A koronavírus-járvány ellenére kimagasló eredményekkel zárta a vendéglátás a tavalyi évet. A turisztikai ügynökség adatai szerint 2020-hoz képest 26%-kal nőtt a szektor bevétele, s csak alig 3%-kal maradt el a járvány előtti, 2019-es év eredményeitől. A szálláshelyek ötöde viszont eltűnt.
A Magyar Turisztikai Ügynökség február elején tette közzé a tavalyi év összegző adatait az online kasszák által mutatott bevételek alapján. A vendéglátás eszerint tavaly több mint ezer milliárd forint bevételt termelt. Ez negyedével volt több a járvány által erősen érintett 2020-as forgalomnál, s majdnem elérte az utolsó „tiszta“ év, 2019 eredményeit is (2,6%-kal lett kevesebb).
A vendéglátásból származó bevétel egyharmada érkezett Budapestről. A főváros egymaga 347 milliárd forintot termelt a turisztikai kasszába. Érdemes megjegyezni azt is, hogy szeptembertől kezdődően már nincs különbség a 2021-es és 2019-es adatok között.
Kiemelkedő volt a főváros mellett Pest megye is, önmagában ez is 9,7%-ot jelentett. A legsikeresebben működő vendéglátóhelyek Budapesten, Budakeszin, Dunakeszin és Pest megyéből kilépve Tatabányán működtek. A Pest megyei eredményt Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye követi, ezekben is kiemelkedően magas bevételt mutattak a pénztárgépek.
Csökkent a szállások száma
Ugyancsak február elején tette közzé a statisztikai hivatal a kereskedelmi szálláshelyek decemberi forgalmi adatait. Ebben az adatsorban már komoly visszaesést tapasztalhatunk. A decemberi forgalom például hiába öt és félszerese az egy évvel korábbinak, még így is 35%-kal elmarad a járvány előtti, 2019-es decemberi értéktől. A 2021-es adatokat éppen ezért nem nagyon érdemes az előző év azonos időszakához viszonyítani. Nézzük inkább 2019-hez hasonlítva: a belföldi vendégéjszakák száma 39, külföldieké 49, a bevétel 36 százalékkal marad el a 2019-es decemberi adatoktól. A kereskedelmi szálláshelyek teljes forgalma így 2021-ben:
- 10.501 belföldi vendégéjszaka
- 4.731 külföldi vendégéjszaka
- 290 milliárd forint árbevétel.
A forgalomcsökkenés mögött a szálláshelyek számának a csökkenését is látnunk kell (szálláshely alatt a KSH itt a kiadható szobák számát érti). A KSH adatai szerint 2019 decemberében 80.193 kereskedelmi szálláshely létezett az országban. Ebből
- 56.915 volt a szállodai férőhely,
- 10.822 a panzió
- és 12.456 szálláshely tartozott minden más kategóriába.
A visszaesés sokkoló: 2021 decemberében már csak 62.572 szálláshelyet látunk, amiből
- 45.485 a szállodai férőhely,
- 8.688-at adnak a panziók
- és 8.399 szálláshely kerül minden más kategóriába.
A szállodáknál és a panzióknál ez 20%-os visszaesés, az egyéb szálláshelyek esetében viszont majdnem 33%-os a csökkenés. Arról nincs adat, hogy a hiányzó helyek tulajdonosai vajon teljesen feladták a vállalkozást, vagy csak nem nyitottak még ki tavaly decemberig a járvány miatti visszaesés miatt. A 20 és 33 százalék közötti különbség mindenesetre azt mutatja, hogy a kisebb szálláshelyek tulajdonosait érintette erősebben a visszaesés. Ők azok, akiknek kevesebb tartalékuk volt, és a nehézségek mellett nem tudták tovább finanszírozni a helyek fenntartását.
A szálláshelyek számában a legnagyobb zuhanás nem a járvány kezdetén következett be, hanem a második évben, 2021 tavaszán. Egy tavaszi, hirtelen visszaesés 2020-ban is megfigyelhető volt. Az első koronavírus-fertőzötteket márciusban találták Magyarországon, s március közepétől éltek a korlátozások. Jól követi ezt a szálláshelyek számának változása: a 2020 márciusi 74 ezerről áprilisra 39 ezerre zuhant vissza az összes szálláshely száma. Ám hamar magához tért a szektor, s májusban 53, júniusban 68, augusztusban újra 83 ezer szálláshely működött az országban. Év végére azonban újra megérkeztek a korlátozások, s vele a szállások bezárása is. Nem is nyitottak újra. 2020 decemberében összesen 38 ezer szálláshely működött, majd februárra még ez a szám is visszaszorult egy kicsit. A mélypontot 2021 január jelenti 36 ezer férőhellyel. Áprilisban láthattuk a 36-38 ezer körüli számokat, majd májusban kezdett magához térni az ágazat, hogy aztán a mostani, 60 ezer fölötti számon állapodjon meg. A kérdés csak az, hogy ezt az elkövetkezendő évekre állandónak kell-e tekintenünk, vagy újra meg tud-e erősödni annyira az ágazat, hogy ha nem is idén, de talán jövőre visszaépüljön az a 20-33 százaléknyi elveszett szálláshely.
Nagy Csaba
