülni viszonylag rövid időn belül. Éppen ezért nem is késtünk el semmivel. Persze, jobb lett volna, ha már tavaly kész a szigetelés és a napelem, mert akkor már ezen a télen is olcsóbban fűtenénk. De ha most állunk neki valaminek és majd jövőre spórolunk vele, akkor is komoly megtakarításban lesz részünk.
Az el nem használt energia a legolcsóbb
A változó, leginkább erőteljesen növekvő árakkal szemben a legjobb stratégia a fogyasztás jelentős csökkentése. Az a legolcsóbb áram vagy gáz, amit el sem használunk. A hosszú távú spórolást azonban ne ott kezdjük, hogy 22 helyett csak 18 fokra fűtjük fel az éttermet. Ez legfeljebb az idei tél nehéz hónapjain segíthet át, de nem oldja meg a problémát.
Sokan esnek bele abba a csapdába is, hogy a folyamat végén kezdenék a megtakarítást. Például gázról elektromos fűtési rendszerre térnek át, hogy alacsonyabb árat fizessenek. Csakhogy a takarékoskodást nem ezen a ponton kell elkezdenünk. Előbb arról gondoskodjunk, hogy a lehető legkevesebb energiára legyen szükségünk.
A rezsicsökkentés első lépése legyen az épület energiaigényének a csökkentése. Cseréljük ki a nyílászárókat és szigeteljünk! Kevés olyan energetikai beruházást javasolhatnánk, ami jobban megtérül a szigetelésnél. Már néhány százezer forintból is látványos fűtési költségcsökkentést lehet elérni. 20 cm ásványgyapot hőszigetelés a padlásra, rengeteg csík tömítőszalag az ablakszárnyakra, és máris 20-25%-kal alacsonyabb a fűtési költség. Sajnos ez a “gyorssegély” sem mindenhol megfelelő: ha az ablakok már annyira el vannak vetemedve, hogy nincs az a tömítő, ami átéri, ha a tetőtér beépített, és a tetőfólia miatt a teljes szerkezetet fel kéne újítani, akkor nincs mese: ablakcsere és tetőfelújítás kell. Mindenesetre, amíg a szigeteléssel nem teszünk jelentős lépéseket, addig nincs értelme a korszerűbb fűtési rendszeren gondolkodni. Lyukas ház nem tartja meg a meleget, csak pazarolnánk a drága beruházással termelt vagy vásárolt energiát.
Gáz helyett elektromos fűtést?
A szigetelés után terveztessük meg, hogy mekkora lehet a ház hőigénye és keressünk megoldást ennek a legolcsóbb biztosítására! Számoljunk a beruházás és a működés költségeivel is! A cserépkályha is lehet jó megoldás, ha nem most kell kályhát raknunk és kéményt építenünk.
A mai árakat figyelembe véve azt gondoljuk, hogy az elektromos fűtés a jövőben tartósan olcsóbb lehet a gázfűtésnél. Arról nem is beszélve, hogy lényegesen több lehetőséget nyújt az energia beszerzésére. Áramot ugyanis termelni is tudunk, a földgáz viszont mindig is függővé tesz a gázszolgáltatótól.
Az elektromos fűtés sokáig az elektromos fűtőpaneleket jelentette. Ennek az energiaköltsége régen a korszerűtlen berendezések miatt igen magas volt, többszörösébe került, mint a gázfűtés. Az elmúlt években viszont sok minden megváltozott, a berendezések sokkal gazdaságosabbak lettek. Hatékonyabban használják fel az energiát, kevesebbet fogyasztanak, miközben a gázfűtés kialakítása megdrágult. A kazán ára, a hozzá kapcsolódó kémény szabályos elkészítése, a tervezés, engedélyeztetés összességében többmilliós beruházás, miközben az elektromos fűtőpanelek beszerelése nem jár semmilyen járulékos költséggel. Magukat a paneleket kell megvásárolni, a falra erősíteni és bekötni az elektromos hálózatba.
Egy-egy helyiségben az ilyen elektromos fűtés is segítséget nyújthat abban, hogy szétosszuk energiaköltségünket gáz- és áramfelhasználásra. Az áram kisebb mértékben drágult, így már önmagában azzal is csökkenthetjük fűtésszámlánkat, ha gáz helyett áramot használunk.
Alkalmazhatunk infrapaneleket is. Egy étteremben az infra használata kifejezetten gazdaságos lépés lehet. Az infrafűtés lényege, hogy nem a levegőt, hanem a tárgyakat, az embereket melegíti fel. A készülék által kibocsátott sugárzás azt a testet melegíti fel, amibe beleütközik, akár több méter távolságban is. Egy étteremben ez azért lehet jó, mert az asztalok helye alapján pontosan irányíthatjuk a meleget a vendégek tartózkodási helyére. Nem kell az esetleg nagyobb tér levegőjét fűteni, a mennyezetre vagy falra helyezett infrasugárzó közvetlenül a vendéget melegíti, nem pedig a közöttük lévő légtömeget. Az is nagy előnyük az infrapaneleknek, hogy fűtés közben nem keringetik a levegőt. Nem száll fel a por, nincs égéstermék, zajmentesen és gyorsan adják a meleget.
Hőszivattyú: a klíma is az
Legjobb megoldásnak azonban ma nem a sima elektromos fűtőpaneleket tartjuk, hanem a hőszivattyúra alapozott megoldásokat. Pár éve ettől még tartottak az emberek, mert úgy gondolták, hogy a hőszivattyú az valami végtelenül drága és bonyolult „űrtechnika“, ami az átlag számára aligha lesz megfizethető. Idő kellett, míg rájöttünk: a lakások nagy részében ma már ott zümmögő split klíma valójában hőszivattyú, s néhány ilyen eszköz telepítésével akár az épület teljes fűtése is megoldható.
A klímák ugyanazon az elven működnek, mint a hőszivattyú. Hasznosítják a környezeti levegő hőenergiáját, s a felvett elektromos teljesítmény többszörösét juttatják vissza a helyiségbe akár fűtés, akár hűtés céljából. Egy klímaberendezés hatékonyságát két érték mutatja, amiket kötelezően fel is kell tüntetni a berendezésen. Ez a SEER és a SCOP érték.
A SEER a szezonális energiahatékonysági tényező. Ez a teljes hűtési szezon energiahatékonyságát jelzi. Az éves hűtési igényt kell elosztani hűtésre használt áramfogyasztással, hogy megkapjuk ezt az értéket.
Az SCOP érték a fűtési hatékonyságot mutatja meg. Számítása hasonló: az éves fűtési energiaigényt osztjuk el a fűtéshez használt villamos energia mennyiségével. A legjobbnak számító, A+++ energiacímkét viselő klímák SCOP értéke 5,1-nél nagyobb, azaz a felhasznált energia ötszörösét adják vissza meleg levegő formájában. Pontosabban 1 kWh áramból előállítanak 1 kWh hőenergiát, amihez még hozzátesznek 3-4 kWh-ot a környezet hőenergiájából.
Mennyiből tudunk akkor fűteni? A klíma hatékonyságát párosíthatjuk kedvezményes áron vásárolt villamos energiával. Ez a H tarifa, amit kifejezetten a hőszivattyúk és megújuló energiát használó készülékek működtetésére hoztak létre. Ne feledjük, valójában a klíma is egy hőszivattyú. A kedvező árú fűtéshez tehát nem kell bonyolult fűtési rendszereket telepítenünk, az is elég, ha split klímákat szereltetünk fel az épületbe akár a teljes fűtés biztosítására, akár kiegészítő jelleggel.
A H tarifa lényege, hogy nem szolgáltatják egész évben, csak október 15. és április 15. között vehető igénybe. Bekötéséhez a szolgáltatóhoz kell egy igénylőlapot benyújtanunk, feltüntetve csatlakoztatni tervezett készülékek adatlapját. A bekötéshez regisztrált villanyszerelőre lesz szükség, ugyanis a H tarifáról működtetett eszközöket új áramkörre kell helyezni, amihez egy új mérőórát is fel kell szerelni. Ez egy kéttarifás mérő lesz, ami a kedvezményes időszakban a H tarifa szerint számol, azon kívül pedig a normál díjazás szerint méri az áramfogyasztást. Szükség lehet a hálózat bővítésére is, 32 amperre.
A Daikin Hungary tett közzé honlapján egy összeállítást arról, hogy mennyibe is kerül az új tarifákkal 1 kWh fűtési energia előállítása. Az összehasonlítás nagyon is meggyőző módon mutatja a klímás megoldás előnyeit. Ha tisztán árammal, például elektromos radiátorral, hősugárzóval fűtünk, akkor 1 kWh energiát átlagfogyasztás alatt 36, fölötte 70 forintos költséggel állítunk elő. Gázfűtésnél ugyanez 10 forint az átlagfogyasztás alatti és ugyancsak 70 forint az átlag fölötti fogyasztásnál. Hőszivattyúval, H tarifás árammal viszont mindez 6,76 forintból állítható elő. De akár a H tarifa kiépítése nélkül is megéri a beruházás. Ilyenkor 1 kWh áramból 5-ös SCOP-s klímaberendezzéssel 5 kWh-nyi meleg lesz, tehát 1 kWh-nyi meleg ára 7,2 Ft az átlagfogyasztás alatt, és 14 Ft átlagfogyasztás felett.
Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti összegek csak lakossági fogyasztókra érvényesek. Ha vállalkozóként kötöttünk szerződést, akkor is jóval magasabb összegekre kell számítanunk, ha egyébként mikrovállalkozóként jogosultak vagyunk a kedvezményes tarifára. A H tarifa például magánszemélynél mindenképpen alacsony díjjal fizetendő akkor is, ha a fogyasztás a kijelölt átlag feletti. A H tarifa lakosság árát nem változtatták meg, az minden esetben körülbelül 23 forint maradt (az E.ON-nál 23,52, az MVM-nél 22,99 Ft bruttóban). Mikrovállalkozók viszont a kedvezményes keret fölött már nem ezt az árat fizetik, hanem nettó 102,21 forintot kWh-ként, amire még jön az áfa és a rendszerhasználati díj is. Ez nagyon sok, de persze ne is a lakossági árammal hasonlítsuk össze, hanem az általános vállalkozói díjszabással. A kedvezményes keret fölött mikrovállalkozóként 106,17 forintot kell fizetni, ettől még mindig olcsóbb a H tarifa 102,21 forintos ára.
A klímás fűtésnek persze vannak hátrányai is, ezeket sem hallgathatjuk el. Zavaró lehet a klíma zúgása és a folyamatos levegőáramlás. Számítanunk kell arra is, hogy a készülék erősen szárítja a levegőt, érdemes mellette párásítót használni. A hő eloszlása nem egyenletes – csakúgy, mint a hideg levegő befújása hűtéskor. Nem is tudunk minden helyiséget klimatizálni. Klímás használatra leginkább a nagyobb, egybefüggő terek alkalmasak. Kisebb szobákban, erősen tagolt terekben kevésbé tudjuk kihasználni az előnyeit.
De a klímás fűtés a fenti hátrányok mellett is sokat jelenthet. A nagyobb terek fűthetők a klímával, a kisebb, tagoltabb szobákban pedig meghagyjuk a gázfűtést. Így ha nem is váltjuk ki a gázszámlát, de csökkenthetjük a fogyasztást, hogy beférjünk a kedvezményes sávba. A klímás fűtés előnyét kell látnunk annak szakaszolhatóságában is. Ha például egy panzió szobáit klímás fűtéssel látjuk el, akkor a hőmérsékletet szobánként szabályozhatjuk. Ahol nincs vendég, ott nem kell fűteni.
Úgy tudjuk, hogy a klímás fűtés népszerűsítésére készül a kormány is, s még az őszre várható valamilyen támogatási lehetőség ezzel kapcsolatban. Azonban arra is számítanunk kell, hogy nem lehet mindenhol ehhez a megoldáshoz nyúlni. Már többen felhívták a figyelmet arra, hogy az elektromos hálózatok nem mindenütt fogják bírni a növekvő energiaigényt, amit a fűtési célra használt klímák terjedése hoz magával. Ezt például akkor fogjuk észrevenni, ha szeretnénk a hálózatot bővíteni az ingyenesen elérhető 32 Amperig, ám a szolgáltató ezt a túlterhelésre hivatkozva elutasítja.
Kombinálhatjuk napelemmel is!
Rezsicsökkentésünk legmagasabb foka, ha saját magunk meg is termeljük az elhasználni kívánt energiát. A napelemek iránt is többszörösére nőtt a kereslet, ezzel együtt a kivitelezők részéről egyre hosszabb telepítési időkkel és magasabb árakkal találkozunk. Még így is megtérül azonban a beruházás. A mai árak mellett nyugodtan kijelenthetjük, hogy a minden támogatás nélküli, önerős telepítés is megtérül talán 4-5 éven belül (korábban 7-8 évet lehetett erre ígérni).
Érdemes lehet kipróbálni egy olyan napelemes beruházási lehetőséget is, ami a teljes rendszerhez képest kisebb befektetést igényel és bővíthető is a későbbiekben. Ez a most egyre ismertebbé váló mikroinverteres felépítés.
Egy napelemes rendszer úgy működik, hogy a tetőre felszerelt panelek által termelt egyenáramot az inverter alakítja át váltóárammá. Az összes panel által termelt energia ebbe az inverterbe kerül. Az inverter teljesítménye éppen ezért akkora, hogy az összes panel által termelt energiát fogadni tudja. Ez egy fix teljesítményt jelent, ami nem bővíthető. Ha később mégis szeretnénk több napelemet is elhelyezni, ahhoz már az invertert is cserélni kell egy nagyobb teljesítményűre. Márpedig ez a rendszer legdrágább alkatrésze: az inverter ára 500 ezer és nagyjából másfél millió között mozog. Ráadásul nem is örök életű: általában 5-10 évre teszik egy inverter élettartamát, utána ezt az egységet cserélni kell (igaz, az újabb eszközökre ma már 10 év garanciát adnak, korábban ez még nem volt jellemző).
A mikroinverter azt a folyamatot alakítja át, ahogy a termelt villamos energia a hálózatra kerül. Nem egy nagy invertert használnunk ebben az esetben, hanem külön-külön kis teljesítményű invertert minden egyes napelemhez. Így gyakorlatilag közvetlenül a panelektől már 230 voltos váltóáram érkezik a hálózatra. Ma már az ára is elérhető: nagyjából 50 ezer forintért kínálják a mikroinverter darabját, hosszú élettartammal, akár 25 éves garanciával is.
Ha a rendszert ilyen mikroinverterek alkalmazásával építjük fel, az azt jelenti, hogy akár már egy vagy két panel telepítésével is el lehet indulni, milliós helyett százezres befektetéssel (a mikroinverter egy vagy két panelt tud kiszolgálni típustól függően). A rendszer korlátlanul bővíthetővé válik, ahogy nőnek az igények, vagy ahogy több pénzünk lesz újabb táblák beszerzésére.
A kis méret, az inverter szétosztása előnyt jelent a javítás vagy csere szempontjából is. Ha az inverter elromlik, akkor nem egy egyszeri, milliós javítási költséggel találjuk szembe magunkat. Csak azt az egyet kell cserélni, ahol a hiba keletkezett, így sokkal alacsonyabb javítási költséggel kell számolnunk.
Összességében úgy gondoljuk, hogy a mikroinverteres megoldás főleg azoknak hasznos, akik a milliós beruházás előtt, kicsiben szeretnék kipróbálni a napelemes rendszerek előnyeit. Nem váltjuk ki vele a teljes villanyszámlát, de le tudunk vele faragni valamennyit az átlagfogyasztás fölötti részből, és már ez is nagy nyereség lehet a számunkra.
Nagy Csaba
