Amilyen nehéz az étlap fordítása, azt gondolhatnánk, hogy az ételek neveit magyarul könnyű helyesen papírra vetni. Pedig nem mindig az, ezért lehet az, hogy rengeteg helyesírási, nyelvhelyességi hibától hemzseghetnek az éttermek menüi. Összeszedtük a típushibákat, és azt, hová fordulhatunk segítségért, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban.
Az étlap írásakor nyelvhelyességi szempontból négy nagy területre érdemes figyelni:
– a nagy és kis kezdőbetűk használata
– idegen szavak használata és helyesírása
– az összetett szavak helyesírása
– rövidítések.
Most nézzük meg ezeket gyakorlati példákon keresztül is!
Nagy és kis kezdőbetűk
Az étlapokon és árlapokon a sor első betűjét nagybetűvel írjuk. A menük főfogását nagybetűvel írjuk, míg a hozzátartozó köretek, saláták, szószok nevét még új sorban is kisbetűvel írjuk.
Sajttal töltött pulykamell
választható körettel:
rizzsel, sült krumplival
Sokszor előfordul, hogy az étlapon tulajdonneveket alkalmazunk, általában személyek, földrajzi helyek nevei vagy márkajelzés szokott előfordulni. Természetesen ezeket mindig nagybetűvel írjuk. Gondoljunk csak Jókaira vagy a Wellingtonra, esetleg Gundelre! Főszabályként elmondhatjuk, hogy ezeket a tulajdonneveket az étel nevével mindig kötőjellel kapcsoljuk össze. Igaz ez a következő ételekre is:
– Jókai-bableves
– Benedek-tojás
– Wellington-bélszín
– Gundel-palacsinta
De amikor az elkészítés módjára utalunk vele, akkor már nem kell kötőjelet használnunk:
– palacsinta Gundel módra
– bélszín Wellington módra
– bableves Jókai módra
Visszatérve a nagy és kisbetűkre, amennyiben a földrajzi névhez -i toldalékot rakunk, akkor már kisbetűvel írjuk a szavakat:
– frankfurti virsli
– bécsi szelet
– rokforti sajt
Ugyanígy kis betűvel írjuk, ha különböző mesterségek neveit használjuk:
– csülök pékné módra
– szarvaspörkölt vadász módra
– pisztráng molnárné módra
Idegen szavak helyesírása
Az ételneveknél számos idegen szóval találkozunk. Az első szabály, hogy ha valamelyik kifejezésnek van magyar megfelelője, azt használjuk. Azokat a szavakat, amelyek a magyar nyelvben is meghonosodtak, és akár a köznyelvben is gyakran előfordulnak, a kiejtés szerint kell írni.
– rizibizi
– aszpik
– szendvics
– minyon
Az idegen szavak helyesírása a legnagyobb gondot akkor jelenti, ha toldalékolnunk kell. Ilyenkor két fő szabályt kövessünk:
– ha az adott szó utolsó betűjét ugyanúgy ejtjük, mint az eredeti nyelvben, akkor egyszerű helyzetben vagyunk, hisz ugyanúgy használjuk, mintha magyar szó lenne:
– baconnel
– whiskyt
– curryt
– tiramisut
Azonban ha már az adott szó a magyarban nem megszokott módon végződik, vagy pedig nem úgy ejtjük, ahogy írjuk, akkor már kötőjellel és kiejtés szerint toldalékolunk:
– champagne-t
– camambert-t
Ha nem vagyunk biztosak ilyen esetekben a helyesírásban és nincs időnk utána nézni sem, egy lehetséges megoldás lehet, ha leírjuk, miről is van szó: pl. camambert sajtot.
Ha az idegen szó rövid magánhangzóra végződik, akkor egybeírjuk a toldalékot a szóval, és a rövid magánhangzó hosszú párjára változik:
– Fantát
– Oreót
– lasagnét
A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb hibát az idegen eredetű szavakon kívül az összetett szavak helyesírásában ejtjük. Pedig erre is létezik néhány szabály, amit érdemes megjegyeznünk.
Az összetett szavak
Az összetett szavak helyesírásánál megkülönböztetjük a kétszeresen és többszörösen összetett szavakat. Ezen kívül fontos, hogy mielőtt döntünk, tegyünk fel néhány tisztázó kérdést.
A kétszeresen összetett szavak
A szótagok számától függetlenül egybe kell írni azokat az ételneveket, amelyeknél a második szó alapján rá tudunk kérdezni, hogy MIBŐL készültek:
– zellerleves
– krumplifőzelék
– borsófőzelék
– répatekercs
– uborkasaláta
– rákmártás
– máktorta
Ugyanígy egybeírjuk azokat az ételneveket, amelyeknél az előtag szintén főnév és a MILYEN kérdésre válaszolnak:
– angolszalonna
– csemegeuborka
– hasábburgonya
A népneveket általában külön írjuk, kivételt akkor kell tenni, ha már egy különálló kifejezést takar az ételnév:
– angol tea DE angolszalonna
– francia bor DE franciasaláta
Azokat a szavakat, amelyeknél az első tag a MILYEN vagy a HOGYAN kérdésre válaszol, mindig külön írjuk (ezek úgynevezett jelzői szerkezetek):
– főtt hús
– túrós batyu
– kakaós csiga
– párolt káposzta
– sós krumpli
A többszörösen összetett szavak
Ha az eddigi nyelvtan óra nem vette el kedves olvasónk kedvét, most térjünk rá a legnehezebben eldönthető szavakra! Ezek a három vagy több tagból állók.
Alapvetően a hat szótagból álló szavakat még egybeírjuk, efölött kötőjellel. Nagyon fontos, hogy a szótagszámba a ragok és jelek nem, míg a képzők beleszámítanak (ez utóbbi megváltoztathatja egy szó szófaját).
– zellerkrémleves
– burgonyafőzelék
– szárnyasraguleves
– zöldborsófőzelék
Ha egy szó több, mint hat szótagból áll, azt kötőjellel képezzük:
– karalábé-krémleves
– borjúvelő-ropogós
Az összetett szavak helyesírása a magyar nyelv legbonyolultabb feladatai közé tartozik, talán ezért is fontos hangsúlyozni, hogy vannak olyan szavaink, amelyeket helyesen leírni többféle formában is lehet, azonban jelentésük között (az írásmódtól függően) különbségek vannak. Ezekre a legjobb példák:
– erdei gyümölcsturmix vagy erdeigyümölcs-turmix – míg az első esetben a gyümölcsturmixunk az erdőből származik, addig a második jelentése szerint a turmixunk erdei gyümölcsökből áll. Mi nyelvhelyességi szempontból a második alakot használjuk, hiszen ez való egy étlapra. Ugyanilyen megfontolások mellett az alábbi helyesírási módokat ajánljuk:
– feketeribizli-lekvár
– barnakenyér-morzsa
Az összetett szavak után vessünk egy pillantást még egy fontos, ám rövid problémára, amit az étlapok írásakor elkövethetünk, ez pedig a rövidítések használata.
Ne rövidítsünk!
Az alapszabály a rövidítéskor: ételneveket ne rövidítsünk! Mert egyszerűen nem néz ki jól az étlapon, másrészt pedig a vendég nem biztos, hogy elsőre rájön, hogy mire gondoltunk. Ha mégis valamiért ez az egyetlen megoldás, akkor ügyeljünk, hogy a rövidítés után használjunk pontot, valamint arra, ha számítógéppel dolgozunk, a program a pont után automatikusan nagybetűvel kezdi a következő szót. Természetesen a rövidítést jelző pont után a következő szó kisbetű.
A mértékegységek és pénznemek után nem kell használni pontot, így azokat a következő formában írjuk:
darab – db
kilogramm – kg
dekagramm – dkg
deciliter – dl
forint – Ft
Ha pedig már a forintosításnál tartunk. Gyakori, hogy az összeg után vesszőt, majd mínusz jelet tesznek, és ezt követi pénznem, így:
1000,- Ft.
Ezt a formát leginkább a kereskedelemben használják. A jelentése az, hogy nincs helyiérték, azaz egész számról van szó. Ennek jelölése voltaképpen felesleges, de nem számít helytelennek.
Ne féljünk segítséget kérni!
A magyar helyesírás kérdései sokszor még a szakembereket is megosztják. Ha elbizonytalanodunk, akkor felkereshetjük a www.helyesiras.mta.hu oldalt. Ha pedig ott nem találunk választ, vagy több megfejtést is találunk, akkor nyugodtan forduljunk a helyesírási tanácsadó szolgálathoz a tanacs@nytud.hu e-mail címen.
Sebestyén Szabolcs
