A túlnépesedés óriási problémát jelent az élelmezésben, ezért elkerülhetetlenek e téren a változások. Vagyis: kevesebb pazarlás, új termelési módok, korábban nem használt élelmiszerek megjelenése. Persze sok dologtól függ, hogyan alakulnak át a táplálkozási szokásaink, és milyen ételek kerülnek majd az asztalokra. Bizonyos trendek azonban már most elindultak.
Több kutatás zajlik azzal kapcsolatban, hogy mikor és hogyan alakul át a táplálkozás a jövőben. Ahogy belakjuk a bolygót, s ezzel párhuzamosan letaroljuk az élővilágot, az az élelmezésünkre is kihat. Márpedig egyre többen vagyunk, s az emberiség fenntartásához már most rendkívüli mennyiségű élelmiszerre van szükség. Ráadásul az élelmiszerkészlet nem egyenletesen oszlik el a világban. Száz emberből mindössze harmincnak van megfelelő minőségű élelmiszer az asztalán, 20 alultápláltra 15 túlsúlyos ember jut, és miközben több országban élelmiszer pazarlás van, százból egy ember mégis éhezik.
Előtérbe kerülhet a növénytermesztés, és jöhetnek a rovarok
Ahhoz, hogy fenntartható legyen a rendszer, több dolgon is változtatnunk kell. Először is a meglévő élelmiszerkészleteinket kellene hatékonyabban felhasználni, az élelmiszer-pazarlást pedig mérsékelni. Ma a fogyasztást nem a szükségletek, hanem a piaci viszonyok, a fogyasztói vásárlóerő határozza meg. Többet eszünk, mint amennyire szükségünk lenne. Az jelentené a megoldást, ha a fogyasztók tudatosabbá válnának, vagy, ha a fogyasztást felülről korlátoznák az országok. A jövőben megerősödhetnek a helyi élelmiszerkészletek, a szezonális termékek, elkerülve így, hogy egyes ételeket távoli országokból kelljen beszállítani.
A klímaváltozás miatt az élelmiszer-termelésben is elengedhetetlen az új irány. Az állattartás háttérbe szorulhat a növénytermesztéssel szemben. Kialakulhatnak teljesen automatizált mezőgazdaságok, de az is lehet, hogy a háztáji kisgazdálkodások szaporodnak meg.
Az élelmezési problémákat orvosolhatja, ha olyan új, állati és növényi élelmiszereket vonunk be az étrendünkbe, amiket korábban nem ettünk. Ez a trend ma is megvan, de jellemzően adott területen nem fogyasztott, máshol viszont élelmiszerként már megszokott fajok, fajták átültetéséről van szó.
De vannak extrémebb ötletek is, mint például rovarokkal, gyűrűsférgekkel kiegészíteni az étrendet. Itt ne a párolt gilisztára gondoljunk, hanem arra, hogy valamilyen formában beépülnek a feldolgozott élelmiszerekbe. Ezek ma már létező technológiák, a rovarokból készült fehérjekészítmények piaca bővül, és ennek akár bizonyos területeken komoly élelmezési szerepe lehet.
A jövőben bizonyos ételek el is tűnhetnek, mások viszont fokozottabban megjelenhetnek. Például eltűnhet a bő zsírban vagy olajban sütés, hiszen ezt ma már sokféleképpen kiválthatjuk. A cukrok helyett pedig nagyobb szerepet kaphatnak az édesítők és a cukorpótlók.
Hogy a jövőben hol és milyen táplálkozási irányok fognak jobban terjedni, azt befolyásolja a népesség, a vallás, az adott régióra jellemző éghajlat és a globális piacok is. A kutatók úgy vélik, Európában lesz még elegendő élelmiszer a mi életünkben, de idővel teljesen más élelmiszerek lesznek fontosak, mert az új generációk már más kultúrákból és más ízléssel fogják beszerezni az ételeiket, mint a mostaniak.
Új trendek a közeljövőben: lejár az egészségtelen ételek kora?
A táplálkozási szokásaink terén már most több irány figyelhető meg, amire a koronavírus-járvány is ráerősített. Megnőtt a kereslet például az úgynevezett szuper élelmiszerek iránt (pl. spárga, brokkoli, cékla, avokádó, chiamag, zsályamag). Úgy tűnik, az immunrendszert erősítő élelmiszerek a jövőben még felkapottabbak lesznek. Ilyenek például a citrusfélék vagy a probiotikumok (jótékony mikroorganizmusok, amelyek védőhatást biztosítanak bizonyos kórokozókkal szemben). Ezek megtalálhatóak például a joghurtban, kefírben, savanyú káposztában, az érlelt sajtokban. A szakácsok is szívesen használnak olyan alapanyagokat a különböző fogásokhoz, amik az ellenálló képességet segítik. Ilyenek a gomba, rebarbara, rozmaring, lila sárgarépa vagy az omega-3 zsírsavban gazdag lenmag.
Nagy az igény az egészséges szószok és különleges fűszerkeverékek iránt, amelyek fokozzák az ízeket és változatosak. Egyre többen használják a dió- és tökmagolajat. Népszerűek a helyi piacokon, helyi gazdáktól vásárolt egészséges élelmiszerek, valamint a vegán ételek és termékek is, mint az egészséges táplálkozás alapjai. Igaz, az éttermekben is egyre inkább elvárás, hogy legyen vegetáriánus, vegán kínálat, azért a húsfogyasztás még mindig számottevő világszerte.
Mivel egyre több a környezettudatos fogyasztó, erősödik az organikus növényi alapú élelmiszerek, valamint a fenntartható tengeri élelmiszerek piaca is.
A közeljövőben azzal az új trenddel is számolni kell, amit a vallási területek átalakulása, a muszlim erősödése és más vallások megjelenése idézhet elő. Ezek meghatározóak lehetnek majd a globális kiskereskedelmi láncok számára, amelyek kínálatában megjelenhetnek a kóser, halal és egyéb élelmiszerek.
Szilágyi Katalin
