A közfürdők, így a szállások medencéinek működtetését egészen 2023 novemberéig egy 1996-os rendelet szabályozta. Ez a 4-5 vendég által használt dézsafürdőkre, jakuzzikra pont ugyanolyan követelményeket írt elő, mint egy 350 fős uszodára. Az idén márciusban életbe lépő új szabályozás ezen változtatott, így könnyebb lesz megfelelni a szabályoknak. A változásokról Balogh Zoltánt, a Magyar Fürdőszövetség főtitkárát kérdeztük.
Alapvető változás, hogy az új szabályozás nem veszi „egy kalap” alá az összes fürdőt, hanem annak méretétől, jellegétől és befogadóképességétől függően sorolja be különböző típusokba. Tehát más szabályok vonatkoznak egy vendégház, egy panzió medencéjére, mint egy sokmedencés fürdőkomplexumra – mondja Balogh Zoltán.
A fürdők új besorolása
Az 510/2023-as kormányrendelet négy típusba sorolja be a fürdőket.
- Az 1-es típusú fürdők közé tartoznak a települések fürdői, a sportuszodák, tanuszodák, a gyógyfürdők és élményfürdők, valamint a vízi és aquaparkok. Létszámot tekintve ide tartoznak a 400 és 1000 fő közötti, valamint az 1000 fő feletti befogadóképességű fürdők.
- A 2-es típusba került minden olyan fürdő, ahol a fürdési lehetőség mellett valamilyen többletszolgáltatás is jelen van. A rendelet ezt a típust tovább bontja:
- a 2/a típusba tartoznak a következő típusú szálláshelyek fürdői,medencéi, valamint szaunái és gőzkamrái:
- szállodák,
- kempingek,
- panziók,
- vállalati üdülők
- szórakoztató, szabadidős tevékenységet szolgáló egységek létesítményei.
- A 2/b kategóriába kerültek az egyéb típusú szálláshelyek fürdői (azok a szálláshelyek, amik nincsenek felsorolva a 2/a típusnál). Ide tartoznak a 6 lakásosnál nagyobb társasházak, lakóparkok területén kialakított medencék is.
- a 2/a típusba tartoznak a következő típusú szálláshelyek fürdői,medencéi, valamint szaunái és gőzkamrái:
- A 3-as kategóriába tartoznak mindazok a létesítmények, amik nem tartoznak sem az 1-es, sem a 2-es kategóriába, de a felhasználók közvetlenül érintkeznek a vízzel. Pl. vizes játszóterek, ahol kádfürdők, interaktív szökőkutak vannak.
Közegészségügyi szempontok
Korábban egységes szabályozás volt függetlenül attól, hogy hol volt a fürdő vagy a medence, mert a jogszabály kimondta, hogy amit nem csak a tulajdonos, illetve családtagja használ, az már közfürdőnek minősül. – Tehát közfürdő egy vendégháznak az a kismedencéje is, amiben adott esetben 3-5 vendég van. Itt például már más szabályok vonatkoznak a vízmintavételre, a felügyeletre, egyebekre vonatkozóan, míg egy nagy fürdő esetében kötelező a folyamatos felügyelet és a folyamatos vízminőség-ellenőrzés.
Változtak a közegészségügyi szabályok, illetve az abban meghatározott határértékek igazodtak a mostani felhasználási szokásokhoz. Így például volt egy minimum elvárt klórszint, amelyhez tartozott egy lehetséges maximum klórszint is, amelynek mértéke az új jogszabályban emelkedett. Ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan azon az értéken kell tartani egy medence klórszintjét, hanem azt, hogy a terhelés függvényében emelhető, így garantálva a fürdőzők biztonságát – magyarázta a szakember. A közegészségügyi követelményeket az 510/2023-as kormányrendelet szabályozza.
Üzemeltetés
A könnyítések ezen a téren nyilvánulnak meg a legjobban, hiszen nem mindegy, hogy egy többezres befogadóképességű fürdőkomplexumról van szó, vagy egy kis panzió fürdőmedencéjéről. Közegészségügyi szempontból nekik is mindennek meg kell felelni, de üzemeltetési szempontból egy picit egyszerűbb a dolguk. Jelentős különbség van például a szakemberek alkalmazásában.
Egy 1000 főt meghaladó fürdőkomplexumnak a felelős vezetője főiskolai vagy egyetemi végzettségű lehet, min. 5 év szakmai gyakorlattal, emellett lennie kell műszaki igazgatónak, illetve fürdőgépésznek is.
Egy 1-es típusú, de 400 fő befogadóképesség alatti fürdő esetében már nem előírás a vezető részére a diploma, de megfelelő gyakorlattal kell rendelkeznie, és lennie kell uszodamesteri vagy gépészi végzettségének is. Műszaki területen itt is elegendő a középfokú végzettség.
A 2-es és 3-as típusú közfürdők esetében a mindenkori üzemeltető cég vezetője felel a jogszabály passzusainak betartásáért. – Ez is egy nagyon jó dolog, előremutató változás a jogszabályban – jegyezte meg Balogh Zoltán. (Itt is kell egy kinevezett személy, aki rendelkezik legalább középfokú műszaki végzettséggel, és a 2/a kategóriás fürdőknél 3 év fürdőben szerzett tapasztalattal is. A 2/b és 3-as fürdőknél csak a műszaki végzettségű megbízott kell.)
A kockázatok fogják meghatározni a teendőket
A közhasználatú fürdőknél minden esetben kockázatelemzést kell végezni. A 2/b és 3-as típusú fürdőknek elég egy egyszerűsített kockázatértékelést készíteni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által kidolgozott módszertan alapján. (A dokumentum tartalmát a jogszabály 3. számú melléklete tartalmazza.) Ez a dokumentum fogja leírni, hogy mire lesz szükség az üzemeltetéshez (személyzet, vizsgálatok, azok gyakorisága, vegyszerek stb.) A kockázatértékelést évente kell felülvizsgálni, aktualizálni.
Az 1-es és 2/a típusú fürdők esetében szabvány írja le, hogy mit kell tartalmaznia a kockázatértékelésnek.
Vízvizsgálat
A vízminőségi követelményekben nincs eltérés, de a mérések, vizsgálatok gyakorisága között igen.
Az önellenőrzést, vagyis az üzemeltető által vett vízmintavételt
- az 1-es és 2/a típusú fürdőkben naponta 3-szor kell csinálni (ph, klór, klórdioxid, hidrogén-peroxid, átlátszóság stb.)
- a 2/b típusú fürdők esetében ezt elegendő naponta egy alkalommal.
Az akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatot
- 1-es és 2/a fürdők esetében havonta egy alkalommal kell elvégeztetni,
- a 2/b és 3-as típusú fürdők esetében elegendő csupán negyedévente.
Az idényjellegű fürdőkben havonta, de szezononként legalább 3 alkalommal írja elő a jogszabály a kötelező vizsgálatokat.
Úszómester vagy medencefelügyelő
A 2/b és a 3-as típusú fürdők esetén nem kötelező az úszómester. Az előírásokat a közegészségügyi technológiai szabályzatban és a házirendben kell rögzíteni. Ki kell jelölni a baleset esetén értesítendő személyt, s a nevét kifüggeszteni jól látható helyre. A balesetekről és a rosszullétekről naplót kell vezetni. A kádfürdő-helyiségekbe kell vészcsengő vagy vészjelző berendezések.
De a nagy fürdőkben is vannak ésszerű enyhítések. Eddig minden medencét úszómester vagy uszodamester felügyelt, függetlenül a vízmélységtől, tehát még egy néhány tízcentis gyermekmedencéhez is kellett szakember. Az új jogszabály szerint 135 cm vízmélységet el nem érő medencék esetében elég egy medencefelügyelő, akit egy belső képzés keretében képezhetnek ki a fürdők üzemeltetői. Ez jobbára egy 16 órás, két napos képzést jelent. – Ezzel a szezonális igényeinket sokkal jobban ki tudjuk elégíteni. Egy diákmunkástól nem várható el, hogy letegye a nagyjából 200 ezer forintba kerülő úszómesteri képesítést, hiszen nem fog neki megtérülni sok-sok év alatt sem. Viszont ezt a diákot medencefelügyelőként oda tudjuk állítani akár egy gyógymedencéhez, egy élménymedencéhez, ami általában 70-90 cm mélységű. A sokkal komolyabb képzésen áteső uszodamesterek tudják segíteni az ő munkájukat – mondta Balogh Zoltán.
Újdonság lesz az is, hogy nem minden esetben ül a kolléga a medence partján, hanem egy monitor mögött ül és kamerával figyeli a medencét. Itt a jogszabály pontosan előírja, hogy ez milyen körülmények között alkalmazható. Ez egy jól kezelhető megoldást jelent a fürdőket üzemeltetőknek.
Sok felszíni élményelem eltűnik
Néhány intézkedésnek a vendégek nem örülnek majd, de az egészség védelme érdekében szükség volt rájuk. (Ezeket az 509/2023-as kormányrendelet tartalmazza.)
– A gyógyvizes, töltő-ürítő medencék vizét nem vegyszerezzük és nem forgatjuk, ezért például a nyakzuhanyokat nem lehet használni. Nem lehet használni más jellegű fürdőknél sem, ha olyan medencében vannak, amelynek a vizét nem forgatják. Itt az új szabályok szerint csak a vízfelszín alatti élményelemek használhatók – utalt az új szabályokra Balogh Zoltán. Az intézkedés célja a kockázatok csökkentése, a kezeletlen vizeknél ugyanis sokkal nagyobb például a Legionella fertőzés esélye. Ez persze nem azt jelenti, hogy azonnal le is szerelik ezeket az elemeket, de a szolgáltató nem indíthatja el ezeket a szivattyúkat. Ahol a medence vizét forgatják, ott továbbra is élvezhető ez a szolgáltatás.
Gyógyvizes medence
Megmaradnak majd a töltő-ürítő jellegű gyógyvizes medencék, mert legtöbb esetben ezeknek a kezelése vagy forgatása csökkenti a víz gyógyhatását, ami alapvetően nem cél. A korábban a gyógyvizes medencék határozatlan időre kaphattak felmentést a vízforgatás alól. Most ezt maximum 5 évre lehet megkapni, és 5 évente újra kell kérelmezni.
A jogszabályban szerepel egy olyan fogalom is, hogy gyógyhatású víz – ez eddig nem volt, csak gyógyvíz volt, illetve az egyéb vizek. – A gyógyhatású víz azt jelenti, hogy a gyógyvizet maximum 30 százalékban lehet keverni saját hideg vizes kútból kitermelt vagy hálózati vízzel. Ez a víz még gyógyhatással bír, hiszen minimum 70 százalékban gyógyvíz van a medencében. Ezzel a szolgáltatási palettát tudja bővíteni egy adott fürdő, illetve ki tudja tolni a szezont. A vendégek szeretik a kültéri medencéket még a hűvösebb téli időszakokban is – tette hozzá Balogh Zoltán.
Kalmár Erika
